Kecskeformák

emlősalcsalád
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. október 18.

A kecskeformák (Caprinae) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába tartozó alcsalád.[1][2]

Kecskeformák
Evolúciós időszak: Késő miocén - jelen
Sörényes juh (Ammotragus lervia)
Sörényes juh (Ammotragus lervia)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Ruminantiamorpha
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Öregcsalád: Bovoidea
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
J. E. Gray, 1821
Alcsalád: Caprinae
J. E. Gray, 1821
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kecskeformák témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kecskeformák témájú kategóriát.

Az alcsaládba 34 recens faj tartozik.

A kecskeformák hímjének, nőstényének, illetve kicsinyének jelölésére szolgáló szavak fajonként változóak:

Kifejlődésük és előfordulásuk

szerkesztés

Ennek az emlősalcsaládnak az első képviselői a miocén kor második felében jelentek meg és a szérókra (Capricornis) hasonlíthattak. A sokféle faj azonban csak jóval később alakult ki, a pleisztocén kori eljegesedések alatt, amikor is a kecskeformák uralmukba vehették azokat a tájakat, ahonnan a hideg és más kedvezőtlen körülmények kiszorították a többi párosujjú patást. Ilyenformán a kecskeformák lettek a hegységek, sarkvidékek és sivatagok főbb legelő állatai.[3]

Manapság a legtöbb fajuk Eurázsiában él, azonban néhányuk megtalálható Afrika északi és keleti részein, valamint Észak-Amerika nyugati hegységein. Húsuk és szarvaik miatt vadásszák őket, úgy legálisan, mint illegálisan is; emiatt sokuk veszélyeztetetté vált, egyes fajok ki is haltak. A muflonból (Ovis aries) lett juh és a vadkecskéből (Capra aegagrus) lett házi kecske igazi sikertörténetek, hiszen az ember segítségével eljutottak és benépesítették a világ nagy részét.

Mindegyikük növényevő. Habár köztük vannak magányosan élő fajok, a kecskeformák többsége csordában él, általában háremben, mely a legerősebb hím köré szerveződik.

Rendszerezés

szerkesztés
 
keleti pézsmatulok (Ovibos moschatus)

Az alcsaládba az alábbi 2 vagy 3 nemzetség, 13-14 élő nem és 44-47 fosszilis nem tartozik:[4][5]

  • Pantholopini
  • Pantholops Hodgson, 1834 - ennek a nemnek, ebbe a nemzetségbe, illetve ebbe az alcsaládba való besorolása vitatott, hiszen egyes rendszerezők az önálló tibeti antilopformák (Panthalopinae) alcsaládjába helyeznék[14][15][16][17]

Az alcsaládon belül incertae sedis besorolású nemek, azaz még nincsenek nemzetségekbe foglalva vagy talán nem is tartoznak ebbe az alcsaládba:

  1. Bovidae: antelopes, cattle, gazelles, goats, sheep, and relatives. Animal Diversity Web . University of Michigan Museum of Zoology. (Hozzáférés: 2014. október 7.)
  2. Definition of CAPRINE (angol nyelven). www.merriam-webster.com . (Hozzáférés: 2019. december 11.)
  3. Geist, Valerius.szerk.: Macdonald, D.: The Encyclopedia of Mammals. New York: Facts on File, 584–587. o. (1984). ISBN 0-87196-871-1 
  4. tolweb.org
  5. palaeos.org. [2013. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 11.)
  6. (2019. október 2.) „The complete mitochondrial genome of Budorcas taxicolor tibetana (Artiodactyla: Bovidae) and comparison with other Caprinae species: Insight into the phylogeny of the genus Budorcas”. International Journal of Biological Macromolecules 121, 223-232. o. DOI:10.1016/j.ijbiomac.2018.10.020. PMID 30296464. (Hozzáférés: 2021. április 20.)  
  7. Pamela Groves, Gerald F. Shields, CytochromeBSequences Suggest Convergent Evolution of the Asian Takin and Arctic Muskox, Molecular Phylogenetics and Evolution, Volume 8, Issue 3, December 1997, Pages 363-374, ISSN 1055-7903, doi:10.1006/mpev.1997.0423.
  8. Karolyn Shindler. Discovering Dorothea : The Life of the Pioneering Fossil-Hunter Dorothea Bate (2005). ISBN 978-0002571388 
  9. Helmeted Muskox (Bootherium bombifrons) from Near Fort Saskatchewan, Alberta: Dating Evidence for Redeposition in Late Pleistocene Alluvium
  10. Furlong, E. L. & Sinclair, W. J. (1904). Preliminary description of Euceratherium collinum. University of California Publications, American Archaeology and Ethnology, 2:18.
  11. Dung, diet, and the paleoenvironment of the extinct shrub-ox (Euceratherium Collinum) on the Colorado Plateau, USA Kropf, M.; Mead, J. I.; Anderson, R. S. (January 2007. Quaternary Research. Elsevier. 67 (1): 143–151 doi:10.1016/j.yqres.2006.10.002
  12. (1951. október 2.) „Soergella n. gen., ein Caprine aus dem thüringischen Altpleistocaen”. Eclogae Geologicae Helvetiae 44, 375–381. o.  
  13. Bohlin, Birger. "Tsaidamotherium Hedini, ng, n. sp. Ein Einhörniger Ovibovine, aus den Tertiären Ablagerungen aus der Gegend des Tossun nor, Tsaidam."Geografiska Annaler (1935): 66-74.
  14. Gentry, A.W. (1992). „The subfamilies and tribes of the family Bovidae”. Mammal Review 22 (1), 1–32. o. DOI:10.1111/j.1365-2907.1992.tb00116.x.  
  15. Ruan, X.D. (2005). „Evolutionary history and current population relationships of the chiru (Pantholops hodgsonii) inferred from mtDNA variation”. Journal of Mammalogy 86 (5), 881–886. o. DOI:[881:EHACPR2.0.CO;2 10.1644/1545-1542(2005)86[881:EHACPR]2.0.CO;2].  
  16. Gatsey, J. (1997). „A cladistic analysis of mitochondrial ribosomal DNA from the Bovidae”. Molecular Phylogenetics and Evolution 7 (3), 303–319. o. DOI:10.1006/mpev.1997.0402. PMID 9187090.  
  17. Lei, R. (2003). „Phylogenetic relationships of Chinese antelopes (subfamily Antilopinae) based on mitochondrial ribosomal RNA gene sequences”. Journal of Zoology 261 (3), 227–237. o. DOI:10.1017/S0952836903004163.  
  18. The Phylogenetic Status of Oioceros from the Early to Middle Miocene of China. Guanfang Chen(Institute of Vertebrate Paleontology and Paleoanthropology, Academia Sinica), 1988. július 1. [2006. augusztus 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 15.)
  19. Gaudry A. 1861. — Notes sur les antilopes trouvées à Pikermi (Grèce). Bulletin de la Societé géologique de France 18: 388-400.
  20. Mol, D., De Vos, J. & Reumer, J.W. F., 1999 – Praeovibos priscus (Bovidae, Artiodactyla, Mammalia) from the North Sea and aspects of its paleoecology
  21. E. L. Dmitrieva and N. V. Serdyuk (2011). "Hippotraginae (Bovidae, Artiodactyla, Mammalia) from the Late Miocene of Tuva". Paleontological Journal 45 (6): 665–673. doi:10.1134/S0031030111060050.
  22. Wang, Xiaoming, Qiang Li, and Gary T. Takeuchi. "Out of Tibet: an early sheep from the Pliocene of Tibet, Protovis himalayensis, genus and species nov.(Bovidae, Caprini), and origin of Ice Age mountain sheep." Journal of Vertebrate Paleontology 36.5 (2016): e1169190.
  23. New species from the Pliocene of Tibet reveals origin of ice age mountain sheep”, Science Daily, 2016. május 11. 

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Caprinae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.