Főmenü megnyitása

Kecskeri puszta Természetvédelmi Terület

A Kecskeri puszta Természetvédelmi Terület 1226 hektáron fekszik Kisújszállás és Karcag között. Egy szikes gyepekkel körülvett, rendkívül gazdag madárvilággal rendelkező tórendszerből áll, nyugati oldalán elterülő mocsarakkal.

Kecskeri puszta Természetvédelmi Terület
Ország Magyarország
Elhelyezkedése
Terület12,26 km²
Alapítás ideje 1993
Kecskeri puszta Természetvédelmi Terület (Magyarország)
Kecskeri puszta Természetvédelmi Terület
Kecskeri puszta Természetvédelmi Terület
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 16′ 11″, k. h. 20° 48′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 16′ 11″, k. h. 20° 48′ 15″

Tartalomjegyzék

Fekvése, jellegeSzerkesztés

A Nagykunságban, Kisújszállás és Karcag között, a Karcagi-puszta vasúti megállótól északnyugatra fekszik.

Alföldi puszta, szikes rétekkel, tocsogós, mocsaras területekkel.

TörténeteSzerkesztés

A Kecskeri puszta a Nagykunság egykori pusztáinak utolsó maradványa, mely egy nagyobb és két kisebb részből tevődik össze. Tájföldrajzi szempontból a Szolnok-Túri-sík kistájon terül el.

Az itteni egykor nagy kiterjedésű mocsarakkal tűzdelt puszták élővilágát 1993-ban nyilvánították védetté. Természetvédelmi feladata, hogy extenzív területhasználati módok (legeltetés, kisszerszámos halászat) alkalmazásával tegye lehetővé a régióra jellemző növény- és állatfajok megőrzését.

A Hortobágyhoz hasonló tájképi megjelenésű területen azonban művelés alatt álló szántó terület, és az 1950-es években itt kialakított rizsföldek maradványai is megtalálhatók. A változatos terepfelszínen mozaikosan megtalálható az egykori puszta megmaradt növény- és állatvilága.

Az itt található Konta-mocsár szerves egységet alkot a körülötte elterülő szikes pusztával, az egykori Karajános helyén kialakított közeli víztározóval, a náddal benőtt területekkel.

A környező szikes pusztán legeltető állattartás (szarvasmarhatartás) folyik.

NövényvilágaSzerkesztés

A Kecskeri puszta változatos terepfelszínén mozaikos növénytársulások alakultak ki.

A magasabban fekvő száraz, szikes területeken szinte valamennyi szikesekre jellemző növénytársulás kialakult.

A puszta vizes területein megtalálható a rizspalka (Cyperus difformis), a rizsgyékény (Typha laxmanni) is.

A környező csatornákban nagy tömegben él a sulyom (Trapa natans), a mocsarakban pedig többféle békalencsefaj: rucaöröm (Salvinia natans), vagy a vízi harmatkása (Glyceria maxima), a gyékényfélék közül a keskenylevelű gyékény (Typha angustifolia), széleslevelű gyékény (Typha latifolia) és a nád (Phragmites communis).

A magasabban fekvő üde, nedves részeken pedig ecsetpázsitos rét (Agrostio-Alopecurctum pratensis) található.

MadárvilágaSzerkesztés

A Kecskeri-víztározó parti sávjában és szigetein tenyésző nádasok sokféle madárnak - különösen gémféléknek, nyári ludaknak és réceféléknek - nyújtanak élőhelyet és fészkelési lehetőséget.

A Konta-mocsár - bár kis területet ölel fel - gazdag madárvilágnak ad otthont, a víztározó és a nagy kiterjedésű szántóföldek és füves puszták közelsége, valamint az őszi- és tavaszi madárvonulásokkor itt átvonuló nagyszámú madárfaj miatt. A sokféle madárfaj közül néhány:

Az őszi- és tavaszi madárvonuláskor itt megforduló fajok

A területen költő, vagy átnyaraló madarak

A Kecskeri puszta területén megfigyelhető fajok

Télen előforduló fajok

ForrásokSzerkesztés

  • Hortobágyi Nemzeti Park Ig.
  • Nimfea Természetvédelmi Egyesület (1998)
  • Terra A.
  • Kecskeri-puszta TT. Hortobágyi Nemzeti Park. (Hozzáférés: 2019. február 2.)

További információkSzerkesztés