Kecsua nyelv

nyelv

A kecsua nyelv (saját elnevezése Runa Shimi/Simi vagy Qhichwa Shimi/Simi, spanyolul quechua), az egykori Inka Birodalom nyelve, az andoki-egyenlítői nagy nyelvtörzs andoki törzsén belül a kecsumara nyelvcsalád önálló, kecsua ágát alkotó indián nyelv, számos nyelvjárással. Anyanyelvi beszélőinek száma több mint 9 millió Bolíviában, Peruban, Ecuadorban, Chilében és Argentínában. Közülük a spanyol mellett második hivatalos nyelv Bolíviában és Peruban.

Kecsua
Qhichwa Shimi / Runa Shimi
BeszélikArgentína, Bolívia, Chile, Ecuador, Peru (az egykori Inka Birodalom területei)
Terület Dél-Amerika
Beszélők száma~9 millió fő
NyelvcsaládAndoki-egyenlítői nyelvtörzs
andoki ág
kecsumara nyelvcsalád
kecsua csoport
Írásrendszer Latin ábécé (nincs egységes helyesírása)
Hivatalos állapot
Hivatalos Bolívia, Peru
Nyelvkódok
ISO 639-1qu
ISO 639-2que
A Wikimédia Commons tartalmaz Qhichwa Shimi / Runa Shimi témájú médiaállományokat.

VáltozataiSzerkesztés

Változatait egyes nyelvészek nem is nyelvjárásoknak, hanem egymáshoz igen közeli (többé-kevésbé kölcsönösen érthető), de különálló nyelveknek tekintenek (→makronyelv). Nyelvcsaládként az egyes nyelvek közötti különbség kisebb, mint a germán és az újlatin nyelvek között, de nagyobb, mint a szláv és az arab nyelvek között.

A kecsua nyelvnek vagy nyelvcsaládnak két erősen eltérő változata létezik: a Peru felföldjein beszélt központi (kecsua B, kecsua I) és az Ecuadorban, Dél-Peruban és Bolíviában beszélt periférikus (kecsua A, kecsua II). Ezek a változatok dialektuskontinuumok, bennük ilyen éles határok nem ismerhetők fel.

A kecsua II-B nyelvtanilag egyszerűbb változat, melyet Ecuador északi részein beszélnek; délen a régiesebb kecsua II-C használatos. Ezt beszélik Cusco környékén is, és tekintélyes nyelvjárássá vált északon is, mivel az Inka Birodalomban a nemesek gyerekeinek Cuscóban kellett tanulniuk. A három fő változat beszélői nehezen tudják megértetni magukat egymással, így tekinthetők külön nyelveknek. Ezeken belül a megértéssel nincsenek problémák a nagyobb helyi különbségek ellenére sem.

Az Ethnologue 45 változatot ír le, habár a dialektuskontinuumok miatt nehéz változatokat elkülöníteni. A központi kecsua változatosabb, és a nyelvészek szerint területe közelebb esik az ősnyelv területéhez, mint a perifériás.

CsaládfaSzerkesztés

A fenti klasszikus felosztás Alfredo Torerotól származik, aki egy negyedik nyelvet is elkülönített Észak-Peruban. Ennek elkülönítése azonban gondot okozott más nyelvészeknek, így ma már nem szerepel a családfán.

A további felosztás a következő:

  • Kecsua I vagy kecsua B, közép-kecsua vagy waywash, Közép-Peru és Peru partvidékén
  • A legszélesebb körben beszélt elemek a kontinuumból: huaylas, huaylla wanca és conchucos
  • Kecsua II vagy kecsua A, úgy is mint perifériás kecsua vagy wanp'una
  • Yungay (yunkay) kecsua vagy kecsua II A Peru déli hegyeiben; leggyakoribb változata a cajamarca.
  • Észak-kecsua vagy kecsua II B Ecuadorban, Észak-Peruban és Kolumbiában; leggyakoribb a csimborasszó felföldi kecsua és imbabura felföldi kecsua
  • Dél-kecsua vagy kecsua II C Bolíviában, Chilében, Dél-Peruban és Északkelet-Argentínában; leggyakoribb a dél-bolíviai, cuscoi, ayacucho, és puno (collao) kecsua.

Willem Adelaar átrendezte a családfát, átsorolva a II-A-t a kecsua I alá.[1]

Landerman (1991) szerint a genetikai felosztást nem tartja lehetségesnek, és a kecsua-II-t négy részre osztja: északi, észak-perui, közép és déli. A chachapoyas és lamas kecsuát az észak-perui kecsuához sorolja.[2]

Földrajzi elterjedésSzerkesztés

A kecsua-I (waywash) Peru központi hegyvidékének kecsua nyelve az Ancash régiótól Huancayóig. Itt vannak a legnagyobb különbségek,[3] és a jobban elkülöníthető változatokat külön nyelvekként kezelik.

Kecsua-II (wamp'una):

  • II-A: yunkay kecsua Peru hegyvidékének nyugati részén
  • II-B: észak-kecsua (runa shimi, kichwa) főként Columbiában, Ecuadorban, de előfordul az Amazonas alföldjén és Peru néhény kisebb területén
  • II-C: dél-kecsua, Huancavelicától Argentína északnyugati részéig. A legbefolyásosabb ág, mivel itt volt Cusco, az Inka Birodalom fővárosa. Máig ennek van a legtöbb beszélője, a legnagyobb irodalma és kulturális hagyatéka.

ÖsszehasonlításSzerkesztés

Néhány szó különböző kecsua nyelveken:

Ancash (I) Wanka (I) Cajamarca (II-A) San Martin (II-B) Kichwa (II-B) Ayacucho (II-C) Cusco (II-C)
'egy' huk
[uk ~ huk]
suk, huk
[suk], [huk]
suq
[soχ]
suk
[suk]
shuk
[ʃuk]
huk
[huk]
huk
[hoχ]
'kettő' ishkay
[ɪʃkeˑ ~ ɪʃkɐj]
ishkay
[iʃkaj]
ishkay
[ɪʃkɐj]
ishkay
[iʃkaj]
ishkay
[iʃki ~ iʃkaj]
iskay
[iskæj]
iskay
[iskæj]
'tíz' ćhunka, chunka
[ʈ͡ʂʊŋkɐ], [t͡ʃʊŋkɐ]
ćhunka
[ʈ͡ʂuŋka]
ch'unka
[ʈ͡ʂʊŋɡɐ]
chunka
[t͡ʃuŋɡa]
chunka
[t͡ʃuŋɡɐ ~ t͡ʃuŋkɐ]
chunka
[t͡ʃuŋkɐ]
chunka
[t͡ʃuŋkɐ]
'édes' mishki
[mɪʃkɪ]
mishki
[mɪʃkɪ]
mishki
[mɪʃkɪ]
mishki
[mɪʃkɪ]
mishki
[mɪʃkɪ]
miski
[mɪskɪ]
misk'i
[mɪskʼɪ]
'fehér' yuraq
[jʊɾɑq ~ jʊɾɑχ]
yulaq
[julah ~ julaː]
yuraq
[jʊɾɑx]
yurak
[jʊɾak]
yurak
[jʊɾax ~ jʊɾak]
yuraq
[jʊɾɑχ]
yuraq
[jʊɾɑχ]
'ad' qun
[qoŋ ~ χoŋ ~ ʁoŋ]
qun
[huŋ ~ ʔuŋ]
qun
[qoŋ]
kun
[kuŋ]
kun
[kuŋ]
qun
[χoŋ]
qun
[qoŋ]
'igen' awmi
[oːmi ~ ɐwmɪ]
aw
[aw]
ari
[ɐɾi]
ari
[aɾi]
ari
[aɾi]
arí
[ɐˈɾi]
arí
[ɐˈɾi]

Kecsua és aymara nyelvekSzerkesztés

Szókincsének nagy részében és szerkezeti vonásaiban a kecsua nyelvek párhuzamba állíthatók az aymarával. Emiatt a két nyelvcsaládot egyes nyelvészek összevonják a kecsuaaymara nyelvcsaládba. A szakértők azonban elvetik, mivel ők úgy látják, hogy a hasonlóságok jobban magyarázhatók a hosszú ideig tartó egymás mellett éléssel, kölcsönös befolyásolással és kölcsönzéssel. A Tivanaku Birodalom és annak puquina nyelvével.[4]

Nyelvi kapcsolatokSzerkesztés

Jolkesky (2016) szerint a szókincs hasonlósága magyarázható a nyelvek érintkezésével a következő nyelvcsaládokban: kunza, leko, mapudungun, mocsika, uru-csipaja, zaparo, aravak, kandosi, municse, pukina, pano, barbako, csolon-hibito, haki, hivaro, és kavapana.[5]

SzókincsSzerkesztés

A kecsua számos spanyol szót vett át, mint piru (pero, "de"); bwenu (bueno, "jó"); iskwila (escuela, iskola); waka (vaca, "tehén") és wuru (burro, "szamár").

Spanyol közvetítéssel számos szó került át más nyelvekbe, mint koka, kondor, guanó, láma, pampa, poncsó, puma, kinin, kinoa, vikunya.[6]

A latin-amerikai spanyol nyelvre magában foglalja a következőket: papa "krumpli", chuchaqui "másnaposság" Peruban, és különböző kölcsönzések a hegyi betegségre: suruqch'i Bolíviában, sorojchi Ecuadorban és soroche Peruban.

Bolíviában számos kecsua szót használnak még azok is, akik nem beszélnek kecsuául; mint például wawa "kisbaba, kisgyermek"; ch'aki "másnaposság"; misi "macska"; juk'ucho "egér"; juk'ucho "zöld bors"; jacu "menjünk"; chhiri és chhurco "gömdör hajú" többek között. A nyelvtan szintén befolyásolta a spanyolt, az igék -ri végződést kapnak Bolíviában, hogyha érzelmi hatással volt a cselekvés; felszólító módban jelentése "kérlek", vagy az utasítások udvariasabbá tétele. Például a pásame (adjál át valamit) pasarime lesz.

Az elnevezés eredeteSzerkesztés

A spanyol hódítók eleinte lengua generalként "általános nyelv" hivatkoztak az Inka Birodalom nyelvére. A quichua nevet először Domingo de Santo Tomás használta 1560-ban a Grammatica o arte de la lengua general de los indios de los reynos del Perú című munkájában.[7] Nem tudjuk, hogy nevezték a nyelvet a spanyol hódítás előtt, és miért nevezték el a spanyolok kecsuának.[7] A nyelvet beszélői runa siminek nevezik, az ember nyelvének; viszont ez sem ismert a gyarmatosítás előtti időből.[7]

A kecsua elnevezésnek két lehetséges etimológiája van. Az egyik a *qiĉ.wa bennszülött szó, ami eredetileg a kukorica termesztésére és megtelepedésre alkalmas éghajlatú völgyeket jelentette.[7] Az alternatív etimológia szerint Pedro Cieza de León és Inca Garcilaso de la Vega korai spanyol szerzők írtak a kecsuának nevezett emberekről a mai Apurímac területről, és arra következtethetünk, hogy róluk nevezték el az egész nyelvet.

Peruban és Bolíviában a 17. század óta használják a spanyolos Quechua és Quichua írásmódokat, különösen a harmadik limai zsinat óta. Ma a "Quechua Simi" kiejtései közé tartozik a [ˈqʰeʃwa ˈsimi], [ˈχetʃwa ˈʃimi], [ˈkitʃwa ˈʃimi], és [ˈʔitʃwa ˈʃimi] hangsor.

Írás és kiejtésSzerkesztés

A latin betűs írást a spanyolok vezették be, azonban egységes helyesírással nem rendelkezik.

Az aymarához hasonlóan mindössze három magánhangzó-fonémaja van: a, i, u. Egynyelvűek kiejtése szerint [æ, ɪ, ʊ], de hallani spanyolos [ä, i, u]-t is. A q torokhang ((/q/, /qʼ/, és /qʰ/)) környezetében az i inkább e-nek, az u pedig o-nak hangzik. Mássalhangzórendszere bonyolult és nyelvjárásonként is változó. Ami még bonyolultabbá teszi, hogy az 1939-ben kialakított és 1946-ban véglegesített latin betűs írás nem különböztet meg minden hangot. Jellemző sajátosságai közé tartozik, hogy hiányoznak a zöngés zárhangok (b, d, g), ugyanakkor egy sor zöngétlen zárhanggal rendelkezik, mindegyiknek van ejektív, valamint hehezetes változata is: p, p', ph / t, t', th / k, k', kh / q, q', qh. A szókincs 30%-át kitevő spanyol eredetű szavakban egyéb hangok is előfordulhatnak, mint /f/, /b/, /d/, /ɡ/).

A hangsúly általában az utolsó előtti szótagra esik: a toldalékolt alakok esetén ennek megfelelően hátrébb tolódik. A kivételes eseteket ékezettel jelölik.

Cusco kecsua mássalhangzók
Bilabiális Alveoláris Postalveoláris/
Palatális
Veláris Uvuláris Glottális
Nazális m n ɲ
Stop/
Affrikáta
plain p t k q
aspirált tʃʰ
ejektíva tʃʼ
Frikatíva s ʃ h
Approximáns centrális j w
laterális l ʎ
Rhotikus ɾ

Az /ɾ/ geminációja [r] pergetést eredményez.

Zöngétlen bilabiális plozívák

A cusco kecsua zöngétlen bilabiális plozíváinak kiejtése

Probléma esetén lásd:Médiafájlok kezelése.

Glottalizált mássalhangzók csak a cusco kecsuában, az észak-bolíviai kecsuában és a dél-bolíviai kecsuában fordulnak elő. Aspirált mássalhangzók csak ezekben, illetve az ecuadori kecsuában találhatók.

A latin betűs ábécéSzerkesztés

A jelenlegi ábécé – amelyet Peruban 1975-ben tettek hivatalossá a nyelvvel együtt – az alábbi 21 betűből áll:

a, ch, h, i, k, l, ll, m, n, ñ, p, q, r, s, sh, t, tr, ts, u, w, y.

Ha külön jeleknek tekintenénk az ejektív és a hehezetes mássalhangzókat (ch', chh, k', kh, p', ph, q', qh, t', th) is, akkor ezekkel együtt 31 betűs lenne az ábécé.

A Bolíviában használt ábécében, ugyanazzal a hangértékkel a h betű helyett j-t használnak (mint a spanyolban).

A magyar olvasattól eltérő betűk közelítő kiejtése:

  • a – magyar „palócos” a, torokhangok (q, q', qh) környezetében magyar a
  • ch – magyar cs
  • ll – jésített (lágy) l
  • ñ – magyar ny
  • q – mélyen a torokban ejtett k hang
  • s – magyar sz
  • sh – magyar s
  • tr – körülbelül a magyar t és cs között ejtett hang
  • ts – hasonló a magyar c hanghoz
  • wu-szerű v, mint az angol want szóban
  • y – a magyar j-nek felel meg.

Az ejektív és hehezetes hangok kiejtése:

  • Az ejektív hangok (ch', k', q', p', t') ejtését úgy kell elképzelni, hogy nagy levegőt veszünk, és hirtelen, nagy erővel kiengedjük az adott mássalhangzó ejtésekor, vagyis egészen leegyszerűsítve „kiköpjük” a betűt.
  • A hehezetes mássalhangzó (chh, kh, qh, ph, th) azt jelenti, hogy a betűt egy gyenge h-val együtt kell kiejteni.

Mivel kevés az írásos anyag, azért az írást kevés alkalmuk van használni a nyelv beszélőinek.

A korábbi helyesírást spanyol mintára alakították ki. Így kerültek spanyol közvetítéssel az angol nyelvbe kecsua szavak spanyolosan írva, mint Inca, Huayna Cápac, Collasuyo, Mama Ocllo, Viracocha, quipu, tambo, condor, amelyeket angolul még mindig így írnak. Az 1975-ös helyesírás szerint ugyanezek a szavak így írandók: Inka, Wayna Qhapaq, Qollasuyu, Mama Oqllo, Wiraqocha, khipu, tampu, kuntur. 1985-ben további módosításokat végeztek a helyesíráson, kialakítva a mai írásmódot: Inka, Wayna Qhapaq, Qullasuyu, Mama Uqllu, Wiraqucha, khipu, tampu, kuntur.

A helyesírásról továbbra is viták zajlanak. A régi helyesírást támogatók szerint az új helyesírás idegennek tűnik azoknak, akik idegen nyelvként tanulják a kecsua nyelveket, mivel ők rendszerint előbb spanyolul tanulnak. Az új helyesírás hívei úgy gondolják, hogy ez jobban illeszkedik a kecsua fonológiához, és rámutatnak azokra a tanulmányokra, melyek szerint az ötmagánhangzós rendszert tanuló kecsua gyerekeknek később több gondjuk van a spanyol írott nyelvvel.

Az írók különbözőképpen kezelik a spanyol nyelvből származó szavakat, mivel ezt a helyesírás nem szabályozza. Vannak, akik meghagyják a spanyol írásmódot, és vannak, akik fonetikusan írják le őket. Így például a Roberto vagyok mondat írható úgy, mint Robertom kani vagy úgy, hogy Ruwirtum kani. A szó végén látható -m rag azt mutatja, hogy az információ első kézből ismert.

A perui törvények szerint a régi helyesírás nem használható. Az El Peruano hivatalos újságban 2016 július 16-án megjelent rendelkezései szerint a helyneveket ezentúl az őslakos nyelvek helyesírása szerint kell írni. Ennek célja, hogy a National Geographic Institute (Instituto Geográfico Nacional, IGN) szavbányosítsa a helyneveket, és új térképeket adjon ki az új írásmóddal.

Rodolfo Cerrón Palomino perui nyelvész további változtatásokat javasol a dél-kecsua (el Quechua estándar vagy Hanan Runasimi) számára, ami konzervatívan integrálja a cusco kecsuát és az ayachucho kecsuát.

magyar Ayacucho Cusco Standard kecsua
inni upyay uhyay upyay
gyors utqa usqha utqha
dolgozni llamkay llank'ay llamk'ay
mi (beleértő) ñuqanchik nuqanchis ñuqanchik
(progresszív toldalék) -chka- -sha- -chka-
nap punchaw p'unchay p'unchaw

NyelvtanaSzerkesztés

A kecsua agglutináló nyelv. Nyelvtani nemek nincsenek, így a természetes nemeket a qari (-férfi) és a warmi (-nő) szócskákkal jelzik. Határozott névelőt szintén nem ismer (a névszóragozás során a -qa helyhatározórag tölt be hasonló szerepet); a határozatlan névelő – a legtöbb nyelvhez hasonlóan – az „egy” jelentésű huk. A többes szám jele a -kuna, amelyhez a további toldalékok járulnak, ahogy a magyarban is.

Példa a névszóragozásra a wasi („ház”) szón keresztül:

Eset Jelentés Egyes szám Többes szám
Alany (a) ház, házak
wasi
wasikuna
Birtokos (a) házé, házaké
wasipa
wasikunapa
Részes (a) háznak, házaknak
wasipaq,
wasiman
wasikunapaq,
wasikunaman
Tárgy (a) házat, házakat
wasita
wasikunata
Határozói
wasimanta
wasikunamanta
Bennfoglaló (a) házban, házakban
wasipi
wasikunapi

A jelzős szerkezetben a melléknév megelőzi a főnevet, és változatlan alakban marad, mint a magyarban:

hatun wasi „nagy ház” / hatun wasikuna „nagy házak” / hatun wasikunapi „nagy házakban”.

Melléknevek és mutató névmások szerepelhetnek határozókként is, többnyire -ta, ritkábban -lla hozzáadásával: allin – allinta jó-jól, utqay – utqaylla gyors-gyorsan; chay-chaypi az-itt, kay-kayman ez-ide.

Az európaiak számára meglepő módon a qhipa határozószó egyszerre jelenti, hogy mögött és jövő, é a ñawpa előtt és múlt. A határozószók helyi és időbeli megfeleltetése az európaival ellentétes. A kecsuául beszélők számára a múlt van elöl, látjuk, emlékezünk rá; a jövő pedig mögöttünk, amit még nem látunk.

  • Tőszámok: ch'usaq (0), huk (1), iskay (2), kimsa (3), tawa (4), pichqa (5), suqta (6), qanchis (7), pusaq (8), isqun (9), chunka (10), chunka hukniyuq (11), chunka iskayniyuq (12), iskay chunka (20), pachak (100), waranqa (1000), hunu (1 000 000), lluna (1 000 000 000 000).
  • Sorszámok: A sorszámok a megfelelő tőszámnévből a ñiqin hozzáadásával képezhetők. Például iskay ñiqin = második. Az egyetlen kivétel, hogy az első jelentésű huk ñiqin mellett használatos a ñawpaq is, kezdeti, ősi, legrégibb jelentéssel.

A személyes névmás első személyű („mi”) alakjára, s ugyanígy az igeragozásra is, jellemző a más indián nyelvekben is megtalálható ún. inkluzív (beleértő) és exkluzív (kizáró) többes szám. A személyes névmások ez alapján:

ñuqa (én), qam (te), pay (ő); ñuqanchik (mi, veled együtt) / ñuqayku (mi, nélküled), qamkuna (ti), paykuna (ők).

A kecsua IIB általában nem különbözteti meg a bele nem értő mi ñuqayku névmást, használata régies.

A személyes névmásokat a birtokos jelek kivételével a főnevekhez hasonlóan toldalékolják.

A igéknek egyféle ragozásuk van, rendhagyó ige nincs. Az igéket a legtöbb kecsua nyelvben az alany mellett a tárggyal is egyeztetni kell. Három igeidőt különböztetnek meg: jelen, múlt és jövő. A főnévi igenév végződése a -y [-j], például karunchay „távozni”. Példaként ennek az igének a ragozása:

  • jelen idő: karunchani, karunchanki, karunchan, karunchanchik (veled együtt távozunk) / karunchayku (nélküled távozunk), karunchankichik, karunchanku.
  • jövő idő: karunchasaq, karunchanki, karunchanqa, karunchasunchik (veled együtt fogunk távozni) / karunchasaqku (nélküled fogunk távozni), karunchankichik, karunchanqaku.
  • a múlt időt az igető és a jelen idejű rag közé illesztett -rqa- rag jelzi, például karuncha-rqa-ni „távoztam”.

A feltételes módot a -man rag jelzi: karunchaniman „távoznék”, ezen kívül egyéb toldalékok is léteznek, amelyek egyaránt használhatók főneveknél is.

Vannak toldalékok arra, hogy az információ milyen forrásból származik, és a beszélő mennyire tekinti hitelesnek. Partikulákkal és toldalékokkal kifejezhető egy cselekvés kedvezményezettje, és a beszélő hozzáállása ehhez. A nyelvcsalád néhány tagjából ezek a képességek hiányoznak.

Az alapszórend alany–tárgy–állítmány (SOV), de gyakori az alany–állítmány–tárgy (SVO) szórend is.

Nyelvi példákSzerkesztés

SzövegmintaSzerkesztés

Idézet Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatából:

Tukuy kay pachaman paqarimujkuna libres nasekuntu tukuypunitaj kikin obligacionesniycjllataj, jinakamalla honorniyojtaj atiyniyojtaj, chantaqa razonwantaj concienciawantaj dotasqa kasqankurayku, kawsaqe masipura jina, tukuy uj munakuyllapi kawsakunanku tian.
(„Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.”)

SzámokSzerkesztés

A számok 1-től 10-ig a következők: 1 huk, 2 iskay, 3 kimsa, 4 tawa, 5 pichqa, 6 suqta, 7 qanchis, 8 pusaq, 9 isqun, 10 chunka.

ForrásműSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Tekintsd meg a Wikipédia
kecsua nyelvű változatát!

JegyzetekSzerkesztés

  1. Adelaar 2004
  2. Peter Landerman, 1991. Quechua dialects and their classification. PhD dissertation, UCLA
  3. Lyle Campbell, American Indian Languages: The Historical Linguistics of Native America, Oxford University Press, 1997, p. 189
  4. (2015. december 1.) „Afines Quechua en el Vocabulario Mapuche de Luis de Valdivia”. RLA. Revista de lingüística teórica y aplicada 53 (2), 73–96. o. DOI:10.4067/S0718-48832015000200004.  
  5. Jolkesky, Marcelo Pinho de Valhery (2016), Estudo arqueo-ecolinguístico das terras tropicais sul-americanas, Brasília: University of Brasília, <http://www.etnolinguistica.org/tese:jolkesky-2016-arqueoecolinguistica>
  6. Edward A. Roberts, A Comprehensive Etymological Dictionary of the Spanish Language..., 2014.
  7. a b c d Adelaar 2004, p. 179.