Kegyelem (jog)

ítélet végrehajtásának elengedése vagy enyhítése
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 1.

Az elnöki (egyéni) kegyelem Magyarországon a köztársasági elnök által gyakorolt eljárás.

Története

szerkesztés

1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról

Irányadó magyar jogszabályok

szerkesztés
  • Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés g) pontja,
  • 2017. évi XC. törvénya büntetőeljárásról, CX. Fejezet,
  • 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról
  • 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet a Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről
  • 9/2018. (VI. 11.) IM rendelet a fogva tartott személy esetében a büntetőeljárás lefolytatása, továbbá a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról,
  • 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet a szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól
  • 4/2022. (VI.11.) IM utasítás az Igazságügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról.[1]

A kérelmező

szerkesztés

Kérelmet a terhelt, védője, fiatalkorú esetén törvényes képviselője, valamint a terhelt hozzátartozója nyújthat be. A kegyelmi eljárás illetékmentes, ha a kérelmet a terhelt vagy védője nyújtja be.

Eljárási kegyelem

szerkesztés

Erre a büntetőeljárás jogerős befejezéséig van mód. A kérelmet eljáró hatóságnál (ügyészségnél, a vádirat benyújtását követően a bíróságnál) lehet benyújtani.

Végrehajtási kegyelem

szerkesztés

Erre az ítélet jogerőre emelkedését követően van mód. A fő- és mellékbüntetés, a próbára bocsátás, vagy a javítóintézeti nevelés elengedésére, vagy mérséklésére irányuló kérelmet az első fokon eljáró bíróságnál lehet benyújtani. Egyéb intézkedés (pl. kényszergyógykezelés, vagyonelkobzás) elengedésére, vagy mérséklésére, illetve már végrehajtott büntetés vagy intézkedés utólagos elengedésére nincs mód.

A végrehajtási kegyelem önmagában nem eredményez mentesítést is, külön rendelkezés hiányában a büntetőjogi következmények az eredeti ítélethez igazodnak.

Mentesítési kegyelem

szerkesztés

A mentesítés a büntetett előélettel együtt járó hátrányok megszüntetését jelenti. Erre az ítélet jogerőre emelkedése után van mód. A kérelmet az első fokon eljáró bíróságnál lehet benyújtani.

A végrehajtási kegyelem csak akkor eredményez mentesítést is, ha erre a kegyelmi határozat külön kitér.

A kérelem benyújtása

szerkesztés

Az egyéni kegyelmi kérvény benyújtása nincs semmilyen törvényi feltételhez kötve.

A kérvényt nem közvetlenül a köztársasági elnöknél kell beadni: azt a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, minden egyéb esetben az igazságügyi miniszter továbbítja (támogatásuk esetén előterjesztéssel a kegyelmi döntés iránt) a köztársasági elnök felé.

A kérelemnek nincs halasztó hatálya az eljárásra, végrehajtási kegyelem esetén viszont az igazságügyi miniszter elrendelheti a végrehajtás elhalasztását vagy félbeszakítását.

2014 óta a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés esetén ún. kötelező kegyelmi eljárást kell lefolytatni, ha az elítélt már 40 évet letöltött. Ilyenkor egy bírókból álló bizottság vizsgálja meg a szabadságra bocsátás feltételeit, és javaslatukkal megegyezően a kegyelmi kérvényt az igazságügyminiszternek be kell nyújtania az államfőhöz.[2] (Mivel az első ilyen ítélet 2000 áprilisában vált jogerőssé, ezért a gyakorlatban még nem fordult elő.)

A kérelem elbírálása

szerkesztés

A köztársasági elnököt az elbírálás során semmilyen feltétel nem köti, a határozatát pedig nem köteles indokolnia.

A köztársasági elnök határozata akkor válik érvényessé, ha azt az igazságügyi miniszter ellenjegyzi.

Kegyelmi kérvényt benyújtó és kegyelmet kapott elítéltek

szerkesztés

Az eljárási kegyelmek nem szerepelnek a táblázatban.

Kegyelmi kérvényt benyújtó és kegyelmet kapott elítéltek száma[2][3][4]
év kérelmezők
száma
kegyelmet
kapott
arány megjegyzés
2022 173 6 3,47% Áder János elnöksége alatt, május 30-ig
2021 464 14 3,02%
2020 465 13 2,80%
2019 508 8 1,57%
2018 456 4 0,88% Legkevesebb benyújtott kérelem
2017 673 11 1,63%
2016 495 22 4,44% Áder János legnagyobb pozitív elbírálási aránya
2015 816 24 2,94%
2014 753 4 0,53% Legkisebb pozitív elbírálási arány (Áder János)
2013 988 12 1,21%
2012 556 8 1,44% 2012. április 2-ig Schmitt Pál, 2012. május 10-től Áder János
2011 951 16 1,68%
2010 871 5 0,57% 2010. augusztus 5-ig Sólyom László, utána Schmitt Pál
2009 911 17 1,87%
2008 799 27 3,38% Sólyom László legnagyobb pozitív elbírálási aránya
2007 1378 23 1,67%
2006 1169 23 1,97%
2005 1339 23 1,72% 2005. augusztus 4-ig Mádl Ferenc, utána Sólyom László
2004 1266 41 3,24% Mádl Ferenc legnagyobb pozitív elbírálási aránya
2003 1223 36 2,94%
2002 1150 24 2,09%
2001 1034 13 1,25% Mádl Ferenc legkisebb pozitív elbírálási aránya
2000 1031 26 2,52% 2000. augusztus 3-ig Göncz Árpád, utána Mádl Ferenc
1999 713 29 4,06%
1998 n/a n/a n/a
1997 861 57 6,62%
1996 935 47 5,02%
1995 1032 128 12,40%
1994 792 98 12,37%
1993 954 113 11,80%
1992 1304 133 10,19%
1991 1641 277 16,87% Legnagyobb számú benyújtott kérelem
1990 1373 307 22,35% Legnagyobb pozitív elbírálási arány (Göncz Árpád)

Ismertebb kegyelmi ügyek

szerkesztés
  • Az első kegyelmet Göncz Árpád adta 1990 május 4-én egy 1989 áprilisában jóváhagyott halálos ítéletben, amely során azt életfogytiglanra változtatta.[5] (A halálbüntetést az Alkotmánybíróság 1990 októberében nyilvánította alkotmányellenesnek: 23/1990. (X. 31.) AB határozat)
  • Binder Györgyi (1996, 1993 szeptemberében vízbe fojtotta 11 éves, gyógyíthatatlan betegségben szenvedő kislányát, amiért 2 év letöltendőre ítélték.)[6]
  • Farkas Flórián (1998 márciusában Göncz Árpád adott kegyelmet az akkori Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke elleni gazdasági bűncselekmények miatt indított eljárás során, a már kitűzött bírósági tárgyalás elmaradt. Ez az egyetlen eddig ismert (2022) eljárási kegyelem.)[2]
  • Gáspár Zsolt (1998-ban egy 1995-ben elkövetett halálos gázolás ügyében kapott kegyelmet.)
  • Kunos Péter (1998-ban Göncz Árpád kegyelmet adott a 11 rendbeli vesztegetés miatt két év börtönre ítélt egykori Agrobank Rt. vezérigazgatójának, de Dávid Ibolya akkori igazságügyi miniszter nem ellenjegyezte, így nem lépett érvénybe.)[2]
  • Simek Kitty (2005)
  • Zalatnay Sarolta (elutasította Mádl Ferenc és Sólyom László is)
  • Geréb Ágnes (2018, Schmitt Pál elutasította, ahogy először Áder János is, de másodjára megadta neki a végrehajtási kegyelmet.)
  • Veres Margit (2018, Balmazújváros korábbi polgármesterét vesztegetés elfogadása miatt ítélték letöltendő börtönbüntetésre, de évekig szabadlábon várhatta ki, amíg Áder János kegyelmet adott neki nem sokkal leköszönése előtt.)[7]
  • Budaházy György (2023)[8]
  • Kónya Endre (2023)[9]