Kelebia (Magyarország)

magyarországi község Bács-Kiskun vármegyében

Kelebia község Bács-Kiskun vármegye Kiskunhalasi járásában, a déli határszélen. Vasútállomása határátkelőhely Magyarország és Szerbia között. Kecskeméttől mintegy 110 kilométerre található.

Kelebia
A Krisztus király-templom az 5501-es útról, kelet felé nézve
A Krisztus király-templom az 5501-es útról, kelet felé nézve
Kelebia címere
Kelebia címere
Kelebia zászlaja
Kelebia zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásKiskunhalasi
Jogállásközség
PolgármesterMaczkó József (független)[1]
Irányítószám6423
Körzethívószám77
Népesség
Teljes népesség2322 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség37,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület66,7 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 11′ 51″, k. h. 19° 36′ 21″46.197392°N 19.605844°EKoordináták: é. sz. 46° 11′ 51″, k. h. 19° 36′ 21″46.197392°N 19.605844°E
Kelebia (Bács-Kiskun vármegye)
Kelebia
Kelebia
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Kelebia weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kelebia témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kelebia Bács-Kiskun vármegye délkeleti sarkában fekvő, határ menti község. A két legközelebbi város a nyugat felől szomszédos Tompa és a déli irányban mindössze 12 kilométerre lévő, de már a határ szerbiai oldalán található Szabadka.

A térség nagyobb városai közül Szeged 48 kilométerre keletre, Baja hasonló távolságban nyugatra, Kiskunhalas 28 kilométerre északnyugatra, Bácsalmás 24 kilométerre délnyugatra található Kelebiától; a megyeszékhely Kecskeméttől mintegy 110 kilométer választja el, északi irányban.

A szomszédos települések a határ magyar oldalán: északkelet felől Öttömös, kelet felől Ásotthalom, nyugat felől Tompa, északnyugat felől pedig Kisszállás; közigazgatási területe északon pontszerűen érintkezik még Balotaszállás határszélével is.

Megközelítése

szerkesztés

Kelebia légvonalban mindössze tíz kilométerre fekszik a Solttól Kiskunhalason át az országhatárig húzódó 53-as és a Szeged-Baja közti 55-ös főút keresztezésétől, így közúton viszonylag könnyen megközelíthető az ország távolabbi részei felől is. Központján azonban csak az 5501-es út halad végig – ezen érhető el az 53-as főút tompai szakasza felől és az 55-ös út felől is, Öttömöstől nyugatra letérve –, Ásotthalommal pedig az 5509-es út kapcsolja össze.

Itt található a Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonal mint nemzetközi vasútvonal hazai végállomása; Kelebia vasútállomás 1921-től nemzetközi határátkelőhely.

Története

szerkesztés

Már a 13. század legvégén oklevélben említik Simon Filins Wasa de Kelyb kun vezért. Az 1920-ban véglegesült új államhatár kettévágta a Kelebia-puszta nevű népes tanyavilágot, amit követően a határ mindkét oldalán önálló faluközpont jött létre Kelebia néven. Főleg Magyarországon gyakran „Alsókelebia”[3] névvel illetik a szerb oldalon létrejött Kelebiát (szerbül Келебија).

A véglegesen intézkedő Határmegállapító Bizottságba 5 tagot az antant, 1-1 tagot pedig az érintett országok delegálhattak. A trianoni békeszerződés 1920. január 15-én átadott tervezetének 27. cikkelye a Szabadka szabad királyi város területéhez tartozó új országhatáron az úgynevezett támasztópontokat (két támasztópont közé húzható egy egyenes határvonal)[4] így írta le: „a helyszínen megállapítandó vonal a Szabadka–Bácsalmás vasutvonalat Csikéria állomástól körülbelül 1500 méterre keletre, a Szabadka–Kiskunhalas vasútvonalat Kelebia állomástól délre körülbelül 3 kilométerre átvágja és Horgostól és vasuti állomásától északra halad...”[5] A pontos határvonal kialakításakor a határmegállapítók meghallgattak néhány, a bizottság elé bererendelt kelebiai, tompai és felső-csikériai lakost, majd döntöttek.[4]

Később így írt Kelebia létrejöttéről egy Szerbiában megjelenő magyar nyelvű lap:

…Miután tekintélyes városrész került át magyar uralom alá, Tompa, a két Kelebia és Csikéria s más tanyaközpontok, ezen a felszabadult területen körülbelül 18 tanyai iskola van. A felszabadult területen értesülések szerint fenntartják Szabadka város magyar törvényhatóságát, amely Tompán rendezkedik be. Ott lesz a polgármesteri hivatal és egyéb hatóságok. Ez a magyar Szabadka magyar vezetéssel fog bírni Suboticára is, mely szívében szintén magyar, s alig várja, hogy a szerb zsarnokságtól megszabaduljon. Lesz még egyszer ünnep a világon. A magyar Nagyszabadka ünnepe.…
– Halasi Értesítő

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Galgóczki Vince (független)[6]
  • 1994–1998: Galgóczi Vince (független)[7]
  • 1998–2002: Maczkó József (független)[8]
  • 2002–2006: Maczkó József (független)[9]
  • 2006–2010: Maczkó József (független)[10]
  • 2010–2014: Maczkó József (független)[11]
  • 2014–2019: Maczkó József (független)[12]
  • 2019–2024: Maczkó József (független)[1]
  • 2024– :

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2600
2515
2432
2368
2346
2322
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,8%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,4% németnek, 0,4% románnak, 0,5% szerbnek mondta magát (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,6%, református 2,9%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 13,3% (21,2% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 90,6%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% szerbnek, 0,2% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1% szlovénnek, 0,1% románnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,7% volt római katolikus, 2,3% református, 0,2% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 3,6% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 12,7% felekezeten kívüli (41,8% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei

szerkesztés
  • Vasutas Emlékház – A vasútállomás közelében, a régi vasúti őrházból alakították ki 2001-ben, benne az eredeti berendezési tárgyak láthatók.
  • Templom
  • Ruzsa Sándor fája

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés

Miskolczi Miklós: Trianon gyermeke, Kelebia (helytörténeti monográfia, 2004)

  1. a b Kelebia települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 23.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Hol lehet átkelni a magyar-szerb határon, illetve mikor? Archiválva 2016. június 17-i dátummal a Wayback Machine-ben, delhir.info
  4. a b Országhatár a falu szélén, sulinet.hu
  5. Miskolczi Miklós: Trianoni ikrek Három pötty a déli országhatáron: Tompa, Kelebia, Csikéria Archiválva 2007. július 4-i dátummal a Wayback Machine-ben, forrasfolyoirat.hu
  6. Kelebia települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. Kelebia települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  8. Kelebia települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  9. Kelebia települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  10. Kelebia települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  11. Kelebia települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  12. Kelebia települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  13. Kelebia Helységnévtár
  14. Kelebia Helységnévtár

Külső hivatkozások

szerkesztés