Kelecsény (Ukrajna)

település Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járásban

Kelecsény (ukránul: Келечин [Kelecsin]) település Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járásban.

Kelecsény (Келечин)
Зупинка в Келечині.JPG
Közigazgatás
Ország Ukrajna
Terület Kárpátalja
Járás
Község Fülöpfalva község
Rang falu
Alapítás éve1457
Polgármester Ivan Fedorovics Cserepaninec
Irányítószám 90022
Körzethívószám +380 3146
Népesség
Teljes népesség679 fő (2001) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság531 m
Terület0 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kelecsény (Ukrajna)
Kelecsény
Kelecsény
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 37′ 32″, k. h. 23° 23′ 16″Koordináták: é. sz. 48° 37′ 32″, k. h. 23° 23′ 16″
Kelecsény (Kárpátalja)
Kelecsény
Kelecsény
Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Kelecsény témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Huszttól északra, Ökörmezőtől északnyugatra, Fülöpfalva, Repenye és Iszka közt, a Repinka folyó mentén fekvő település. Az Ökörmezői járás három legnagyobb településének egyike, mely a Szolyvai-havasokban található, a tengerszint felett 700-750 méteres magasságban, és több hegyi patak is keresztülfolyik rajta.

TörténeteSzerkesztés

Kelecsényt a Verhovina egyik legrégibb települése. A Bilkei, Lipcsei, Bilkei Gorzó és Urmezei kenézcsaládok telepítettek a 15. században Ripinye és Vízköz falvakkal együtt. Nevét 1457-ben említette először oklevél Keleczen néven, amikor a Bilkei és az Urmezei családok pereskedtek érte, majd a falvakat maguk közt egyenlő részre osztották fel.

A települést még a 15. század végén a Dolhaiak, akik leányágáról a Barczi, Bejczi, Budai, Imrefi, Kornis, Sibrik családok szerezték meg. 1550-ben Bilkei Péter, Dolhai György és Imre, 1600-ban Kornis György, Bernáth László és más nemesek birtoka volt. 1610-ben Kelechien néven írták.

A falut 1659 körül a krími tatárok elpusztították. Ekkor pusztult el első fatemploma is, amelynek helyébe a 19. században emelték új fatemplomukat. Ez azonban 1871-ben leégett, csak a mellette álló fa harangláb maradt meg.

A trianoni békeszerződés előtt Máramaros vármegye Ökörmezői járásához tartozott. 1910-ben 762 lakosából 16 magyar, 49 német, 697 ruszin volt. Ebből 707 görögkatolikus, 49 izraelita volt.

NevezetességekSzerkesztés

  • Fa harangláb - négyszög alaprajzú, kétszintes épület.

Híres emberekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés