Kelemen Benő
Nagy-ernyei ifjabb Kelemen Benő (Kelemen Benjámin) (Szentmihály, 1792. április 9. – Szucság, 1883. június 3.) unitárius nagybirtokos, jószágigazgató.
| Kelemen Benő | |
 | |
| Született | 1792. április 9.[1] Szentmihály |
| Elhunyt | 1883. június 3. (91 évesen)[1] Szucság |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | földbirtokos |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kelemen Benő témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Kelemen Benjámin unitárius lelkész fiaként született, 1801-ig apja nevelte és tanította. Szeptember 1-jén a székelykeresztúri unitárius középiskolába vitték; a szünidőket Segesvárt töltötte a német nyelv tanulása végett. 1809-ben Kolozsvárott folytatta és 1814 augusztusában végezte tanulmányait az unitárius kollégiumban. Augusztusban a marosvásárhelyi kancelláriára ment; 1815 augusztusában és 1816 nyarán az Erdélyből a bukovinai havasokon át vezető útkészítő bizottság tagja volt. Az ügyvédi cenzúrát is letette és 1816-tól csaknem félszázadig a báró Wesselényiek zsibói uradalmában volt gazdatiszt és jószágigazgató; a nagy báró Wesselényi Miklóshoz, akivel sűrűn levelezett, baráti viszony fűzte; mentora, tanácsadója volt 1850. április 21-én történt halálaig. Ezután még 25 évig viselte fiainak és azok jószágainak gondját. Az Egyházi Képviselőtanács 1873. június 22-ei ülésén azt a bejelentést tette, miszerint megvásárolta a Görbeszappan utca sarkán található házas telket, ami a kolozsvári Unitárius Kollégium épülete mögött állt, és kóroda létesítésének céljára az iskolának adományozza.[2] 1875-ben lépett nyugalomba szucsáki (Kolozs vármegye) jószágára.
Családja szerkesztés
Neje felsőcsernatoni Bod Katalin volt (Bod Péter utóda), született 1805. március 21-én, egybekelt vele 1826-ban; meghalt 1885. március 19-én.
Munkássága szerkesztés
Fellendítette az erdélyi lótenyésztést, létrehozta a híres Wesselényi-féle ménest. 20000 Ft alapítványt tett az unitárius egyház nevelésügyi céljaira, valamint más jótékony célokra is áldozott.
Bölöni Farkas Sándorral, akivel baráti viszonyban élt, szintén levelezett; a báró Wesselényi Miklóssal folytatott levelezésből és egyéb leveleiből is közöl néhányat Jakab Elek a róla írt jellemrajzban; az Ismertetőbe és N. Társalkodóba (1839.) írt cikkeket.
Emlékezete szerkesztés
Terméskőből készült tábla állt egykor az általa létesített kórházon a következő felirattal: Unitárius Főtanoda Kórháza. Alapította Kelemen Benjámin 1873-ban. Ez napjainkban valahol az unitárius kollégium épületének második emeleti teológiai helyiségben kallódik.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/07611.htm, Kelemen Benő, 2017. október 9.
- ↑ Gaal György: A kolozsvári Unitárius Kollégium kórháza[halott link] Orvostudományi Értesítő, 2007, 80 (2): 160-165. old.
Források szerkesztés
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái V. (Iczés–Kempner). Budapest: Hornyánszky. 1897.
- Magyar életrajzi lexikon
- PIM adattár
.svg){kind=small}