Kelemen Ferenc (koreográfus)

Kelemen Ferenc (Marosvásárhely, 1944. július 7. –) romániai magyar koreográfus, művészeti író.

Kelemen Ferenc
Született	1944. július 7. (79 éves) Marosvásárhely
Állampolgársága	román
Foglalkozása	koreográfus
Iskolái	Bolyai Farkas Elméleti Líceum (–1962) Állami Pedagógiai Főiskola (–1965) Babeș–Bolyai Tudományegyetem (–1973)
Sablon • Wikidata • Segítség

Életútja

Középiskoláit szülővárosában a Bolyai Farkas Líceumban végezte (1962), ugyanott a Pedagógiai Főiskolán magyar–román szakos tanári oklevelet szerzett (1965). Tanulmányait a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen folytatta, ahol magyar nyelv- és irodalomból államvizsgát tett (1973).

Kora ifjúságától foglalkoztatja a népi táncművészet: a marosvásárhelyi Székely Népi Együttes táncosa (1965–67), ugyanott a Népi Művészeti Iskolában tánctanár (1967–71), majd az Egyetemisták Művelődési Házának művészeti irányítója. Közben 1973 és 1982 között mozgásművészeti kollégiumokat tartott a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán.

A marosvásárhelyi főiskolások táncegyüttesével – amelyet 1967-ben alapított és vezetett – számos országos díjat és helyezést nyert. Felkérésre mint vendég több színházi előadás koreográfiáját készítette el Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen. Többek között az ő közreműködésével mutatták be Mirea Jó estét, Kilde úr (musical, 1972), Madách Imre Az ember tragédiája (1975), Bertolt Brecht Egy fő az egy fő (1976), Hubay Miklós–Ránki György–Vas István Egy szerelem három éjszakája (1977), D. R. Popescu Két óra béke (1979), Vörösmarty Mihály A fátyol titkai (1979), Móricz Zsigmond–Hajdu Győző: A nap árnyéka (1980), Hajdu Győző Van ilyen szerelem (1981) c. darabját.

A Román Televízió számára filmkoreográfiákat készített; a magyar adás keretében bemutatottak közül megemlítjük Régi erdélyi énekek és táncok (1978), Vajdahunyadi várjátékok (1979) és Mondod-e még? (emlékfilm a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumról) c. szerzeményeit. A Csáky Zoltán indította Kaláka első két népi hagyományt ápoló adásának előkészítésében mint koreográfiai szakértő vett részt.

Kiterjedt szervezői és irányítói munkásságot fejtett ki hagyományőrző falusi együttesek alapítása és irányítása terén, így Szentgericén, Székelykálon, Magyardellőn. Az Előre, A Hét, Igaz Szó, Korunk, Művelődés, Új Élet és Vörös Zászló hasábjain 1967-től rendszeresen megjelenő írásaiban főként a népi tánckultúra, mozgás- és színművészet elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozott. 1970-től a Marosvásárhelyi Rádió Stúdiójának külső munkatársa.

Előszóval és hazai vonatkozású könyvészettel látta el Szentpál Márta Játékos ritmika című művét (1981).

Irodalom

• Hevesi József: Gratuláció helyett. Ifjúmunkás, 1972/22.
• Mircea Florin Șandru: Dialog pentru dansul modern. Viața Studențească, 1972/14.
• Krizsán Zoltán: Tánciskolások védelmében. Igazság, 1972. október 7.
• Szőcs Kálmán: Játszani is engedd.... Vörös Zászló, 1973. február 18.
• Tófalvi Zoltán: Kelemen Feri lármafái. A Hét, 1976/26.
• Metz Katalin: A tánc: mozgó gondolat és érzelem. Művelődés, 1978/1.
• Sebestyén Mihály: Megtartó kollégium. Utunk, 1980/33.

Források

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0  
• Romániai magyar ki kicsoda : 1997. Nagyvárad, 1996. Kelemen Ferenc lásd 292. p. ISBN 973-97980-0-4