Főmenü megnyitása
Tol, az egyéves gyermekek hagyományos születésnapi ünnepsége Koreában

A kelet-ázsiai életkorszámítás egy Kínából származó hagyomány, mely elterjedt Kelet-Ázsia más országaiban is. A szokás szerint – a nyugati életkorszámítással ellentétben – Kelet-Ázsiában a gyermekek születésükkor már egyévesnek számítanak, és nem a születésük napján, hanem holdújévkor töltik be a következő életévüket.[1][2]

A rendszert hagyományosan Koreában is alkalmazzák, bár hivatalos dokumentumokban és a médiában már a nyugati típusú életkorszámítást használják.

KínaSzerkesztés

Az életkort kínaiul a 岁 (szuj) szóval fejezik ki. A sajtóban általában jelölik, hogy a személy életkorát a hagyományos (虚岁, hszüszuj) vagy a modern (周岁, csouszuj, 实岁, siszuj) számítás szerint jelölték-e.[3] Amikor egy gyermek eléri élete első hónapját (a holdnaptár szerint a 29. napot), úgynevezett 滿月 (manjüe) ünnepséget tartanak, amikor a vendégeknek a termékenység szimbólumaként pirosra festett kacsa- vagy tyúktojást adnak ajándékba.[4]

JapánSzerkesztés

Japánban a szai (歳 vagy 才) szóval fejezik ki az életkort. A hagyományos életkorszámítás elnevezése kazoedosi (数え年), és 1902-ben törvényileg elavultnak minősítették; ekkor vezették be a nyugati életkorszámítást.[5][6][7] A modern életkorszámítás elnevezése man nenrei (満年齢). 1950-ben újabb törvényi rendelkezésben erősítették meg a használatát.[8][9]

KoreaSzerkesztés

Koreában az életkorra használt kifejezés a szal (살): a koreai gyermekek születésük évében egyévesnek számítanak, a tizedik naptári évben pedig tíznek.[10] A korábban a csecsemőhalandóságra utaló 100. nap után pegil (백일)-ünnepséget tartanak, a szó jelentése szó szerint „száz nap”. Az első születésnap elnevezése tol (돌). A koreaiak megünneplik a születésnapjukat annak ellenére, hogy minden holdújévkor újabb egy évvel számítanak idősebbnek.[11][12] Mivel a születés pillanatában a gyerek már egyévesnek számít, a naptári év utolsó napjaiban született gyerekek holdújévkor már kétévesnek számítanak, jóllehet a nyugati életkorszámítás szerint csak pár naposak.[13]

A modern (vagy nyugati) életkorszámítás elnevezése koreaiul man nai (만나이), aminek jelentése „teljes életkor”.[14][12] A hagyomány szerint számított életkor a hanguk nai (한국나이), azaz a „koreai életkor”.[15] A holdnaptár szerint ünnepelt születésnap neve umnjok szengil (음력 생일), a Gergely-naptár szerint jangnjok szengil (양력 생일).[16]

A hivatalos iratokban és eljárások során a nyugati életkorszámítást veszik figyelembe, ide tartozik például a beleegyezési korhatár, az alkohol fogyasztásának és a jogosítvány megszerzésének korhatára is.[15][17]

Lásd mégSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az East Asian age reckoning című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  1. Shi Liwei: Why Chinese People Have a Nominal Age. ChinaCulture.org, 2009. április 30. [2009. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 11.)
  2. 98, 90 or 93? Expert sheds light on tycoon’s age”, The Star, 2007. október 25.. [2011. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2009. február 26.) 
  3. 中国人为何还有一个虚岁 (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. január 24.)
  4. Newman, Jacqueline M.: Food Culture in China pp. 172. Greenwood Publishing Group, 2004
  5. レファレンス事例詳細: 相-090002 (japán nyelven). Collaborative Reference Database. (Hozzáférés: 2009. november 11.) „"なお、年齢が数えか満年齢かについては、現行法規である「年齢計算ニ関スル法律」が明治35年12月2日法律第50号として存在するが、その前に「明治六年第三十六号布告」で満年齢について規定された。”
  6. 年齢計算ニ関スル法律 Act on Calculation of Ages' (japán nyelven). Ministry of Internal Affairs and Communications Japan, 1902. [2013. január 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 4.)
  7. Act on Calculation of Ages. Ministry of Justice, Japan, 1902
  8. 年齢のとなえ方に関する法律Act on Counting of Ages' (japán nyelven). Ministry of Internal Affairs and Communications Japan, 1950. [2013. január 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 4.)
  9. Act on Counting of Ages. Ministry of Justice, Japan, 1949
  10. Song, Jae Jung. The Korean language: structure, use and context. Routledge, 81–82. o. (2005). ISBN 0415328020 
  11. DuBois, Jill. Korea. Marshall Cavendish, 72–73. o. (2004). ISBN 0761417869 
  12. a b Park, Hyunjoo; Pan, Yuling: Cognitive Interviewing with Asian Populations: Findings from Chinese and Korean Interviews. RTI International, 2007. május 19. (Hozzáférés: 2009. november 11.)
  13. Sones, Bill, Sones, Rich. „What are the special birthdays?”, Deseret News, 2006. december 28. [halott link]
  14. 만7(滿) (koreai nyelven). Nate Korean Dictionary. [2013. január 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 11.)
  15. a b Hilts, J. D., Kim, Minkyoung. Korean phrasebook. Lonely Planet, 228.. o. (2002). ISBN 1740591666 
  16. Kim Tae-yeop (김태엽). „'8월 18일은 이승엽 DAY!'...요미우리, 축하 이벤트 마련”, Sports Chosun, 2006. augusztus 8. (Hozzáférés ideje: 2009. november 11.) (koreai nyelvű) 
  17. 성년 成年, full age”, Nate / Britannica. [2011. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2009. november 11.) (koreai nyelvű)