Keleti-kőfejtő 16. sz. barlang
A Keleti-kőfejtő 16. sz. barlang Budapest III. kerületében, a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Budai Tájvédelmi Körzetben található egyik barlang.
| Keleti-kőfejtő 16. sz. barlang | |
 | |
| A Keleti-kőfejtő 16. sz. barlang bejárata | |
| Hossz | 2,5 m |
| Mélység | 0 m |
| Magasság | 1,6 m |
| Függőleges kiterjedés | 1,6 m |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Budapest |
| Földrajzi táj | Budai-hegység |
| Típus | hévizes eredetű, inaktív |
| Barlangkataszteri szám | 4763-23 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Keleti-kőfejtő 16. sz. barlang témájú médiaállományokat. | |
Leírás szerkesztés
A budai termálkarszt keleti részén, a Mátyás-hegy délkeleti, felhagyott, kétszintes kőfejtőjének a felső szintjén, a bányaudvar nyugati, bal oldalán van a természetes jellegű, de mesterségesen megnyílt, vízszintes tengelyirányú bejárata. A Keleti-kőfejtő 14. sz. barlang közelében található. A bejárat megközelítéséhez ajánlott kötélbiztosítást használni. A könnyen járható, lezáratlan barlang barlangjáró alapfelszerelés nélkül, engedéllyel látogatható.
A Keleti-kőfejtő 16. sz. barlang név a barlang 2005-ben szerkesztett térképén lett először feltüntetve. Előfordul a Keleti-kőfejtő 16. sz. barlang az irodalmában 16-os barlang (Acheron 1993), 16.sz. barlang (Juhász, Takácsné 1992), 16.sz.barlang (Kárpát 1992), Keleti-kőfejtő 16–17. sz. barlangja (Leél-Őssy 1995), Keleti-kőfejtő 16-17. sz. barlangja (Leél-Őssy 1995), Kupi-lyuk (Acheron 1993) és Mátyás-hegyi DK-i kőfejtő 16. sz. barlangja (Kárpát 1992) neveken is.
Kutatástörténet szerkesztés
Az Acheron Barlangkutató Szakosztály 1992. évi jelentésben az van írva, hogy a szakosztály tagjainak az volt a fő terve, hogy minél jobban megközelítsék a közeli Mátyás-hegyi-barlangot, ezért a tagok elkezdték átvizsgálni a kőfejtőtől Ny-ra lévő területet, és a Keleti-kőfejtő 14. sz. barlangtól D-re, közel a kőfejtő pereméhez találtak egy friss beszakadást. 20–30 kg-os kövekből álló omladékban haladtak lefelé bontásakor. Kb. 1,5 m mélyen, az omladékban rábukkantak egy keskeny nyílásra. Néhány kő elmozdítása után, egy omladéklejtő tetejére jutottak. A járat egy meredek lejtővel tovább haladt. Következő alkalommal, a járatot tágítva lejutottak 4 m mélyre. Folytatták a kitöltő omladék felszínre hordását, mert nem volt továbbvezető út. A Keleti-kőfejtő 8. sz. barlangban abbahagyták a munkát, mert a Keleti-kőfejtő 16. sz. barlang járata a Keleti-kőfejtő 8. sz. barlang irányába haladt.
A barlang valószínűleg folytatódik az ellenkező irányba, Ny-ra, de csak a bejárati rész ácsolása után lehetett volna a barlangban folytatni a bontást. A 16-os sorszámot kapta a barlang. A munkát nem tudták folytatni, mert a barlangbejárat beomlott őszre. A jelentéshez mellékelve lett két olyan fénykép, amelyeken a feltárás alatt lévő barlang van bemutatva. Az 1992. évi Karszt és Barlangban az olvasható, hogy a szakosztály 1992-ben, a DK-i kőfejtő egyik berogyásának bontásával felfedezett egy kis, 10 m mély barlangot, amelynek neve 16.sz. barlang. Az 1993. évi szakosztályi jelentés szerint 8 m hosszú a 16-os barlang, de beomlott. A jelentésbe bekerült egy olyan helyszínrajz, amelyen a kőfejtő barlangjainak elhelyezkedése látszik. A helyszínrajzon jelölve van a Keleti-kőfejtő 16. sz. barlang helye. A felső bányaszinten, a bányaszint Ny-i, bal oldalán van feltüntetve a barlang.
Az 1995. évi Földtani Közlönyben napvilágot látott tanulmányban az olvasható, hogy 1900 körül, a Pálvölgy környékén a kőbányászat intenzív lett, és emiatt tárták fel a DK-i kőfejtő barlangjait. A kőfejtő üregeinek egy részét a kőbányászat után tárták fel. Kb. 250 m a jelenleg ismert járathossz a kőfejtőben. A lefejtett járathossz nehezen becsülhető meg, de legalább még egyszer ennyi lehetett. A tanulmányban Keleti-kőfejtő 16–17. sz. barlangja a barlang neve. A kőbánya ÉNy-i peremén, a bányatalptól 25 m-rel magasabban van ez a barlang. Kutatás alatt álló, egymással nem összefüggő barlangindikációk. A tanulmányhoz mellékelve lett a Rózsadomb és környéke barlangjainak helyszínrajza, illetve a Mátyás-hegyen lévő, K-i kőfejtő barlangjainak helyszínrajza. A két helyszínrajzon jelölve van a Keleti-kőfejtő 16. sz. barlang helye.
Kovács Richárd (az Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület tagja) 2005-ben felmérte a barlangot, majd 2005. március 20-án, a felmérés adatainak felhasználásával megszerkesztette a Keleti-kőfejtő 16. sz. barlang (Budapest III. kerület, barlangkataszteri egység: 4763) alaprajz térképét, hosszmetszet térképét és keresztmetszet térképét. Az alaprajz térképen megfigyelhető a keresztmetszet elhelyezkedése a barlangban. A térképlapon, az alaprajz térkép használatához jelölve van az É-i irány. A térképlap szerint a barlang hossza 2,5 m, magassága pedig 1,6 m.
Irodalom szerkesztés
- Juhász Márton – Takácsné Bolner Katalin: Barlangkutató csoportjaink életéből. Karszt és Barlang, 1992. 1–2. félév. 88. old.
- Kárpát József szerk.: Az Acheron Barlangkutató Szakosztály 1992. évi kutatási jelentése. Kézirat. Budapest, 1993. január 20. 6., 38–39. oldalak és két fénykép az 56. és az 57. oldalak között. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Kárpát József – Lóránt Zsolt – Lovász Andrea – Márkus Viktória – Szabó Ákos – Szabó Zoltán – Szin András szerk.: Az Acheron Barlangkutató Szakosztály 1993. évi kutatási jelentése. Kézirat. 49., 51. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Leél-Őssy Szabolcs: A budai Rózsadomb és környékének különleges barlangjai. Földtani Közlöny, 1995. (125. köt.) 3–4. sz. 365., 375., 414., 416. old.
- Leél-Őssy Szabolcs: A budai Rózsa-domb és környékének különleges barlangjai. Kézirat. 7–8., 8., 59. oldalak és az 1., 13. ábra. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
