Keleti városrész (Nagykanizsa)

A nagykanizsai Keleti városrész a város belső területének beépítése után felépült új lakótelep. Az első utcát, a mai Platán sort (volt I. Bolgár Hadsereg utca) 1962-ben kezdték építeni. A következő 25 évben közel 8 ezer lakás készült el a területen, amelyek döntő többsége OTP-beruházásban, míg kisebb hányada tanácsi céltámogatásos építkezésként valósult meg. Városrendezési, építészeti szempontból az elmúlt években jelentős változások nem történtek itt.

Keleti városrész
Közigazgatás
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Elhelyezkedése
Keleti városrész Pozíció Nagykanizsa térképén
é. sz. 46° 27′ 36″, k. h. 17° 00′ 56″46.45989, 17.01559

Története

Egyes források szerint a településfejlődés első észlelhető jelei – éppen a Keleti Városrész Eötvös téri végében – már kelta, majd kissé keletre tolódva avar település nyomaira utalnak. A XV. századtól kezdődően a mai Eötvös tértől keletre folyamatosan növekvő terület került benépesítésre. Az 1784. évi első katonai felméréskor a mai Teleki út, az Attila u. és a Petőfi Sándor u. nyomvonalán már utcákat jelölnek a térképek. Az 1864-ben készült térkép „Nagykanizsa mezőváros Kis Kanizsa helyiséggel együtt” felirattal már tartalmazza az akkor meglevő házakat és telekhatárokat is. A térképen az utcanevek kettős megjelöléssel szerepelnek, valamint az Eötvös tér van feltüntetve a Huszti térrel.

Az 1926-os városrendezési terv

A terület fejlődését jól jellemzi az 1926-ban készült városrendezési terv, melynek alaptérképe 1919. évi felmérésű. Az alaptérképen a Teleki u., az Attila u, a Rózsa u., és a Petőfi u. szerepel. Ezek az utcák utcavonalon álló családi házakkal sűrűn beépítettek. Visszautalva az 1864. évi tervre, ott a Rózsa u. egy oldalon beépített, a keleti oldalon nincs feltüntetve telek, lakóház. Az 1919. évi terv a Rózsa u. keleti oldalát már sűrűn beépítettnek mutatja. A városrendezési terv az egész Nagykanizsára javasolt gyűrűs-sugaras szabályozást és területfeltárást itt is alkalmazza. Ha a mai 7. sz. út nyomvonalát vetítve határoljuk le a területet, a volt laktanyáig, illetve attól északra 2 telektömbbel az egész mai keleti városrészt a tervező húsz kis egységre osztva képzelte el. Az Attila u. továbbvezetése, a Rózsa u. rendezése, illetve új útjaként a mai Platán sor – mai Csokonai u. – Hevesi S. u. helyén javasol útirányítást. Az egész terület beépítése, terület felhasználása hagyománykövető, a családi házas tömbök – keretek – közé egy közé csak egy középület terület és sportpálya ékelődik, jelentős parkfelülettel. A terve jelentősége abban áll, hogy a ma és a jövő városrendezése számára is hasznosítható módon alakította a város szerkezetét, a közlekedési rendszer főbb elemeit.

Az 1960-as városrendezési terv

Az Építésügyi Minisztérium hivatkozva az 1955. évi és 1959. évi vizsgálatokra, 1960-ban rendelte meg a VÁTI-nál Nagykanizsa egyszerűsített általános rendezési tervét. A tervezési munka célja a város területe felhasználásának, főközlekedési és közműhálózatának, a város általános építészeti kialakításának, valamint a fontosabb létesítmények elhelyezésének meghatározása volt. Ez, az építési törvény hatálybalépéséig, az 1955. évi 36. tvr-ben kötelezőnek nyilvánított városfejlesztési irányelvek műszaki tervben rögzített része. Ez a terv rakta le a keleti városrész beépítésének alapjait. Felvetette a városközpontot kikerülő – tehermentesítő út – szükségességét is. A fejlesztési programtervezet egy 1864. évi első városrendezési tervre utal. Ekkor a városban 4512 lakott épület volt 8134 lakással. A népességszám 32 000 fő volt. A program szerint a „lakosság mintegy 45%-a kollektív, többszintes lakóépületekben vehető számításba”, melynél a tervezett 50 ezer fős távlati népességszám a mérvadó. Ezeken az alapokon indult el 1960-ban a keleti városrész részletes rendezési terv készítése, az ÉM megbízásából. A tervezési területen – mely a 7. sz. főúttól a 65. sz. Kaposvári útig terjedt, illetve az Eötvös tértől a Farkas J. u. vonaláig. – a terület közel sík, felszíne és a mintegy 20 m mélységű talajvíz jó beépítési adottságokat jelzett. Az épület- és lakásvizsgálatok szerint a területen 792 lakás megszűnésével kellett számolni, melyben 2598 fő lakott. Az Attila és a Rózsa utcák közművesítéséből a csatornahálózat hiányzott. A terv a területet két szomszédsági egységre osztotta. Már ekkor is az volt az alapelv, hogy a jelentősebb költségekkel járó szanálás nagyobb része a II. ütem területére essen. A terület közepén tervezett gyűjtőútra fűzte fel a tervező az első lakótömböt a tömbbelsők hasznosításával. Ennek az útnak – az Eötvös tér keleti oldalán kialakult – csatlakozási pontján az akkor még „egyedül bontásra alkalmas”-nak ítélt épület állt. A bontást igénylő területekre ez a terv még pontházakat javasolt elhelyezni.

Az I. egységet az akkori, Attila u. a tervezett gyűjtőút (Platán sor) és a határoló Rózsa u. 3. tömbre tagolta. Az Attila u., Petőfi u.-ba torkolló szakaszát forgalmi okokból megszüntette és a gyűjtőútba kötötte be. A tervezett II. egységben a tömb magja egy jelentős zöldterület, melyhez intézmények kapcsolódnak. A terv már felvetette a III. egység létét és a kapcsolódás feltételeit. A tervező szerint a 7. sz. főút melletti kilenc szintes sor a Budapest felől érkezők számára nyújt majd egységes képet. A belső zöldterület körül teleépített magasházak pedig a lakónegyed magját hangsúlyozzák. A telepítés derékszögű koordináta rendszere – az optimális tájolás érdekében az észak-dél tengelytől 4 fokkal ny-i irányban eltér. A tervezett épület méretei salakbeton középblokkos építménytervek méreteivel egyeztek meg. A terület intézményei a tervvázlaton nyomon követhetők. A terv előírta egy új 2000 köbméteres víztorony építését és a II. ütemtől az elválasztó rendszerű csatornázás megvalósítását. Az I. ütemben 973 lakás, 20 tantermes gimnázium, 16 tantermes iskola, óvoda, bölcsőde, üzletek és 800 fős mozi felépítését javasolta. A II. ütem 1815 lakást, a III. ütem 696 lakást és az intézményeket tartalmazta. A III. ötéves terv lakásépítési programjának valósítása érdekében – mint az a következő középtávú terveknél is gyakorta előfordult – a tervet az ÉM megbízásából a VÁTI már 1963-ban átdolgozta. Folyamatos tervezéssel 1964-re a III. egység részletes terve is elkészült. Az 1960. évi egyszerűsített általános rendezési tervben – a javasolt három egységre – 4000 lakás felépítése szerepelt. A III. ötéves terv lakásépítési programja miatt vált szükségessé az 5 szintes, téglaközépblokk építési lehetőség és a 9 szintes épületeknél hagyományos technológia figyelembevétele. Ez a tervmódosítás a terület lakásszámát 4168-ra növelte. Mindezen előzmények után sem lehet azt kimondani, hogy az ismertetett tervek tartalmazták a mai keleti városrész lakóterülete tervi megoldásait.
1965-ben a helyi tanácsi testületek többször hoztak döntést a városrésszel kapcsolatos feladatokban. Nagykanizsa Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága a 118/1965. vb. Sz. határozatával hagyta jóvá az I-II-III. szomszédsági egység részleges rendezési tervét. Ekkor azonban már megindult a lakóterület beépítése. Az ÉM Győri Tervező Vállalat elkészítette az első 154 lakás kitűzési vázlatát. Az úgynevezett 3. sz. út (ma Platán sor) mentén 1962-ben 44 állami-, 36 szövetkezeti, majd 1963-ban 57 állami és 97 szövetkezeti lakás átadására került sor. A III. ötéves terv lakásépítési programját 1964-ben – figyelemmel a II. ötéves tervben tervezett ütemre – a Győriterv elkészítette. További változásokat eredményezett az eredeti elképzelésekhez képest a IV. ötéves terv előkészítés. Ennek során 1969-ben a Zala Megyei Tervező Vállalat (Zalaterv) készítette el újabb beépítési javaslatát, majd 1970-ben a IV. ötéves tervi lakásberuházások programtervét. Kisebb egységekre más tervezők is készítettek terveket. Intézmény elhelyezésekhez a Pécsi Tervező Vállalat, a Platán sori középmagas épületekhez a Zm. ÁÉV, később a Munkás úti 5 lakóépülethez a Szegedi Tervező Vállalat, valamint szintén intézmény elhelyezéshez a MEZŐBÉR. 1974-ben a VÁTI felülvizsgálta az I-II. szomszédsági egység részletes rendezési tervét, majd 1976-ban az V. ötéves tervi lakásépítés megalapozására a ZALATERV készítette el a III. egység új beépítési tervét. Ezt megelőzően 1974-ben országos tervpályázat eredményeire alapozva az I. díjas terv figyelembevételével készítette a VÁTI 1976-ban a keleti városkapu részletes rendezési tervét, melynek I. üteme a keleti városrész ún. III. szomszédsági egysége volt.

Források

• Kanizsai Enciklopédia, B.Z. Lapkiadó Kft., 1999.
• Nagykanizsai Városi Tanács Híradója, Nagykanizsai Városi Tanács VB., 1987.