Kemény Árpád

(1937–1995) festő, díszlet- és jelmeztervező

magyargyerőmonostori báró Kemény Árpád (Kolozsvár, 1937. július 24.Budapest, 1995. április 24.) festő, díszlet- és jelmeztervező.

Kemény Árpád
Született 1937. július 27.
Kolozsvár
Elhunyt 1995. április 24. (57 évesen)[1]
Budapest[2]
SzüleiKemény János
Foglalkozása festőművész
Sírhely Farkasréti temető (8/3(8/1/A)-1-147/148)

ÉletpályájaSzerkesztés

1954-ben érettségizett Marosvásárhelyen, a Zene és Képzőművészeti Középiskolában. 1954–1956 között díszletfestőként dolgozott a marosvásárhelyi Székely Színháznál. 1962-ben végzett az Ion Andreescu Képzőművészeti Intézetben, ahol Petru Abrudan, Mohi Sándor, Kádár Tibor, Aurel Ciupe oktatta. 1963-tól másfél évtizeden át (1978-ig) a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet gyakorló színpadának díszlet- és jelmeztervezője volt. 1978–1980 között a Szatmárnémeti Északi Színház tagja volt. 1980–1981 között a Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színházban dolgozott. 1981–1990 között a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház társulatának tagja volt. 1990-ben áttelepült Magyarországra. 1992–1995 között a Nemzeti Színházban díszlettervező volt.

Sírja a Farkasréti temetőben található (8/3(8/1/A)-1-147/148).

CsaládjaSzerkesztés

Szülei: Kemény János (1903–1971) író és Patton Auguszta (1900–1989) volt. Testvére, Kemény Klió (1929–2000) operaénekesnő; Kemény Zsuzsanna (1934–1979) író volt. 1962. augusztus 18-án, Kolozsváron házasságot kötött Papp Judit Anikóval (1940-?). Két gyermekük született: Kemény Zsuzsa (1964-?) és Kemény Endre (1968-?).

1995. április 24-én hunyt el daganat következtében.[3]

Színházi díszlet- és jelmezterveiSzerkesztés

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: díszlettervezőként: 53; jelmeztervezőként (j): 31.

  • Kruczkowski: A kormányzó halála (1973) (j)
  • Sebastian: A sziget (1974) (j)
  • Plautus: A hetvenkedő katona (1975) (j)
  • Gorkij: Éjjeli menedékhely (1978) (j)
  • Kincses Elemér: Ég a nap Seneca felett (1978) (j)
  • Yliruusi: Börtönkarrier (1980)
  • Csehov: Három nővér (1980) (j)
  • Kincses Elemér: Trójában hull a hó (1981) (j)
  • Tamási Áron: Vitéz lélek (1981) (j)
  • Csiky Gergely: Cifra nyomorúság (1982) (j)
  • Balassi Bálint: Szép magyar komédia (1983)
  • Steinbeck: Egerek és emberek (1983) (j)
  • Popescu: Egyenes adás (1983) (j)
  • Méhes György: Egy roppant kényes ügy (1983) (j)
  • Bródy Sándor: A tanítónő (1983) (j)
  • Bródy Sándor: A dada (1984) (j)
  • Tersánszky Józsi Jenő: Kakukk Marci (1984) (j)
  • Lovinescu: A lerombolt fellegvár (1984)
  • Szép Ernő: Patika (1984) (j)
  • Baranga: Legyen eszed, Cristofor! (1984) (j)
  • William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok (1985) (j)
  • Csehov: Sirály (1985) (j)
  • Tamási Áron: Csalóka szivárvány (1986) (j)
  • Lovinescu: A Boga nővérek (1986) (j)
  • Osztrovszkij: A hozomány nélküli lány (1986) (j)
  • Szigligeti Ede: A csikós (1987) (j)

KiállításaiSzerkesztés

EgyéniSzerkesztés

Válogatott, csoportosSzerkesztés

  • 1955, 1962, 1963, 1967, 1970 A Magyar Autonóm Tartomány Képzőművészeti kiállítása
  • 1999 Marosvásárhely, Hatvan

DíjaiSzerkesztés

  • Nemzetiségi Színházak legjobb díszlettervezőjének díja (1980)
  • A romániai kritikusok díja (1980, 1981)
  • Országos Fesztivál II. díja (1987)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Árpád Kemény, https://macse.hu/gudenus/mfat/fam.aspx?id=2414
  2. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  3. Frigyesy Ágnes: Nem állíthatunk emléket nagyjainknak hosszú évtizedeken át: Beszélgetés a 75 esztendős Hunyadi László szobrászművésszel. Kapu, XXII. évf. 2. sz. (2009. feb.) 56. o. ISSN 0238-888X

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Jánosházy Gy.: Kemény Árpád díszletterv-kiállítása (Új Élet, Marosvásárhely 1968/11)
  • Marosi I.: Milyen a legjobb díszlet? Beszélgetés Kemény Árpáddal (A hét, Bukarest, 1980. május 16.)
  • Tófalvi Z.: Tér és látvány (A hét, Bukarest, 1988. március 17.)
  • Kovács G. D.: A művészet, ahol a forma kisétálhat az ajtón, Kemény Árpád díszlettervező portréja (Szín-Világ, 1995/10)
  • Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Budapest, 1990-1999
  • Kortárs magyar művészeti lexikon I–III. Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999–2001. ISBN 963-8477-43-1
  • Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. Déva, Corvina Kiadó, 2002

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés