Kemény István (költő)

(1961) költő, író, műfordító
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 17.

Kemény István (Budapest, 1961. október 28. –) József Attila-díjas magyar író, költő. Kemény Lili és Kemény Zsófi apja.[1]

Kemény István
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike Csigó László felvétele
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike
Csigó László felvétele
Élete
Született1961. október 28. (62 éves)
Budapest
NemzetiségMagyarország magyar
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Kemény István témájú médiaállományokat.

Élete és munkássága

szerkesztés

Édesanyja tanítónő, 1999-ben elhunyt édesapja szobrász volt. Középiskolai tanulmányait Budaörsön végezte. Az érettségi után négy évig jogot tanult, majd átjelentkezett az ELTE Bölcsészettudományi Karra, ahol 1990-ben magyar–történelem szakon szerzett diplomát.

A középkori Magyarország elbukott 1526-ban, az újkori 1944-ben, és ez a frusztrált, de küldetéses maradványország most múlik ki csendesen a szemünk előtt. Nincs itt már önálló kis világ, nincs egek ostromlása.
 
Kemény István dedikál az Ünnepi Könyvhéten. Budapest, 2011. június

Írásaival először a diákírók, diákköltők sárvári találkozóján szerzett elismerést. Első, ma is „vállalható” versének az 19801981 folyamán született Tudod, hogy tévedek címűt tartja, amely válogatott versei 1998-as gyűjteményének nyitódarabja lett.[2] 1984-es bemutatkozó kötetét 2006-ig hét versgyűjtemény követte.

Édes hazám, szerettelek,
úgy tettél te is, mint aki szeret:
a tankönyveid és a költőid is
azt mondták, hű fiad legyek.

Hű is voltam, fel is nőttem,
cinikus ember se lett belőlem,
csak depressziós, nehéz és elárult,
bezárt cukorgyár a ködben.…

Búcsúlevél[3]

Számos kritikusa nemzedéke legjelentékenyebb költői között tartja számon. Parti Nagy Lajos szerint „költészetén immár több nemzedék nőtt fel, a sajátja is bizonyos fokig és az utána jövők is. Alapember, nem nagyon kerülhető meg, noha nem mondhatnám, hogy bárkinek útjában állna.”[4]

Első prózakötetét, Az ellenség művészete című kisregényt 1989-ben adták ki. Az Élet és Irodalomban 1992-től 1996-ig közzétett tárcáiból készült összeállítás 1997-ben jelent meg. Első nagyregénye Kedves Ismeretlen címmel 2009-ben látott napvilágot.

A 2006. februári Holmiban nagy visszhangot kiváltott esszét publikált a Domokos Mátyás által szerkesztett Ady-szemelvénygyűjtemény kapcsán. Írt drámát, rádiójegyzetet, fülszövegeket, ponyvaregényt (álnéven), dialógusokat a Barátok közt című sorozat számára,[5] és több fordítása (többek között tucatnyi Nick Cave-magyarítása[6]) is megjelent.

Fontosabb művei

szerkesztés

Verseskötetek

szerkesztés
  • Csigalépcső az elfelejtett tanszékekhez (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, 1984)
  • Játék méreggel és ellenméreggel (1987)
  • Témák a Rokokó-filmből (Holnap, Budapest, 1991)
  • A koboldkórus (József Attila Kör – Pesti Szalon, Budapest, 1993)
  • A néma H (Pesti Szalon, Budapest, 1996)
  • Valami a vérről. Válogatott és új versek (Palatinus, Budapest, 1998)
  • Hideg. Versek 1996–2001 (Palatinus, Budapest, 2001)
  • Élőbeszéd (Magvető, Budapest, 2006)
  • Állástalan táncosnő. Összegyűjtött versek 1980–2006 (Magvető, Budapest, 2011)
  • A királynál (Magvető, Budapest, 2012)
  • Kemény István legszebb versei; vál., szerk., utószó Németh Zoltán; AB-art, Bratislava, 2016
  • Nílus. Versek; Magvető, Bp., 2018
  • Az ellenség művészete (Holnap, Budapest, 1989)
  • Kedves Ismeretlen (Magvető, Budapest, 2009)
  • Budapest Nagyregény. (Budapest Brand Nonprofit Zrt., Bp., 2023) (társszerző)
  • Család, gyerekek, autó (Palatinus, Budapest, 1997)
  • A Kafka-paradigma (Vörös Istvánnal; Széphalom, Budapest, 1994)
  • A világ leírása, részlet; fotó Bartis Attila, szöveg Kemény István; Deák Erika Galéria, Bp., 2016
  • Lúdbőr. Esszék; Magvető, Bp., 2017
  • Komp-ország, a hídról (inː Holmi, 2006. 2. sz. 220–226. o.)
  • Állástalan táncos. Válogatott versek és válaszok Hegyi Katalin kérdéseire; Magvető, Bp., 2021

Idegen nyelven

szerkesztés
  • Franz Josef Czernin–Kemény István: Gedichte zweisprachig. Versek két nyelven; Kortina, Wien–Bp., 2009 + CD (Dichterpaare)
  • Zsivogovorene; bolgárra ford. Martin Hrisztov; Ergo, Szófia, 2010 (Moderna evropejska lira)
  • Discurso vivo; spanyolra ford. María Elena Szilágyi Chebi; Baile del Sol, Tegueste, 2011 (Deleste)

Külső hivatkozások

szerkesztés