Kempis Tamás

bibliamásoló, teológus, keresztény misztikus, egyházi író, szerzetes

Magyarosan Kempis Tamás O.S.A. (latinul: Thomas a Kempis), születési nevén Thomas Hemerken vagy Haemerken (Kempen, 1379[1][2] vagy 1380[1][2]Zwolle, Agnietenbergi kolostor, 1471. július 25.[1]) késő középkori holland bibliamásoló, latin nyelven író teológus, keresztény misztikus, egyházi író, az Ágostonos kanonokrend szerzetese, a devotio moderna legismertebb alakja.

Kempis Tamás
Thomas von Kempen JS.jpg
Élete
Születési név Thomas Haemerkken
Született 1379 vagy 1380
Kempen (ma Észak-Rajna-Vesztfália)
Elhunyt 1471. július 25. (91–92 évesen)
Zwolle
Sírhely
  • Overijssel
  • Basiliek van Onze-Lieve-Vrouw-Tenhemelopneming
Nemzetiség holland
Házastársa szerzetes volt, cölibátusban élt
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) értekezések, levelek, himnuszok, imádságok, szentbeszédek
Irodalmi irányzat devotio moderna
Fontosabb művei De imitatione Christi
A liliomvölgy
A rózsakertecske
Hatottak rá Geert Groote, Florentius Radewijn
Hatása az egész nyugati kereszténységre
A Wikimédia Commons tartalmaz Kempis Tamás témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Kempis 1379-ben vagy 1380-ban[1][2] szegény kézműves családban született[1][3] Johann és Gertrud Hemerken fiaként.[2] 12 éves korától Deventerben, Johann Boome iskolájában folytatott tanulmányokat.[1] Mestere 1395-től[4] a szentéletű Florentius Radewijn kanonok volt, akinek házában 1398-ban 20 „testvérrel” élt a Közös Élet Testvérei (hieronimiták) között. 1399-ben belépett az agnetenbergi ágostonos kolostorba, ahol a bátyja, János perjelként működött. Kempis itt eleinte a kódexmásoló műhelyben dolgozott,[1] erkölcstani és Bibliamagyarázati tanulmányokat folytatott,[2] majd 1406. június 12-én[2] szerzetesfogadalmat tett.[1] 1414-ben szentelték pappá.[1][4] Már 1417-ben említik, hogy egy misekönyvet másolt.[4] 1425 és 1448 között a szubprior tisztséget viselte, ugyanakkor gondnokként és novicius mesterként is működött.[1] A kolostorban való életéről szólva kiemeli az egyik korabeli életrajza, hogy „milyen nagy jámborságban járt Isten előtt, milyen gyengédséggel és barátságossággal szerette társait, hogy a szív milyen alázatával és mily nagy szorgalommal töltötte ki azt az időt, mely neki az életre adatott. ... Szokása volt, hogy a csendes éjszakában, mikor a mise után már mindenki aludt, még fenn maradjon, könyveket írjon, vagy másoljon, ami által igazán nagy érdemeket szerzett. Minden beszéde Istenről és a Szentírásról szólt; sosem vonakodott, ha megkérték, hogy a lelkek javára prédikáljon. ... Belsőleg mennyire mélyen összeszedett volt Istenben Kempis Tamás az imádság helyén és minden lelki tevékenységében ... Nappal is és éjjel is mindig ő volt az első a kórusban és mindig utolsóként hagyta el e helyet. Nem is lehet elmondani, mennyire szíve és lelke ügyének tekintette a szent Istenszolgálatot és a lelki élet ékesítését.”[2]

Hosszú, munkás élet után hunyt 1471-ben. Egy krónika így számol be haláláról: „Dicséretben és hírnévben 65 évet töltött a kolostorban annak igen rendkívüli hasznára, míg életének 92. évében, az Úr kegyelemteljes születésének 1471. esztendejében augusztus 8-án[5] Isten el nem hívta a földi menedékhelyről és fel nem vette őt a mennyei lakhelyre, de emlékét ránk hagyta ezen a földön.”[2]

Boldoggá avatását többször is kezdeményezték, de Róma máig nem döntött a kérdésben.[2]

MűveiSzerkesztés

 
Opera spirituale, 1568.
 
Kempis Tamás szobra születési helyén, Kempenben

Kempis jelentős egyházi író. Lelkiségének meghatározója Isten és a lélek kapcsolata. A német misztika „Isten a minden, az ember a semmi” gondolatát a metafizika szintjéről az erkölcsi-egzisztenciális szintre vitte át. Képekben gazdag, állandóan a Szentírásra utaló nyelvében az ősi egyházi hagyomány visszhangzik. Ima- és elmélkedési módszere a karthauziak lelkiségéhez kapcsolódik.[1]

Egy 14711488 között írt katalógus 38 művét sorolja fel.[3] Műveit a következő csoportokba lehet osztani:

  • életrajzok (Viten, a devotio moderna első képviselőiről írt életrajzai)[1]
  • himnuszok[4]
  • levelek (Epistulae)[1][4]
  • imádságok (Orationes)[1]
  • elmélkedések (Meditationes)[1]
  • értekezések (Tractatus)[1]
  • prédikációk (Sermones, mintegy 30 mű)[1][4]

Néhány konkrét műve:

  • legjelentősebb a Krisztus követése (De imitatione Christi)[1][4]
  • A liliomvölgy[2]
  • A szegények menedéke[2]
  • A három kunyhóról[2]
  • A lélek monológja[2]
  • A rózsakertecske[2]
  • A hű gazdálkodásról[2]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d e f g h i j k l m n o p q r Katolikus lexikon Kempis
  2. a b c d e f g h i j k l m n o Holböck, i. m., 200–206. o.
  3. a b Chobot, i. m., 392–393. o.
  4. a b c d e f g Pallas, i. h.
  5. Az újabb kutatások július 25.-re teszik a halálát.

Művei magyarulSzerkesztés

  • Christvs Iesvs követéséről való könyvek deakvl. Írattak Kempisi Tamastol, magyar nyelvre fordittatot Maros-Vasarheli Gergelytől [Marosvásárhelyi Gergely]; Heltai ny., Kolozsvár, 1622
  • Kempis Tamasnak Christvs követeservl négy könyuei. Mellyeket magiarra forditott Pazmany Peter eztergami ersek; Ex officina typographica Matthaei Formicae, Viennae Austriae Wien, 1624
  • Krisztus követéséről. Négy könyv; ford. Intay Vazul; Streibig, Győr, 1845
  • Kempis Tamás négy könyve Jézus Krisztus követéséről; ford. Sujánszky Antal; Tauchnitz Bernát, Lipcse, 1844
  • Kempis Tamás négy könyve Krisztus követéséről; kiad. Nogáll János Eggenberger, Pest, 1864 (Lelki kincstár keresztény hívők számára)
  • Krisztus követése. Erkölcsi olvasó- és imakönyv; latinból átdolg. Szeremlei Samu; Bába Imre, Szeged, 1864
  • Krisztus követése. Erkölcsi olvasó- és imakönyv; protestáns használatra átdolg. Szeremlei Samu; 2. jav. kiad.; Pfeifer, Bp., 1865
  • A Krisztus követéséről négy könyv; ford. Jáky Ferenc; Rózsa, Bp., 1881
  • Kempis Tamásnak Christus követésérül négy könyvei, melyeket magyarra ford. Pázmány Péter; sajtó alá rend. Kisfaludy Árpád Béla; Egyet Ny., Bp., 1894 (Pázmány Péter összes munkái)
  • Krisztus követése; ford. Soós István. Karmelita Rendház, Bp., 1901
  • Krisztus követése; ford. Platz Bonifác; 3. jav. kiad.; Szt. István Társulat, Bp., 1918
  • Krisztus követése. Négy könyvben; ford. Pázmány Péter, Molnár László, átdolg. Zsíros Ferenc; Pallas Ny., Bp., 1922
  • Isten felé; Szalézi Művek, Rákospalota 1947 (Lelkiélet kiskönyvei) (új kiadás: Kempis Tamás: Isten felé, Szent István Társulat, 2016, ISBN 9789633615683, 80 p.)
  • Krisztus követéséről; ford. Földváry Antal; Sylvester Ny., Bp., 1947
  • Kempis Tamás: Krisztus követése; ford. Jelenits István / Szalézi Szent Ferenc: Filótea, vagyis A jámborság útja; ford. Platz Bonifác; Ecclesia, Bp., 1978 ISBN 963-363-904-2, 584 p. (2. kiadás: 1987)
  • Krisztus követése napról napra. Válogatás Kempis Tamás gondolataiból az év minden napjára; összeáll. Nagy Andrea, Balassa Zsigmond, ford. Jelenits István; Szt. Gellért, Szeged, 1993
  • Isten felé. Kis rózsakert; ford. Farkas Lajos, szerk., ford. átdolg., előszó Sarbak Gábor; Szt. István Társulat, Bp., 2005
  • Mária követése; ford. Paulik Péter; Szt. István Társulat, Bp., 2007
  • Krisztus követése. Nap mint nap; ford. Diós István; Pálos Könyvtár, Bp., 2014
  • Kempis Tamás imája az angyalokhoz és minden szentekhez; in: Babits Mihály: Amor Sanctus – A középkor latin himnuszai, Magyar Szemle Társaság, Budapest, 1933, 218–222. o.
  • Ének az angyalok karairól; in: Sík Sándor: Himnuszok könyve, Szent István Társulat, Budapest, 1943, 443–447. o.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Thomas à Kempis (angol nyelven). newadvent.org. (Hozzáférés: 2020. február 25.)

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Kempis Tamás témában.