Kerékgyártó Árpád Alajos

(1818-1902) művelődéstörténész, egyetemi tanár
(Kerékgyártó Árpád szócikkből átirányítva)

Kerékgyártó Árpád Alajos (szerzői nevén Kerékgyártó Árpád) (Jászberény, 1818. június 19.Budapest, 1902. december 13.) művelődéstörténész, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1861).

Kerékgyártó Árpád Alajos
Született 1818. június 19.
Jászberény
Elhunyt 1902. december 13. (84 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása művelődéstörténész,
egyetemi tanár
Sírhelye Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerékgyártó Árpád Alajos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Apja, Kerékgyártó Ignác, jász-kun kerületi várnagy, édesanyja, Roth Rozália, egy pesti polgár leánya volt. Elemi iskoláit szülővárosában végezte, majd német szóra Budára küldték, s a gimnázium alsó négy osztályát a kegyesrendieknél járta ki. Apja halála után szülővárosában folytatta tanulmányait, s a ferencesek gimnáziumában érettségizett. 1833-ban a pesti egyetemre iratkozott be, s a kétéves filozófiai és hároméves jogi tanulmányait itt folytatta. 1838-ban Pest város alkalmazásába állt, előbb írnoki, később peres és telekkönyvi ügyekkel kapcsolatos teendőket látott el. 1842-ben ügyvédi oklevelet szerzett magán- és váltójogból. Az 1843–1844-es pozsonyi országgyűlésen másfél évig Járy (Tretter) György segédjeként vett részt.

1845-ben megnősült, Ivanics Zsigmond pesti ügyvéd és könyvkereskedő leányát, Máriát vette el.

1844-től a Pest városi törvényszék aljegyzője, 1848-tól főjegyzője volt. E tisztségéből Havas József királyi biztos a korábbi tisztikar főbb tagjaival együtt 1849. január 23-án elbocsátotta. 1849 májusában, a császári csapatok kivonulása után Pest város közgyűlése törvényszéki tanácsossá választotta. mely tisztséget Haynau bevonulásáig, 11 hónapig látott el, s ekkor lemondott. Családjával Podmaniczky János apajpusztai birtokán talált menedéket és jogi tárgyak oktatásával foglalkozott, két év után a Budai kataszteri hivatalnál vállalt állást napidíjasként.

1860-ban az októberi diploma után visszakapta főjegyzői állását Pest városánál. 1861-ben közigazgatási tanácsossá választották, s Rottenbiller Lipót főpolgármester betegsége alatt Pest város helyettes polgármesteri állását is betöltötte. 1861-ben az MTA levelező tagjává választották, akadémiai székfoglalója 1869-ben hangzott el Magyarország alkotmánya biztosítékainak története címmel.[1]

1862-től lemondott helyettes polgármesteri tisztségéről, ügyvédként dolgozott tovább, s magyar irodalommal és történelemmel foglalkozott. 1867-től a pesti, majd 1873-tól a budapesti Tudományegyetemen magyar művelődéstörténetet tanított 1898-ig. 1876-tól 1879-ig a bölcsészkar dékánja volt. Az 1867–1868-as tanévben egyeteme harmadik díszdoktorává avatták.

1898-as nyugdíjba vonulása alkalmából kutatói és tanári munkája elismeréseképpen nemességet kapott a Vámosgyörki előnév használatával.[2]

A magyar művelődéstörténet kutatásában és oktatásában betöltött szerepe mind a mai napig figyelemreméltó.

Emlékezete szerkesztés

1911. február 8-án emlékezetére Zuglóban utcát neveztek el róla. Magyarország emléknapjai című könyvét kétszer is kiadták a 20. század utolsó harmadában.

Művei szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 II. (I–P). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 655. o.. Szinnyei József tévesen jelöli meg rendes tagságát 1869-ben: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VI. (Kende–Kozocsa). Budapest: Hornyánszky. 1899.  
  2. Árpád, Lóránt, Béla fiaival és Gizella, Hedvig, Margit Ilona leányaival, valamint ezek törvényes utódaival együtt nemesi cím, címer és előnév adományozása. Ferenc József, Bécs, 1898. január 28. MNL-OL. K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 70. kötet - 378 − 382. oldal
  3. Magyarország emléknapjai / Kerékgyártó Árpád; [... az előszót írta Bertényi Iván]. Budapest : Könyvért. XXXII, 712 o. ISBN 963-02-4436-5
  4. Magyarország emléknapjai [ezeréves történetében] / Kerékgyártó Árpád ; [Előszó: Gazda István]. Budapest : Könyvesház Kereskedelmi és K. XXXII, 712 o. ISBN 963-225-013-3

Források szerkesztés

További információk szerkesztés