Kerülen

folyó Ázsiában

A Kerülen (mongolul Хэрлен [Herlen], kínaiul 克鲁伦河, pinjin átírással Kèlǔlún hé) folyó Mongólia keleti és Kína északkeleti részén. Kelet-Mongólia egyetlen jelentősebb folyója. Neve feltehetően tunguz eredetű, egy széles völgy, lapály jelentésű szóval hozható kapcsolatba.[1]

Kerülen
Хэрлэн гол / 克鲁伦河
Híd a Kerülen-folyón Csojbalszan városánál (1972-ben)
Híd a Kerülen-folyón Csojbalszan városánál (1972-ben)
Közigazgatás
Országok Mongólia
 Kína
Földrajzi adatok
Hossz1254 km
Vízgyűjtő terület120 000 km²
ForrásHentij-hegység, Észak-Mongólia
é. sz. 48° 39′ 21″, k. h. 109° 13′ 19″
TorkolatHulun-tó, Északkelet-Kína
é. sz. 48° 46′ 04″, k. h. 117° 03′ 06″
Elhelyezkedése
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerülen témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Földrajz szerkesztés

Hossza: 1254 km, vízgyűjtő területe 120 000 km².

Mongólia északi részén, a Hentij-hegységben ered (az Onon-folyó forrásához közel) és Kína északkeleti részén, a Hulun-(Dalaj)-tóba torkollik.

Töv ajmag területén, felső folyásának egy rövid szakaszán hegyi folyó, itt több kisebb mellékfolyót vesz fel. Kezdetben déli irányba tart, majd a hegyeket elhagyva fokozatosan északkelet felé fordul és a kelet-mongóliai sztyeppén, Hentij és Dornod ajmagon folyik keresztül. Sekélyvizű folyó, völgyének ezen a leghosszabb, sztyeppei részén nyáron és télen egyaránt kevés a csapadék.

Partjain két város épült, a két tartományi központ: Öndörhán és Csojbalszan. Az Öndörhán előtti szakaszon néhány kisebb bal oldali mellékfolyója van, de medrük gyakran teljesen kiszárad. Öndörhántól a torkolatig tartó több száz kilométeres szakaszon mellékfolyója nincs. A folyó utolsó, 164 km-es szakaszát Kína északkeleti részén, a Belső-Mongólia Autonóm Területen teszi meg és a Hulun- (más néven Dalaj)-tóba ömlik. Magas vízállás esetén az 539 m tengerszint feletti magasságban elterülő tó vize elfolyik a 30 km-re lévő Arguny folyóba.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Kiss Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Akadémiai Kiadó (1978). ISBN 963-05-1490-7 

Források szerkesztés

  • Róna-Tas András: Nomádok nyomában (Gondolat, 1961) 252 oldal.
  • Mongólia hegy- és vízrajzi térképe, 1: 3 000 000 (1971) (mongolul)