Főmenü megnyitása

Kerc

falu Romániában, Szeben megyében

Kerc (románul Cârța, németül Kertz, szászul Kierz) falu Romániában, Szeben megyében, az azonos nevű község központja.

Kerc (Cârța)
A kerci kolostor
A kerci kolostor
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeSzeben
KözségKerc
Rang községközpont
Irányítószám 557070
Körzethívószám 0269
SIRUTA-kód 144517
Népesség
Népesség887 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság6 (2011)[2]
Népsűrűség30,69 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság406 m
Terület28,90 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kerc (Románia)
Kerc
Kerc
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 47′ 04″, k. h. 24° 34′ 04″Koordináták: é. sz. 45° 47′ 04″, k. h. 24° 34′ 04″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerc témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Nagyszebentől 48 km-re keletre az Olt bal partján fekszik.

TörténeteSzerkesztés

Egy 1207-es oklevél szerint Benedek erdélyi vajda beiktatta a néhány évvel korábban alapított kerci ciszterci monostort a románoktól elvett föld birtokába.[3] 1223-ban Kerch alakban fordul elő.[4] 1252-ben a románokat Kercről nevezték, ami azt valószínűsíti, hogy Kerc volt az első román központ a Kárpát-medencében.[3]

A trianoni békeszerződés előtt Fogaras vármegyéhez tartozott.

Híres műemlékeSzerkesztés

A település legnevezetesebb műemléke cisztercita temploma és kolostora, mely a 13. század közepén épült, de alapítását a korabeli források 1202-re teszik. Szerzetesei a franciaországi pontignyi apátságból kerültek ide.[5] A 16. században indult pusztulásnak. Kolostorának egy része emeletnyi magasan áll, templomának szentélyét szász evangélikus templommá alakították át. 1648-ban említenek itt egy udvarházat, melyet ekkor állítanak helyre a megrongálódott templommal együtt.

Kerc maSzerkesztés

1910-ben 954, többségben német lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Fogaras vármegye Alsóárpási járásához tartozott. 1992-ben társközségeivel együtt 1116 lakosából 817 román, 198 német, 90 cigány és 11 magyar volt.

A kis létszámú magyar lakosság ellenére, a kolostor melletti iskola falán mai napig is csupán német és magyar nyelven szerepel az „elemi iskola” felirat.

Híres emberekSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Szeben megye. adatbank.ro
  3. a b Kristó Gyula: Nem magyar népek a középkori Magyarországon. Bp., 2003. 192.
  4. Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6  
  5. Mátyás Vilmos: Utazások Erdélyben, Panoráma mini útikönyvek, ISBN 963-243-065-4

További irodalomSzerkesztés

  • Gerő, L. (1984): Magyar műemléki ABC. (Hungarian Architectural Heritage ABC.) Budapest
  • Gerevich T. (1938): Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest
  • Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
  • Dercsényi D. (1972): Román kori építészet Magyarországon. Corvina, Budapest

Külső hivatkozásokSzerkesztés