A kercsi kerámia a mai Kercs, az ókori Pantikapaion (Panticapaeum) településről, a Boszporoszi Királyság fővárosáról kapta a nevét. A kercsi kerámia eredetileg az athéni fazekasok termékeinek importálásával jutott Pantikapaionba, majd részben a helyi kézműves mesterek vették át a gyártását. A Pontosz Euxeinosz északi partvidékén elhelyezkedő görög gyarmatvárosok hosszú időn keresztül szorultak rá az anyaoszág iparcikkeire, még az i. e. 4. század második felében is jelentős volt az import aránya.

Dionüszosz, Erósz és egy menád ábrázolása egy i. e. 375–350 körül keletkezett kürenaikai hüdrián
Vörösalakos kratér
Arimaszposz egy másik kürenaikai hüdrián

A kercsi stílus szorosabban véve az i. e. 375 és i. e. 320 közötti időszakra tehető. E kor elején egy eleusziszi származású athéni vázafestő, a Marszüasz-festő aláírásával ellátott darabjai ismertek. Ezek kitűnő termékek, nemcsak az anyagot, hanem a festett alakok kidolgozását tekintve is. Az athéni vörösalakos vázafestészet utolsó korszakában Athén már szinte kizárólag exportra termelt, ennek következtében a kercsi kerámia ritkán jó minőségű, a rajtuk lévő festett alakok elnagyoltabbak lettek. A vörös színű festékek helyett fekete és sárga is használatossá vált. Már a festmények tematikája is megmutatja, hogy az edények kifejezetten a Maiotisz vidékének trák és szkíta lakossága számára készültek. A görög kerámiaexport szinte teljes mértékben e területre koncentrálódott, mivel az egyre gyengébb minőségű termékek máshol már forgalomképtelenek voltak. Nagy mennyiségben kerültek elő ezek a tárgyak Pantikapaionból, és ma az Ermitázsban láthatók.

ForrásokSzerkesztés

  • Művészeti lexikon II. (F–K). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981. 600. o.
  • John D. Beazley: Attic red-figure vase-painters, Oxford, 1963.
  • John Boardman: Rotfigurige Vasen aus Athen. Die klassische Zeit, von Zabern, Mainz, 1991. (Kulturgeschichte der Antiken Welt, Vol 48), especially p. 198-203 ISBN 3-8053-1262-8
  • Stella Drougou: Kertscher Vasen, in DNP 6. (1999), col. 447f.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Kercsi kerámia témájú médiaállományokat.