Kerekegyháza

magyarországi város Bács-Kiskun vármegyében

Kerekegyháza (1745–1900 között Jászkerekegyháza)[3] város Bács-Kiskun vármegye Kecskeméti járásában.

Kerekegyháza
Kunpuszta - Kunkerekegyháza református temploma
Kunpuszta - Kunkerekegyháza református temploma
Kerekegyháza címere
Kerekegyháza címere
Kerekegyháza zászlaja
Kerekegyháza zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásKecskeméti
Jogállásváros
PolgármesterDr. Kelemen Márk (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám6041
Körzethívószám76
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség6448 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség79,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület81,28 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 56′ 13″, k. h. 19° 28′ 37″Koordináták: é. sz. 46° 56′ 13″, k. h. 19° 28′ 37″
Kerekegyháza (Bács-Kiskun vármegye)
Kerekegyháza
Kerekegyháza
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Kerekegyháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerekegyháza témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A település egykori vasútállomása

Kecskeméttől mintegy 17 kilométerre nyugatra, Kunbaracstól 7,4 kilométerre délkeletre helyezkedik el. A szomszédos települések: észak felől Lajosmizse, kelet felől Kecskemét (Hetényegyháza), délkelet felől Ballószög, délnyugat felől Fülöpháza, nyugat felől Szabadszállás, északnyugat felől pedig Kunbaracs.

Megközelítése

szerkesztés

A település a főutaktól kissé távolabb esik, csak mellékutakon érhető el. Lakott területét a Ladánybenétől induló 5212-es, az 52-es főútból Szabadszállás irányába kiágazó 5214-es és a Hetényegyházától idáig vezető 5218-as utak érintik, külterületei közt elhalad még az 52-es főút, továbbá a Lajosmizse-Kunszentmiklós közti 5211-es, a Fülöpházát feltáró 5215-ös és az Izsákra vezető 5301-es út is.

Története

szerkesztés

Az Árpád-házi királyok korában már lakott helység első okleveles említése 1323-ból ismert.[3] Az ásatások egy majdnem kör alakú templom alapjait tárták fel, feltételezhetően innen kapta a későbbiekben a település a nevét.[3] A török hódoltság alatt (16. század) a falu elnéptelenedett.[3] 1745-ben Mária Terézia hozzájárulásával a Jászkun kerület lakossága (javarészt Jászárokszállásé) megváltotta, ekkor a Jászkerekegyháza nevet vette fel.[3] 1856-ban Balatoni Farkas János 1848-as honvédszázados vezetésével megkezdődött az 1900-ban Kerekegyháza nevet felvevő község benépesítése.[3][4] Ma Kerekegyházához tartozik az egykori kunszentmiklósi pusztarész is, illetve 1937-től Kunpuszta[5] is. A fülöpszállási részből viszont Fülöpháza néven alakult község.

A lakosok a szomszédos magyar településekről és a sváb falvakból érkeztek. Továbbá a XX. század első évtizedeiben – a jobb megélhetés reményében – néhány római katolikus vallású szlovák (tót) család is érkezett a mai Szlovákia északi területén, a Kis-Fátra lábánál fekvő, egykor Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozó Terhely (Terchova) faluból. Ezek közül a Czingel és az Ondrus-Vribinszki családoknak még ma is élnek leszármazottjai a településen.

A település 2001. július 1-jén városi címet kapott.[3]

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Czakó István (független)[6]
  • 1994–1998: Czakó István (független)[7]
  • 1998–2002: Czakó István (független)[8]
  • 2002–2006: Dr. Czakó István (független)[9]
  • 2006–2010: Dr. Kelemen Márk (Fidesz)[10]
  • 2010–2014: Dr. Kelemen Márk Csaba (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2014–2019: Dr. Kelemen Márk Csaba (Fidesz-KDNP)[12]
  • 2019–2024: Dr. Kelemen Márk (Fidesz-KDNP)[1]
  • 2024– :

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
6354
6330
6509
6730
6458
6448
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,2%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,6% németnek, 1% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,6%, református 10,6%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 7,9% (21,9% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 89%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% németnek, 0,7% cigánynak, 0,5% ukránnak, 0,4% románnak, 0,1% görögnek, 0,1% szerbnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41% volt római katolikus, 9,1% református, 0,5% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,2% ortodox, 1,3% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 8,2% felekezeten kívüli (38,1% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei

szerkesztés
  • A Tanyamúzeumban a környékre jellemző gazdálkodás eszközeit, a tanyasi életet ismerhetjük meg.
  • A köztemetőben áll Langó László kápolnája, és André Emanuelnek a síremléke az 1800-as évekből.
  • A kunpusztai református templom 1901-ben épült a pusztában. 1924-ben Ravasz László megyéspüspök is meglátogatta.[15] A templom eklektikus stílusú, imapadjai – az országban egyedülálló módon – a pusztai homokon állnak.
  • A református templom eklektikus stílusú, 1913-ban épült.
  • Római katolikus templomát 1913. augusztus 20-án Szent István tiszteletére szentelték fel, a neogótikus stílusú építményt Györgyi Dénes tervezte.
  • Balás Eszter: Lány galambbal című szobra 1980-ban készült.
  • Az első és második világháborús emlékművet Paulkovics Iván tervezte, 1992-ben avatták fel.
  • A díszkutat 1994-ben avatták fel. Jóna Guðvarðardóttir és Probstner János tervezte.
  • Dohány Sándor és Balás Eszter ivókútja 1996-ban készült.
  • Vörösmarty Mihály szobrát 2000 decemberében avatták fel, Acsa Szűcs István készítette.
  • Borbély Béláné magángyűjteménye bútorokat, porcelánokat és szőtteseket mutat be.
  • Halász- és S. Nagy-tanya
  1. a b Kerekegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 24.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. a b c d e f g Kerekegyháza Város weboldala – A város története. kerekegyhaza.hu. (Hozzáférés: 2022. február 13.)
  4. 1848-as honvédszázados mint városalapító. honvedelem.hu, 2017. szeptember 25. (Hozzáférés: 2022. február 13.)
  5. Tanyai élet a kiskun pusztán az ezredfordulón, Magyar Múzeumok, 1999/2. (nyár), 9.oldal
  6. Kerekegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. Kerekegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  8. Kerekegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  9. Kerekegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  10. Kerekegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  11. Kerekegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  12. Kerekegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  13. Kerekegyháza Helységnévtár
  14. Kerekegyháza Helységnévtár
  15. Dr. Ravasz László püspöki körútja a solti egyházmegyében, Reformátusok Lapja, 1924.10.05., 3. oldal

Külső hivatkozások

szerkesztés