Kerekes János (zeneszerző)

Kerekes János (Budapest, 1913. április 18. – Budapest, 1996. augusztus 16.) zeneszerző, karmester. Neve ma főként az 1950-es évek legsikeresebb magyar operettjének, az Állami Áruháznak a komponistájaként él.

Kerekes János
Életrajzi adatok
Született	1913. április 18. Budapest
Elhunyt	1996. augusztus 16. (83 évesen) Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Iskolái	Berlini Művészeti Egyetem (1931–1933)
Pályafutás
Műfajok	operett, sanzon
Hangszer	zongora
Tevékenység	karmester, zeneszerző
IPI-névazonosító	00016113726
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Magánúton tanult zeneszerzést Weiner Leónál, a karmesterképzőt a berlini zeneművészeti főiskolán Julius Prüver növendékeként végezte 1931 és '33 között. A német fővárosban naponta hallotta a kor legkiválóbb dirigenseinek, például Otto Klemperernek a koncertjeit. A náci hatalomátvétel miatt el kellett hagynia a várost. Pályája elején zongorakísérőként dolgozott, gyakori kamarapartnere volt Telmányi Emilnek. Az 1936–37-es évadtól a budapesti Operában kapott korrepetitori állást. Innen 1939-ben a magyar zsidótörvények miatt menesztették. 1942-ben munkaszolgálatra hívták be. Az érkező szovjet csapatok fogságába esett, egy temesvári táborba internálták. Itt zenekart szervezett a fogolytársakból. A felszabadulás után, 1946-ban kerülhetett csak vissza az Operaházba. Ekkor már karmesterré léptették elő. Humperdinck Jancsi és Juliskájának vezénylésével debütált. Főként az olasz repertoárban tevékenykedett, elsősorban vígoperákat és operetteket vezényelt. 1981-ben nyugdíjazták. (1998-ban örökös tag címet kapott, posztumusz.) Dalszínházi munkájával párhuzamosan, 1952-től 1957-ig a Honvéd Művészegyüttesnél töltött be irányító posztot, ezt az állását feladva az induló Magyar Televízió zenei „rovatának” lett vezetője, később a komolyzenei műsorok felelőse 1976-ig. Számtalan ismeretterjesztő és portréműsor készült felügyeletével. Egy ideig a Zeneművész Szakszervezetnek is elnöke volt.

Farkas Ferenccel, Fényes Szabolccsal a magyar operettszerzők utolsó generációját alkották. Négy színpadi műve mellett több, az ötvenes–hatvanas években népszerű műfajba, a rádióoperettbe tartozó darabot komponált. Számos slágerré vált rövid darabot is írt, például Ambrózy Ágoston szövegére az Elszegődnék Budapestre mackónak című gyermekdalt (1959).

Művei

Operettek

• Palotaszálló ISWC kód T-007.110.650-7 (1951, Bródy Tamással, Romhányi József, Szenes Iván, Várnai Zseni, Békeffi István, Kellér Dezső és Méray Tibor librettója)
• Állami Áruház (1952, Barabás Tibor és Gádor Béla librettója)
• Kard és szerelem ISWC T-007.005.732-7 (1957, Romhányi József és Semsei Jenő librettója)
• Boldogságfelelős (1957, rádióoperett, Romhányi József és Tóth Miklós librettója)
• A majlandi tornyok ISWC T-007.005.733-8 (1961, rádióoperett, Erdődy János librettója)
• Hófehérke és a hét óriás (1964, rádióoperett, Kristóf Károly librettója)
• A szépség nem minden (1967, rádióoperett, Romhányi József és Tóth Miklós librettója)
• A hazug (1972, Mészöly Dezső librettója)
• Sárgarigó és az alkirály (1977, rádióoperett, Hárs László librettója)

Filmzenék

• Déryné ISWC kód T-007.206.216-8 (1951, Polgár Tiborral)
• Nyugati övezet (1952)
• Állami Áruház ISWC T-007.143.220-6 (1953, Fényes Szabolccsal)
• Irány Mexikó! (1968, tv)
• Házasodj, Ausztria! ISWC T-007.110.644-9 (1970, tv)

Vezénylései

Berté: Három a kislány D'Albert: Hegyek alján Donizetti: Szerelmi bájital Farkas Ferenc: Csínom Palkó Humperdinck: Jancsi és Juliska Kacsóh Pongrác: János vitéz Kodály: Háry János...

Millöcker: A koldusdiák Puccini: Gianni Schicchi Puccini: Turandot Saint-Saëns: Sámson és Delila Johann Strauss d. S. : A denevér Verdi: Falstaff

Díjai, elismerései

• 1953 – Erkel Ferenc-díj, III. fokozat
• 1956 – Kiváló szolgálatért érdemérem (a honvédségi munkáért)
• 1970 – SZOT-díj
• 1971 – Érdemes Művész
• Munka Érdemrend, arany fokozat
• Szocialista Magyarországért Érdemrend
• 1998 – A Magyar Állami Operaház örökös tagja (posztumusz)

Források

• Gál György Sándor–Somogyi Vilmos: Operettek könyve. Az operett regényes története. 4., jav., bőv. kiad. Budapest, 1976. Zeneműkiadó. ISBN 9633301378
• Brockhaus–Riemann zenei lexikon. Szerk. Boronkay Antal 2. köt. Budapest, 1985. Zeneműkiadó ISBN 963-330-540-3
• Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Szerk. Székely András. 2. kiad. Budapest, 1988. Zeneműkiadó. ISBN 9633306728

Külső hivatkozások

• Száz éve született az Állami Áruház zeneszerzője Archiválva 2016. október 19-i dátummal a Wayback Machine-ben = Magyar Nemzet online 2013. április 18.
• Rádiólexikon
• PORT.hu (keverve van egy Kerekes János színésszel)
• MaNDA
• Az Állami Áruház 1976-os felújításáról
• Elszegődnék Budapestre mackónak (szöveggel)
• Sziklai Dezső: Kerekes János Erkel Ferenc-díjas zeneszerző. Europeana. (Hozzáférés: 2014. október 14.)