Főmenü megnyitása

Keresd (románul Criș, németül Kreisch): falu Romániában Maros megyében. Közigazgatásilag Dános községhez tartozik.

Keresd (Criș)
A keresdi Bethlen-kastély
A keresdi Bethlen-kastély
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeMaros
Rang falu
Községközpont Dános
Irányítószám 547201
SIRUTA-kód 116518
Népesség
Népesség606 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság28 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Keresd (Románia)
Keresd
Keresd
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 09′, k. h. 24° 42′Koordináták: é. sz. 46° 09′, k. h. 24° 42′
A Wikimédia Commons tartalmaz Keresd témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Segesvártól 12 km-re délnyugatra a Keresdi- (vagy Dános-) patak partján fekszik.

TörténeteSzerkesztés

Keresd nevét az oklevelek 1305-ben említettékk először Keresd néven, mint a Becsegergely nemzetség tagjainak birtokát.

Keresd birtokán 1305-ben az e nemzetségbőlből származó Apa fiai és Miklós fia Gergely osztozott meg. Az osztozáskor Keresd Apa-fi Gergelynek jutott.

Itt székelt az erdélyi püspökség alá tartozó hét szász dékánátus (káptalan) egyike is. A keresdi dékán alá tartozott többek között Almakerék és Bese papja is, kiket 1309-ben Gentilis bíboros kiközösített.

1367-ben I. Lajos király oklevele Keresdet már Bethlen-birtokként említette.

Várkastélyának alapjait a 15. század közepén Miklós fia Márk rakta le. 1559-ben bővítették és régi részeit is átalakították. 1675-ben Bethlen Elek emelte erődítéseit. Bethlen Elek (16431696.XI.3) itt írta meg Bethlen Farkas Erdélyi történetét is. Bethlen Elek nyomdát állíttatott fel Keresden, hogy kinyomtassa Bethlen Farkas történeti mővét. A mű kinyomtatását 1684-ben elkezdték ugyan, de csak részben készült el, Thököly Imre 1690-es beütésekor példányai megsemmisültek.

Keresd végig a Bethlen család birtoka volt, a század elején még lakták, majd a két világháború között elhagyták, azóta fokozatosan pusztul, de helyreállítása megkezdődött.

A falunak 1910-ben 1343, német, román, cigány és magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nagy-Küküllő vármegye Segesvári járásához tartozott. 1992-ben 684 lakosából 388 román, 157 szász, 110 cigány, 32 magyar.

2014-ben az erdélyi Bethlen család örökösei a keresdi várkastélyt a Dévai Szent Ferenc Alapítvány használatába adták ötven évre. A kastélyban a tervek szerint az alapítvány képzési és nevelési központja jön majd létre.[3]

LátnivalókSzerkesztés

A Dános-patak partján a dombok közt elrejtve áll négyszög alaprajzú várkastélya elhanyagolt állapotban. A négy bástya közül már csak kettő áll. A kastély a Bethlen család rezidenciája volt, amely reneszánsz stílusban épült 1400 előtt. 1949. márciusában államosították és a bukaresti kulturális minisztérium hatáskörébe rendelték.

ForrásokSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés