Keresztély Ágost

(1666–1725) szász herceg; győri püspök és esztergomi érsek, bíboros, hercegprímás, főkancellár
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. július 20.

Keresztély Ágost (németül: Christian August von Sachsen-Zeitz) (Moritzburg kastély, Zeitz, 1666. október 9.Regensburg, 1725. augusztus 23.) szász herceg; győri püspök és esztergomi érsek, bíboros, hercegprímás.

Keresztély Ágost
Győr, Esztergom püspöke

Született1666. október 9.
Moritzburg kastély, Zeitz
Elhunyt1725. augusztus 23. (58 évesen)
Regensburg
SírhelySzent Márton-dóm
Felekezetrómai katolikus egyház
Püspökségi ideje
1691 – 1707
Püspökségi ideje
1707. január 21. – 1725. augusztus 23.
Előző püspök
Következő püspök
Kollonich Lipót
Esterházy Imre
Keresztély Ágost a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Keresztély Ágost témájú médiaállományokat.
 
Keresztély Ágost (Christian August von Sachsen-Zeitz) címere

A szász hercegi Wettin-ház sarja. Apja herceg Moritz von Sachsen-Zeitz (1619-1681), a Német Lovagrend türingiai parancsnoka, anyja herceg Dorothea Maria von Sachsen-Weimar (16411675) volt. Protestáns vallásban nevelkedett. Fiatal korában harcolt a török ellen, szász csapatokkal együtt részt vett Buda visszafoglalásában is.

Ezután papi pályára lépett és előbb Németország több városában Kölnben, Salzburgban, Eichstättben, Leobenben viselt egyházi hivatalt. 1695-ben I. Lipót győri püspökké nevezte ki. Mint I. Lipót és I. József bizalmi embere gyakran járt külföldi követségben. A tridenti zsinat határozatait végrehajtatta. 1698-ban bíboros lett. Előbb gróf kollegrádi Kollonich Lipót esztergomi érsek segéde lett, majd 1707-ben I. József esztergomi érsekké nevezte ki, de megtartotta a győri egyházmegye kormányzatát is. Ugyanekkortól haláláig betöltötte a királyi főkancellári tisztséget is.[1] 1714-ben III. Károly császár Keresztély Ágost esztergomi érseket és minden utódját a prímási székben birodalmi hercegi címmel ruházta fel, azóta viseli az esztergomi érsek a hercegprímási címet. Utolsó éveit a máriavölgyi kegyhely kolostorában töltötte, visszavonultan.

Császári parancsra megjelent a birodalmi gyűlésen, majd Regensburgban elhunyt. Pozsonyban a Szent Márton-dóm sírboltjában nyugszik.

Smaragd mellkeresztje, egy aranygyűrűje és egy kora barokk aranyozott monstranciája a Győri Egyházmegyei Kincstár állandó kiállításán látható. 1701-ben díszes ezüst keretbe foglaltatta a vérrel könnyező Mária-kegykép csodáját igazoló gyolcskendőt.

  1. Fallenbüchl Zoltán: Magyarország főméltóságai. (hely nélkül): Maecenas Könyvkiadó. 1988.  
  • Maczák Ibolya 2016: Keresztély Ágost temetése. In: Egyház és reprezentáció a régi Magyarországon. Budapest
  • Beke, M. (szerk.) 2003: Esztergomi érsekek. Budapest
  • Győri életrajzi lexikon[halott link]
  • A Pallas nagy lexikona[1]
  • Kelemen Atanáz: Keresztély Ágost herceg katolikus restaurációs tevékenysége a győri egyházmegyében; s.n., Pannonhalma, 1931


Előde:
Kollonich Lipót
Győri püspök
1695–1725
Utóda:
Sinzendorff Fülöp Lajos
Elődje:
Kollonich Lipót
Utódja:
Esterházy Imre