Keresztény Gazdasági és Szociális Párt
A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt (rövítve: KGSZP) egy magyarországi keresztényszocialista politikai párt volt a két világháború közötti Magyarországon.
Keresztény Gazdasági és Szociális Párt | |
Adatok | |
Utolsó vezető | gróf Zichy János |
Alapítva | 1926. február 18. |
Feloszlatva | 1937. január 26. |
Elődpárt | Keresztény Nemzeti Gazdasági Párt és Országos Keresztényszocialista Párt |
Utódpárt | Egységes Keresztény Párt |
Ideológia | keresztényszocializmus |
Parlamenti jelenlét | 1926–1937 |
Története
szerkesztésElődje Keresztény Nemzeti Gazdasági Párt néven az 1925-ös budapesti időközi törvényhatósági választásokra készülődve 1925. február 8-án jött létre a Keresztény Községi Párt (KKP) és az Országos Keresztényszocialista Párt (OKP) Budapest VIII. kerületi alapszervezeteinek egyesüléséből önálló szervezetként.
1926. február 18-án aztán a Keresztény Nemzeti Gazdasági Párt beolvadt az Országos Keresztényszocialista Pártba, életre hívva a Keresztény Gazdasági és Szociális Pártot, melynek elnöke gróf Zichy János lett. A decemberi, 1926-os választásokon 35 mandátumot nyertek el, képviselőik közül nyolcan papok voltak. A soron következő, 1931-es választásokon eggyel sikerült növelni honatyáik számát, azaz 36 helyet szereztek. Még a választások előtt szövetségre léptek a kormányzó Egységes Párttal, melynek eredményeképp Ernszt Sándor a KGSZP színeiben 1930-1931-ben a Bethlen-kormányban előbb népjóléti és munkaügyi, majd a Károlyi Gyula-kormányban vallás- és közoktatásügyi miniszter is lett, mielőtt a kialakult nézeteltérések hatására 1931 decemberében le nem mondott minden tisztségéről. Ernszt távozásával a kormányból egyúttal az Egységes Párt és a KGSZP szövetsége is felbomlott.
Az 1935-ös választásokon jelentősen meggyengült a párt. A korábbi 35-ről mindössze 14-re apadt az elnyert képviselői helyeik száma, amivel az országgyűlésbe bejutott 14 párt közül még így is a harmadik „legnagyobb” frakcióval rendelkeztek az FKGP (22 képviselő) és a mandátumok több, mint 69%-át (170 helyet) elnyerő Nemzeti Egység Pártja (a nevet váltott Egységes Párt) mögött.
A választások kudarca után elhatározták, hogy bázisukat a papságra és a keresztény tanítókra alapozzák.
A párt továbbra is gróf Zichy János vezetésével 1937. január 26-án egyesült a Nemzeti Néppárttal, a Keresztény Községi Párttal és a Keresztény Ellenzékkel, hogy együtt létrehozzák az Egyesült Keresztény Pártot. Az új formációnak is Zichy lett az elnöke.
Országgyűlési választási eredményei
szerkesztésVálasztási eredmények | Szavazatok száma (nyílt + titkos) |
Szavazatok aránya (nyílt + titkos) |
Mandátumok száma (össz.) |
Mandátumok aránya (össz.) |
Parlamenti szerepe |
---|---|---|---|---|---|
1926-os | 175 275 | 15,33% | 35 | 14,29% | ellenzék, majd kormánypárt |
1931-es | 184 618 | 14,69% | 36 | 14,69% | kormánypárt, majd ellenzék |
1935-ös | 175 165 | 8,87% | 14 | 5,71% | ellenzék |
További információk
szerkesztés- Hogy akar segíteni a Keresztény Párt a magyar gazdán és magyar mezőgazdaságon? A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt agrárprogramja; s.n., Bp., 1932
Források
szerkesztés- Keresztény Gazdasági és Szociális Párt a Katolikus lexikonban