Keresztény Gazdasági és Szociális Párt

magyar politikai párt (1926-1937)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. június 18.

A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt (rövítve: KGSZP) egy magyarországi keresztényszocialista politikai párt volt a két világháború közötti Magyarországon.

Keresztény Gazdasági és Szociális Párt
Adatok
Utolsó vezetőgróf Zichy János

Alapítva1926. február 18.
Feloszlatva1937. január 26.
ElődpártKeresztény Nemzeti Gazdasági Párt és Országos Keresztényszocialista Párt
UtódpártEgységes Keresztény Párt

Ideológiakeresztényszocializmus
Parlamenti jelenlét1926–1937

Története

szerkesztés

Elődje Keresztény Nemzeti Gazdasági Párt néven az 1925-ös budapesti időközi törvényhatósági választásokra készülődve 1925. február 8-án jött létre a Keresztény Községi Párt (KKP) és az Országos Keresztényszocialista Párt (OKP) Budapest VIII. kerületi alapszervezeteinek egyesüléséből önálló szervezetként.

1926. február 18-án aztán a Keresztény Nemzeti Gazdasági Párt beolvadt az Országos Keresztényszocialista Pártba, életre hívva a Keresztény Gazdasági és Szociális Pártot, melynek elnöke gróf Zichy János lett. A decemberi, 1926-os választásokon 35 mandátumot nyertek el, képviselőik közül nyolcan papok voltak. A soron következő, 1931-es választásokon eggyel sikerült növelni honatyáik számát, azaz 36 helyet szereztek. Még a választások előtt szövetségre léptek a kormányzó Egységes Párttal, melynek eredményeképp Ernszt Sándor a KGSZP színeiben 1930-1931-ben a Bethlen-kormányban előbb népjóléti és munkaügyi, majd a Károlyi Gyula-kormányban vallás- és közoktatásügyi miniszter is lett, mielőtt a kialakult nézeteltérések hatására 1931 decemberében le nem mondott minden tisztségéről. Ernszt távozásával a kormányból egyúttal az Egységes Párt és a KGSZP szövetsége is felbomlott.

Az 1935-ös választásokon jelentősen meggyengült a párt. A korábbi 35-ről mindössze 14-re apadt az elnyert képviselői helyeik száma, amivel az országgyűlésbe bejutott 14 párt közül még így is a harmadik „legnagyobb” frakcióval rendelkeztek az FKGP (22 képviselő) és a mandátumok több, mint 69%-át (170 helyet) elnyerő Nemzeti Egység Pártja (a nevet váltott Egységes Párt) mögött.

A választások kudarca után elhatározták, hogy bázisukat a papságra és a keresztény tanítókra alapozzák.

A párt továbbra is gróf Zichy János vezetésével 1937. január 26-án egyesült a Nemzeti Néppárttal, a Keresztény Községi Párttal és a Keresztény Ellenzékkel, hogy együtt létrehozzák az Egyesült Keresztény Pártot. Az új formációnak is Zichy lett az elnöke.

Országgyűlési választási eredményei

szerkesztés
Választási eredmények Szavazatok száma
(nyílt + titkos)
Szavazatok aránya
(nyílt + titkos)
Mandátumok száma
(össz.)
Mandátumok aránya
(össz.)
Parlamenti szerepe
1926-os 175 275 15,33% 35 14,29% ellenzék, majd kormánypárt
1931-es 184 618 14,69% 36 14,69% kormánypárt, majd ellenzék
1935-ös 175 165 8,87% 14 5,71% ellenzék

További információk

szerkesztés
  • Hogy akar segíteni a Keresztény Párt a magyar gazdán és magyar mezőgazdaságon? A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt agrárprogramja; s.n., Bp., 1932