Keresztcsőrű
A keresztcsőrű, más néven kis keresztcsőrű, illetve piros keresztcsőrű[1] (Loxia curvirostra) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj.
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg) Két hím példány
| ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 25 000 Ft | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||
|
Kis keresztcsőrű, vörös keresztcsőrű | ||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
 A keresztcsőrű elterjedési területe
költőhely (nyáron)
egész éves
telelőhely
szórványos
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Keresztcsőrű témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Keresztcsőrű témájú médiaállományokat és Keresztcsőrű témájú kategóriát. |
ElőfordulásaSzerkesztés
Európa, Ázsia és Észak-Amerika területén honos. Lucfenyvesek, fenyő- és elegyes erdők lakója. Rövidtávú vonuló, telelni olyan vidékre vonul, ahol érő fenyőmagvakat talál.
A Kárpát-medencébenSzerkesztés
Magyarországon kis számban, de rendszeresen fészkel, általában februárban.
AlfajaiSzerkesztés
- Loxia curvirostra curvirostra
- Loxia curvirostra bendirei
- Loxia curvirostra benti
- Loxia curvirostra grinnelli
- Loxia curvirostra minor
- Loxia curvirostra pusilla
- Loxia curvirostra sitkensis
- Loxia curvirostra stricklandi
MegjelenéseSzerkesztés
Hossza 16–17 centiméter, szárnyfesztávolsága 27–31 centiméter, testtömege pedig 35–50 gramm. A hím téglavörös, a tojó olajzöld, farkcsíkja sárga. Nevét jellegzetesen keresztbe álló csőréről kapta, ami az étkezésében játszik szerepet.
.jpg)
Életmódja, élőhelyeSzerkesztés
Kisebb-nagyobb csapatban a fákon keresgéli magokból és rügyekből álló táplálékát. Specializálódott csőrével szétfeszíti a tobozokat és elszarusodott nyelvével kiszemezgeti a magokat.
SzaporodásaSzerkesztés
Bármely évszakban költhet, a legjellemzőbb időszak március. Fészkét a fára építi, gallyak, fűszálak felhasználásával, és mohával béleli ki. Fészekalja 3-4 tojásból áll, melyen a tojó költ 13-14 napig és a hím eteti őket. A szülők a fiókákat addig táplálják, míg a csőrük nem erősödik meg annyira, hogy a toboz pikkelyeit önállóan is szét tudják nyitni.
VédettségeSzerkesztés
A széles körben elterjedt faj kilátásait a Természetvédelmi Világszövetség jónak értékeli. Európai állománya stabil. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint.
JegyzetekSzerkesztés
ForrásokSzerkesztés
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. március 28.)
- Az MME Monitoring Központ adatlapja
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
További információkSzerkesztés
- Képek az interneten a fajról
- Ibc.lynxeds.com - videók a fajról Archiválva 2009. november 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Xeno-canto.org - a faj hangja
