Kerkabarabás

magyarországi község Zala megyében

Kerkabarabás (szlovénül: Barabaš) község Zala megyében, a Lenti járásban.

Kerkabarabás
Kerkabarabás címere
Kerkabarabás címere
Kerkabarabás zászlaja
Kerkabarabás zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeZala
JárásLenti
Jogállás község
Polgármester Paál István (független)[1]
Irányítószám 8971
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség261 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség24,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,29 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kerkabarabás (Magyarország)
Kerkabarabás
Kerkabarabás
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 40′ 42″, k. h. 16° 33′ 010″Koordináták: é. sz. 46° 40′ 42″, k. h. 16° 33′ 010″
Kerkabarabás (Zala megye)
Kerkabarabás
Kerkabarabás
Pozíció Zala megye térképén
Kerkabarabás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerkabarabás témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Hetés területén fekszik, Lentitől északra. Közigazgatási területén áthalad a Lentitől a bajánsenyei határátkelőhelyig húzódó 7416-os út is, de a központján csak a Lenti és Zalabaksa között húzódó 7426-os út halad végig.

TörténeteSzerkesztés

Kerkabarabás és a Kerka völgye már az újkőkorban is lakott hely volt, melyet a település közelében feltárt újkőkorból való; a dunántúli vonaldíszes kultúra leletei, valamint kőeszközök kerültek napvilágra.

A település nevét azonban csak 1333-ban említették először az oklevelek Barlabas néven. A falu 14. század közepétől a Bánffy család birtokai közé tartozott, majd a Nádasdy családé lett, tőlük pedig a kincstárhoz került, kitől az Esterházy család vásárolta meg.

KözéleteSzerkesztés

A község 1966-tól a Zalabaksa székhelyű közös tanácshoz tartozott. A hetvenes évektől ugyanehhez a tanácshoz csatlakozott Pórszombat, Szilvágy, Kálócfa, Kozmadombja és Pusztaapáti is. A közös tanács elnöke a nyolcvanas évek közepén Horváth Ottó, Kerkabarabás elöljárója pedig Vadász Ferenc volt.[3] A rendszerváltás óta újra önállóan igazgathatja magát a település. (A korábbi közös tanácsban működő települések közös önkormányzati hivatala továbbra is Zalabaksán található.)

PolgármestereiSzerkesztés

1990-'94 1994-'98 1998-'02 2002-'06 2006-'10 2010-'14 2014-'19 2019-
Szabó
István
Becze
György
Szente Ferenc id. Paál
István
Vidáné
Kerese
Zsuzsanna
Paál
István
A polgármester-választások főbb adatai[4]
Év Jelöltek
száma
Rész-
vétel
Megválasztott polgármester Szavazat
név szervezet db érv.%
1990 (nincs adat) Szabó István (nincs adat)
1994 3 60% Becze György 134 82%
1998 4 68% Szente Ferenc 123 70%
2002 2 65% Szente Ferenc 124 78%
2006 2 60% Szente Ferenc 87 62%
2010 3 56% id. Paál István 51 38%
2014 2 58% Vidáné Kerese Zsuzsanna 79 59%
2019 5 63% Paál István 73 49%

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 89,4%, cigány 7,74%, német 1,41%. A lakosok 76,2%-a római katolikusnak, 2,17% reformátusnak, 6,86% felekezeten kívülinek vallotta magát (12,63% nem nyilatkozott).[5]

NevezetességekSzerkesztés

  • Kápolna

Itt születtek, itt éltekSzerkesztés

  • Daday Ferenc (Kerkabarabás, 1914-2013) - festőművész, a település első díszpolgára.
  • Cukor György (Kerkabarabás, 1951. január 23.- ) - költő

JegyzetekSzerkesztés

  1. Kerkabarabás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Gaál Antal: Zala megye közigazgatási beosztása és a tanácsok tisztségviselői 1950-1985.. Zalai Gyűjtemény 22., 1986 (Hozzáférés: 2020. július 6.)
  4. 2019-es választási eredmények. Kerkabarabás. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2020. július 6.); korábbiak: 199419982002200620102014
  5. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal

Külső hivatkozásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés