Kern Aurél

(1871-1928) magyar zeneszerző, zenekritikus

Kern Aurél (Pest, 1871. május 17.Budapest, 1928. január 20.) zenei író, zenekritikus, zeneszerző.

Kern Aurél
Kern Aurél.jpg
Született 1871. május 17.[1]
Pest
Elhunyt 1928. január 20. (56 évesen)[1][2]
Budapest[3]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Iskolái Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Sírhelye Fiumei Úti Sírkert

A Wikimédia Commons tartalmaz Kern Aurél témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete és munkásságaSzerkesztés

Kern Aurél 1871. május 17-én született Budapesten, régi szepességi nemesi családból. Gimnáziumi és egyetemi tanulmányaival párhuzamosan Koessler János tanítványaként a Zeneakadémia zeneszerzési szakát is elvégezte.

1890-től magyar és külföldi folyóiratokban tevékeny írói munkásságot fejtett ki. 1893-tól a Budapesti Hírlapnál előbb mint zenekritikus, később a zenén kívül, mint színházi, képző- és iparművészeti cikkíró, majd 1902-től a lap irodalmi és művészeti rovatának vezetője volt 1915-ig. Több éven át a Berliner Börsen Courir és a Dresdner Zeitung levelezője volt, ahol a millennium évében számos Magyarországot ismertető cikke jelent meg. Több tanulmányát közölte francia nyelven a Revue de Hongrie,[4] német nyelven az Ungarische Rundschau.[5] Évekig munkatársa volt A Hét című folyóiratnak. 1898-ban a Reviczky-dalok című ciklusával elnyerte a millenniumi zenei királydíjat. Somogyi Péterrel közösen operalibrettót írt, amely Czobor Károly zenéjével 1896-ban került színre az operában. 1907-ben az Uránia Színházban színre került Molière: A szerelem mint orvos című vígjátékához írt zenéje is, melyet 1926-ban a Nemzeti Színház is bemutatott.

Irodalmi és zeneszerzői működésén kívül dramaturgiai és színháztechnikai tanulmányokkal is foglalkozott. 1910-ben majd egyéves tanulmányúton volt Németországban és Franciaországban, ahol az operaházak művészeti és adminisztratív szervezetét tanulmányozta. "1912-ben a Nemzeti Zenede titkárává választották meg, 1915-ben az Operaház igazgatójává nevezték ki, mely állásban 1917-ig működött. Ez alatt az idő alatt körülbelül 40 művet állított be a műsorba s az ő érdeme, hogy az előadások számát az addigi háromról hetenkint hatra emelte. A kultuszminisztériumban mint zenei szakmegbizott működött ezután, mig 1917 julius 1-én a Nemzeti Zenede ügyvezető igazgatója lett. 1918 októberében a Képzőművészeti Társulat titkárává is megválasztották, mely állásban 1920 márciusáig működött. 1919 óta egyik vezetője és irányitója a Nemzeti Zenede újjászervezésének […] majd 1922-ben elnökigazgatója lett […] A Zenedében az egyetemes zenetörténet rendes tanára."[6] Jelentős szerepe volt a Nemzeti Zenede fellendülésében. Előadója volt az Országos Zeneművészeti Tanácsnak. 1923-ban a Petőfi Társaság választotta rendes tagjává. 1925-től a rádió zenei tanácsadója volt. Számos műdal szövegét is magyarra fordította, az Operaház számára lefordította a Sába királynője és a Holt szemek című dalművek szövegét.

Főbb műveiSzerkesztés

  • Reviczky-dalok (1898-ban millenniumi királydíjat nyert)
  • Daloskert (régi magyar dalfeldolgozások, Budapest, 1927)
  • Színpadi kísérőzenék, átiratok
  • Magyar zenei kultúra (tanulmány, Budapest, 1920) .

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/07793.htm, Kern Aurél, 2017. október 9.
  2. International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  4. Revue de Hongrie. (Hozzáférés: 2021. január 28.)
  5. Ungarische Rundschau. (Hozzáférés: 2021. január 28.)
  6. Papp, Viktor. „Kern Aurél (Arckép)” (fizetös), Nemzeti Ujság, 1922. szeptember 8. (Hozzáférés ideje: 2021. január 22.) 

ForrásokSzerkesztés