Főmenü megnyitása

Kernstok Károly (festő, 1873–1940)

magyar festő és grafikus, a magyar avantgárd egyik tehetséges képviselője

Kernstok Károly, Kernstok Károly József, névváltozat: Kernstock (Budapest, 1873. december 23. – Budapest, 1940. június 10.)[1] magyar festő- és grafikusművész, a magyar avantgárd egyik tehetséges képviselője, ifj. Kernstok Károly festőművész apja.

Kernstok Károly
Önarckép, 1903
Önarckép, 1903

Született1873. december 23.
Budapest
Meghalt1940. június 9. (66 évesen)
Budapest
Sírhely Farkasréti temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Kernstok Károly témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

Kernstok Károly és Kellendorfer Mária fiaként született. Tanulmányait az Iparművészeti Iskolában kezdte. 1892-től Münchenben Hollósy Simonnál, 1893–1895-ben a párizsi Julian Akadémián tanult. 1896-ban hazatért és három évig a Benczúr Gyula mesteriskolájának növendéke lett. 1899. november 5-én Kispesten feleségül vette Ujváry Ilonát, Ujváry Ignác orvos és Kernstoch Katalin lányát.[2] 1901 elején felvették a Reform szabadkőműves páholyba, de később átlépett a Petőfi, majd a Március páholyba. 1906-ban Párizsba utazott, ahol megismerkedett az új stílus irányzatokkal. 1907-ben alapítója lett a Nyolcak csoportjának. 1919-ben a Tanácsköztársaság művészetpolitikai, és a képzőművészeti szabadiskola vezetője volt. A bukás után Berlinbe emigrált, ahol 1926-ig élt, majd visszatért Budapestre, de ideje nagy részét Nyergesújfalun töltötte. Gyakori vendég volt a Szolnoki művésztelepen is. A Képzőművészek Új Társasága (KUT) művésztanácsának elnöke volt.

MunkásságaSzerkesztés

Kernstok Károly a modern festői törekvések egyik fő képviselője, kétségkívül a 20. század elejének legnagyobb jelentőségű, meghatározó egyéniségű, új utakat kereső festője. Pályafutásának kezdetén még naturalista képeket festett. Párizsi utazásai a kor ottani új törekvéseivel ismertették meg, ezek az új irányzatok nagy hatással voltak rá, meghatározták későbbi festészetét.

Kifejezésmódja egyedi, alakjai szinte szoborszerűek. Korai műveiben még a színek harmóniáján van a fő hangsúly. Hamarosan megjelennek művein a rajzos elemek, a tömör formák, az erőteljes színek. Párizsban csatlakozott a Vadak (Fauves) csoportjához. Ez a csoport volt a kubizmus előfutára. Jogosan emlegetik mint a Nyolcak csoportjának egyik legjelentősebb képviselőjét. Akkoriban Párizs volt a művészetek forradalmi csomópontja. Kernstok a többi magyar művésszel együtt innen hozta be Magyarországra az ottani törekvéseket, mint a kubizmus vagy a fauvizmus. Mindezek későbbi képein is látszódnak. Műveiben egyre gyakrabban jelenik meg az erőteljes vonal, a kemény formák, szinte plakátszerű ábrázolási mód. Alakjai atlétaszerűek, erőteljesek.

Az első világháború ideje alatt visszatért a líraibb képekhez, ahol közeledett az expresszionista stílushoz. 1912-ben a debreceni vármegyeháza számára festett üvegablakokat. Későbbi képei eltávolodtak a kor vezető stílusirányzataitól: rajzos felfogású figurális kompozíciókat festett, amelyek stílusukban a klasszicizmus felé közelednek. Grafikai munkássága is igen jelentős. Erőssége volt a figurális kompozíció, portrék, aktok, állatok ábrázolása.

Legtöbb alkotását a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, de vannak művei a Deák Gyűjteményben Székesfehérvárott s a Janus Pannonius Múzeumban Pécsett, továbbá magántulajdonban.

KiállításokSzerkesztés

 
Szalmakalapos önarcképe
 
Lovasok a víz partján
(1910)

Főbb műveiSzerkesztés

  • Agitátor, 1897
  • Hajóvontatók, 1897
  • Szilvaszedők, 1901
  • Lovasok a víz partján, 1910
  • Zivatar, 1919
  • Szép Heléna elrablása, 1933
  • Sírbatétel, 1934

Társasági tagságSzerkesztés

Díjak, elismerésekSzerkesztés

 
Kernstok Károly sírja Budapesten. Farkasréti temető: 41-2-39.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • P. Brestyánszky Ilona: Kernstok, Derkovits, Dési Huber (Az én múzeumom c. sorozat), Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest. 1967, 7-8. p.
  • Passuth Krisztina: A Nyolcak festészete, Corvina Kiadó, 1972, 25-29. p.
  • Magyar művészeti kislexikon : kezdetektől napjainkig. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2002. Kernstok Károly festő lásd 179-180. p. ISBN 963-8477-66-0
  • Kernstok Károly. Szabadkőműves Wiki. (Hozzáférés: 2013. január 15.)
  • Körmendi Andor: Kernstok Károly (Budapest, 1936)
  • Horváth Béla: Kernstok Károly (Művészettörténeti Értesítő. 1961. 2–4. sz.)
  • Horváth Béla: Kernstok Károly dokumentumok (Művészettörténeti Tanulmányok. 19591960. Budapest, 1961)
  • Bóka László: Arcképvázlatok és tanulmányok (Budapest. 1962)
  • Lyka Károly: Kernstok Károly. (Élet és Tudomány. 1962. 33. sz.)

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés