Wikipédia

Kertész-Bakos Ferenc

(1961-) magyar politikus
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

Kertész-Bakos Ferenc (Budapest, 1961 –) magyar politikus.

Kertész-Bakos Ferenc
Született1961. (63 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásapolgármester
Tisztségepolgármester (2019–, Rigács)
Sablon • Wikidata • Segítség

Szakmai és társadalmi tevékenysége szerkesztés

Kezdetben filmklubokat szervezett pesti barátainak és filmesztétika előadásokat tartott a spanyol szürrealizmus, az angol új hullám és az amerikai western filmelemzéseivel[forrás?]. A '80-as évek végén megalapította a rövid ideig működő Artfórum Egyesületet, amiből hamarosan kinőtt az úgynevezett artkino hálózat[forrás?]. Hivatalos életrajza szerint[1] közgazdász diplomát és PhD fokozatot szerzett a Madison Intézetben (USA), papírjait azonban újságírói kérésre nem mutatta be, s nem is honosította őket, ezért oknyomozó cikkek szerint valódi felsőfokú végzettséggel valójában nem rendelkezik.[2][3][4] Posztgraduális jogi mesterképzését (LLM) életrajza szerint Lengyelországban (Warsaw Management University) végezte, azonban újságírói vélemény alapján publikált újságcikk szerint ilyen képzés ezen az egyetemen nem működik,[4][5] valójában az egyetem hivatalos honlapján a képzés mégis szerepel.[6] (lásd még: Botrányai fejezet)[7]

Közben 2003-ban pályázati szakértői oklevelet szerez Miskolcon, Magyarország uniós csatlakozásakor az EU Pályázati Szakértők Szövetségének önkormányzati ügyekért felelős elnökhelyettese, majd a szervezet elnöke.[8] Ebben az időszakban projektmenedzsmentet tanít.

2010-től gazdaságetikai kérdések felé fordul, munkáiban élesen kritizálja a társadalmi eszképizmus és erkölcsrelativizmus által jellemzett posztmodern társadalmat. 2012-ben megjelenik Politikai okkultizmus című könyve, melyben a kapitalizmus logikájából törvényszerűen következő ellenkulturális mozgalmak magyarországi megjelenéseit elemzi. A New Age és az újpogányság szemléletének térhódítását a nemzetközi szabadkőművesség ideológiai győzelmének tekinti, amellyel szemben csak a kereszténységhez való visszatérésben lát általános érvényű megoldást. Elmélete szerint vallás nélkül hiányos a társadalom, szükség van valamire, amely a hagyományos vallásokhoz hasonlóan átfogóan foglalkozik az emberi léttel. A felvilágosodás forradalmait követően a keresztény gondolkodás helyébe a közgazdasági elmélet és gyakorlat került a középpontba, és nem csak a gazdasági élet, hanem a társadalom egésze is úgy alakult át, hogy a gazdasági növekedés szolgálatába álljon. Az „isten” ebben az esetben a gazdasági növekedés, a vallást gyakorló embereket pedig „fogyasztói társadalomnak” nevezik. A kapitalizmus új vallása a növekedésben keresi a megváltást. A „megváltás” a kapitalizmus tanai szerint a szegénységből és az azzal járó bajokból való szabadulást jelenti.[9]

2019-ben a Veszprém megyei Rigács község polgármesterének választották.[10][11]

Társadalomkritikája szerkesztés

Kertész-Bakos szerint a modern kor az irányvesztettség kora, mely világnézeti, vallási és erkölcsi téren a legnagyobb kihívást jelenti a társadalomnak. A folyamat eredménye a közös irányadó értékrend elvesztése, a teljes irányvesztés, amikor az ember teljesen önmagára van utalva. És ha nincs egy abszolút mérce, ami irányt, biztos talajt adna számára, akkor nem csoda, hogy a gondolkodásmódja szélsőségesen szubjektív: igaz az, amit igaznak tart. A kapitalizmus vallásában élő ember erkölcse az adott helyzettől, illetve környezetének erkölcsi színvonalától függ, tehát a morális igazságot a többségi gyakorlat határozza meg. A vallásossága szinkretista és individualista: vagyis mindenből összeválogatja a neki tetszőt, így megszülető igazságegyvelegével pedig a saját vallásosság igényét igyekszik kielégíteni. Ahogyan elgépiesült a kapitalizmus emberének mindennapi élete, úgy váltotta fel az irányvesztettség következtében a "modernitás"-nak a tudományba, észbe vetett vakhitét az élményközpontú, individualista „posztmodernitás”, előállítva a nyugatinak nevezett kultúra ellenkulturális mozgalmait.[12]

Tudományszervezési programja szerkesztés

A John Henry Newman Felsőoktatási Képzési Központ elnöke, a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola kutatótanára, majd fejlesztési főigazgatója.[13] Tudományszervezési tevékenységet folytat, megalapítja az úgynevezett Jövőegyetem projektet. Érvelése szerint napjaink élvonalbeli egyetemei jobban hasonlítanak a középkori keresztény universitasra, mint sokan gondolnák. A középkori egyetem több hallgatói generáció gyűjtőhelye volt, oktatott, kutatott, nevelt, a szerzetesi iskola pedig még gazdasági tevékenységet is folytatott. Az agrárium, az élelmiszeripar, valamint a kézműipar legmagasabb hozzáadott-értéket képviselő egységei a studium generale-k tőszomszédságában működő műhelyekben, gazdaságokban voltak fellelhetők a keresztény Európában. A 21. századi vállalkozó egyetem fizikai és virtuális tere a kontinentális felvilágosodás romboló hatását orvosolva ismét integrálja az oktatás, a kutatás, a termelés, a művészet funkcióit, és mindezek eredményeit minden felnőtt generáció számára hozzáférhetővé teszi. A jövőegyetem épít a keresztény egyetemi tradíció számos elemére azáltal, hogy sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonít a kutatási eredmények képzési helyen történő gyakorlati hasznosulásának. A jövőegyetem urbanisztikai szempontból is gyökeresen átértelmezi az egyetemről alkotott korábbi fogalmainkat (ebben is nagyban hasonlítva a középkori szerzetesi iskolák multifunkciós jellegéhez). A jövőegyetem ugyanis hasznosítja az interneten keresztüli kurzusokat nyújtó un. virtuális egyetem szolgáltatásai miatt egyre alacsonyabb kihasználtságú kampuszok feleslegessé váló köztereit. Megfogalmazása szerint a 21. századi felsőoktatás feladata nem pusztán az, hogy a jelenkor gazdasági szerkezete számára biztosítsa a szakember-utánpótlást, hanem ennél jóval több: a hagyományos értékekre fókuszáló szocializáció, a tradicionális normarendszer áthagyományozása, az igazság forrását megismerni szándékozó tudás iránti igény kialakítása, valamint az ehhez való képességek kibontakoztatása. A felsőoktatás újraalapozásának szükségessége nem csak a túlterhelt egyetemi szféra mai gazdasági krízisére, hanem a kontinentális felvilágosodás eleve romboló hatásaira vezethető vissza. A jólétinek nevezett, ráadásul posztkommunista felhangokkal terhelt magyar társadalom intellektuális köreiben domináló erkölcsrelativizmus, valamint az akadémiai világot és a tanszékeket jellemző dekadens szellemi elitek a keresztény-konzervatív gondolkodókat hosszú ideig kiszorították az egyetemekről. A racionalizmus örököseként fellépő kutatók, művészek és egyetemi oktatók viszont a hagyományos munkaerkölcs és a társadalmi tradíciók megvetésére sarkallták a tömegesedő egyetemeken koncentrálódó ifjúság legtehetségesebb, legaktívabb tagjait. A meredeken növekedő államháztartási forrástömeget lekötő felsőoktatás egyre romló képzési színvonalat volt csak képes nyújtani a hierarchikus rendet teljes egészében elvető, gyenge tanulói morállal rendelkező hallgatóság számára. A jólétinek nevezett állam erkölcsi és gazdasági csődje nyilvánvaló. A társadalmi eszképizmus, azaz a korábban általánosan elfogadott normák és közerkölcsök világából való kivonulás igénye a komplex humán-reprodukciós mechanizmus teljes ellehetetlenülésének veszélyével fenyeget.[14]

Botrányai szerkesztés

Kertész-Bakos Ferencet több sajtóhírben is azzal vádolták, hogy a New York-i bejegyzésű Pro Deo State University (PDSU) dékánjaként a saját, illetve több magyar közéleti személyiség kétes doktori címének kiadásában is szerepet játszott,[15] melyet az érintett többször is cáfolt:[16] a PDSU magisztrátusa 2004-ben valóban adományozott egy magyar személynek tiszteletbeli doktori címet, Kertész-Bakos Ferenc azonban csak 8 évvel később, 2012-ben került az egyetem magyarországi alapítványához kurátorként, nevezetesen a Magyarországon bejegyzett Pro Deo State University Közép-Európai Tudományos Alapítványhoz, melynek befolyása sem az amerikai egyetem működésével kapcsolatban, sem az egyetemi tiszteletbeli címek odaítélésében nincs.[17]

Az Alapítvány 2012 és 2014 között különböző médiaképzésekkel jelentkezett a magyar oktatási piacon, így például nemzetközi dokumentarista mesterkurzust hirdetett operatőröknek és filmrendezőknek, ahol a kurzus tiszteletbeli rektora, a zsűri elnöke Sára Sándor, a Nemzet filmművésze, tiszteletbeli dékánja, a kurzus vezetője Kisfaludy András filmrendező, tanárai Mihályfy László és Tari János filmrendezők voltak.[18]

A Kertész-Bakos Ferenc által alapított John Henry Newman Oktatási Központ Sümegen közösségi főiskolát akart indítani a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak támogatásával, a leendő intézmény azonban politikai hecckampány áldozatává vált,[19] az üzemeltető céget feljelentették azzal, hogy a pénzek jelentős részét jogtalanul használták fel és a könyvvizsgáló szerint Kertész-Bakos szerepét tisztázni kell büntetőjogi szempontból.[20] Az alapítók szerint a lejáratókampány célja az intézmény keresztény szellemiségének ellehetetlenítése volt.[21] Kertész-Bakos Ferencet a sikkasztás vádja mellett hamis doktori fokozat használatáért is feljelentették. A rendőrség a sikkasztás gyanujában bűncselekmény hiányában zárta le a nyomozást, míg a hamis doktori fokozat használatának vádjával vizsgált közokirat-hamisítás alól a bíróság felmentette.[22][23]

Publikációi szerkesztés

Könyvek:

  • Politikai okkultizmus: hamisított történelem az Arvisuráktól a pálosokig. Budapest, magánkiadás, 2012[24]
  • Globalizáció és társadalom (társszerzők: Matus János, Fülep Dániel) Budapest, Jövőegyetem könyvek, 2015[25]
  • Gazdaság – Etika – Globalizáció (társszerzők: Bod Péter Ákos, Matus János, Hollós János, Benvin Sebastian Madassery, Zsebők Csba, Lakó, Sándor, Barsi Balázs, Gabriele Kuby, Fülep Dániel) Budapest, Jövőegyetem könyvek, 2016[26]
  • Monetáris politikai innovációk (társszerzők: Suha György, Matus János, Lakó Sándor) Budapest, Jövőegyetem könyvek, 2016[27]
  • Az önellátó vidék (társszerző: Niklós András) Budapest, World Promotion, 2019[28][29]
  • Pályázati projektek tervezése (társszerzők: Téglás Sándor, Bíró Tamás) Budapest, World Promotion, 2019[30]

Gazdasági publikációk:[31]

  • Matematikai-közgazdasági modellek alkalmazásának lehetőségei a geofizikai kutatások energetikai tervezésénél és elemzésénél.
  • A szövetkezeti modell, mint modernizációs erőforrás.
  • A pályázatfigyelés és a probléma.
  • A pályázatírás logikai keretmegközelítés módszere.
  • A felsőoktatás átalakulása.
  • Agrár és vidékfejlesztési program rövid és hosszútávon.
  • EU pályázati tapasztalatok.
  • Cél a céltámogatás.
  • Többféle forrás a környezetvédelemre.

Vallás és társadalom gyüjtőcímű előadásai:

  • A globális etika kritikája
  • A kapitalizmus „teológiája”
  • Kereszténység és nemzettudat
  • A hit kötelezettsége
  • Keresztények a társadalomban
  • Szexuális forradalom szerepe a nyugati kultúra lebontásában
  • A magyarság történelmi gyökereinek nyomában
  • A lovagság társadalmi szerepe a 21. században
  • A Magyar Pálos Rend 800 éves története
  • Kereszténységről a közéletben
  • A Magyar Pálos Rend erdélyi visszatelepülése
  • Jézus magyar volt? Történelmi sületlenségek tárháza
  • Okkult legendák a Pálos Rend körül
  • Nemzet és vallás
  • Mátyás király legendái és a Pálos Rend titkai
  • A gnoszitkus tanítások és a magyar néphagyomány hamis párosítása
  • Keresztény és nem keresztény szimbólumok
  • Állam és nemzet
  • Tévtanítások a magyarságról
  • Az újpogányság

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Cite web-hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni!
  2. ↑ Bizarr diplomagyár épült Sümegen Isten és az MNB támogatásával
  3. ↑ Doktor Nonszensz és a többiek – Zavaros keresztény „főiskola-alapítás” Sümegen (magyar nyelven). magyarnarancs.hu, 2016. április 28. (Hozzáférés: 2019. augusztus 20.)
  4. ↑ a b Most polgármesterként használja az áldoktoriját, korábban az MNB közpénzmilliói tették hírhedtté (magyar nyelven). 24.hu, 2021. március 3. (Hozzáférés: 2021. március 3.)
  5. ↑ Polgármester – Rigács (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2020. november 15.)
  6. ↑ Cite web-hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni!
  7. ↑ Cite web-hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni!
  8. ↑ Archivált másolat. [2017. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 2.)
  9. ↑ http://mek.oszk.hu/10800/10804/10804.pdf
  10. ↑ Rigács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  11. ↑ Polgármester (magyar nyelven) (html). Rigács Község Önkormányzata. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  12. ↑ http://orokimadas.hu/node/283
  13. ↑ https://scholar.google.com/citations?pagesize=100&user=kerteszdr.prodeo@gmail.com&user=osvqumUAAAAJ
  14. ↑ Archivált másolat. [2016. május 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 4.)
  15. ↑ Egyetemi diplomája sincs a zöldhatóság vezetőjének?
  16. ↑ Archivált másolat. [2017. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 2.)
  17. ↑ http://www.prodeosu.org/index.php?article_id=38
  18. ↑ PDSU Alapítvány. (Hozzáférés: 2019. augusztus 23.)
  19. ↑ http://estiujsag.hu/belfold/sumegen-egyre-zurosebb-dolgok-tortennek-valakinek-nagyon-kell-a-john-henry-newman-foiskola
  20. ↑ Elfuserált háttérhatalomnak csorgatta az MNB-alapítvány a közpénzt
  21. ↑ Archivált másolat. [2017. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 2.)
  22. ↑ http://os.mti.hu/hirek/130701/a_karpat-medencei_jovoegyetemert_egyesulet_kozlemenye
  23. ↑ Kamu volt minden feljelentés
  24. ↑ http://mek.oszk.hu/10800/10804/index.phtml
  25. ↑ http://mek.oszk.hu/14200/14266/index.phtml
  26. ↑ http://mek.oszk.hu/15000/15054/index.phtml
  27. ↑ http://mek.oszk.hu/16300/16339/index.phtml
  28. ↑ NSZL - LibriVision - Az önellátó vidék. nektar.oszk.hu. (Hozzáférés: 2019. augusztus 11.)
  29. ↑ OSZK - LibriVision - Az önellátó vidék - Példányinformáció. nektar.oszk.hu. (Hozzáférés: 2019. augusztus 11.)
  30. ↑ Archivált másolat. [2019. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. november 12.)
  31. ↑ https://www.mtmt.hu/

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kertész-Bakos_Ferenc&oldid=26255963”