Körösök

folyók Romániában és Magyarországon
(Kettős-Körös szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. április 22.

Az összefoglalóan Körösök (románul: Criș) néven ismert folyók teljes hossza 741,3 km, Romániában, Erdélyben erednek és egyesülésük után 200 kilométerrel Magyarország területén a Tiszába vezetik vizüket.

Körösök
A Hármas-Körös Kunszentmártonnál
A Hármas-Körös Kunszentmártonnál
Közigazgatás
Országok Románia,
 Magyarország
Földrajzi adatok
HosszEgyütt a folyók 741, de a Fekete-Körös forrásától a csongrádi torkolatig 297 km
Vízhozam100 m³/s
Vízgyűjtő terület27537 km²
Forrásmindhárom folyó az Erdélyi-középhegységben ered:
é. sz. 46° 55′ 13″, k. h. 20° 58′ 39″46.920200°N 20.977500°E
TorkolatTisza (Csongrád)
é. sz. 46° 43′ 02″, k. h. 20° 11′ 18″46.717222°N 20.188333°E
Elhelyezkedése
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Körösök témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Körösök vízgyűjtő-területe mintegy 27 537 km², ennek 53%-a Romániában, Erdélyben van. A Magyarországon lévő 47% a Tiszántúl nagy részét magában foglalja. Ezt a vidéket a 18-19. századi folyószabályozások előtt a kanyargós, lassú, egymásba sok helyen átkötő, mocsárvilágba vesző, majd onnan újra előbukkanó folyóágak szövevénye jellemezte. A térségben nagy volt az árvízi veszélyeztetettség, a mezőgazdasági termelés bizonytalansága, kicsi volt a termőterület, nehezek voltak a közlekedési viszonyok.

A Körösök névvel illetett folyók:

  • Kettős-Körös teljes hossza: 37,3 km.
    • Fehér-Körös teljes hossza: 235,7 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 9,8 km.
    • Fekete-Körös teljes hossza: 168 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 20,5 km.
  • Sebes-Körös teljes hossza: 209 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 58,6 km.
  • Hármas-Körös teljes hossza: 91,3 km.

Etimológia

szerkesztés

Czuczor Gergely és Fogarasi János álláspontja a Körösök elnevezésével kapcsolatban: „Folyóvizek nevei a Tiszántuli kerületben, melyek igen kanyargós folyásaiktól vették neveiket.”[1]

A Körös elnevezés latin és görög nyelvhez hajlított alakja a népvándorlás idején bukkant fel: Gresia (Ravennai Névtelen Geográfus), Grisia (Iordanes), Kriszosz (VII. Kónsztantinosz bizánci császár). Kniezsa István szerint e név egy régi, talán még a római idők előtti Krisus szóalak fejleménye. Az átadó nyelv pedig szerinte a szláv volt.[2]

Fehér-Körös

szerkesztés

A Fehér-Körös folyó Romániában az Erdélyi-érchegységben ered, majd a Fekete-Körössel történő összefolyása után Kettős-Körös néven folyik tovább. Teljes hossza: 235,7 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 9,8 km

  • A meder átlagos esése: 7 cm/km
  • A víz átlagos sebessége: 0,6-1,1 km/óra
  • A meder átlagos szélessége: 15 m
  • A víz átlagos mélysége: 0,8–2,5 m

Fekete-Körös

szerkesztés

Hossza román területen eléri a 147,5 km-t, eredete Bihar megyében, Rézbánya környékén van. Keresztülfolyik Diófáson, Vaskohszikláson és Belényesen, majd magyar területen a Szanazugban összefolyik a Fehér-Körössel, s onnan Kettős-Körös néven folytatják útjukat. Teljes hossza: 168 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 20,5 km.

  • A meder átlagos esése: 6 cm/km
  • A víz átlagos sebessége: 0,8-1,4 km/óra
  • A meder átlagos szélessége: 20 m
  • A víz átlagos mélysége: 1,5–3 m

Sebes-Körös

szerkesztés

Romániában, a kalotaszegi dombvidéken, Körösfő /körös-fő/falutól 2 km-re nyugatra ered, forrása gránitkövekkel kirakott. A Körösvidék egyik fő folyója. Keresztülfolyik a Bihar megyei Nagyváradon. Délkelet-Magyarországon, Gyománál ömlik a Kettős-Körösbe. Nyáron oly kicsiny és oly szelíd, hogy esetenként egy gyermek is átgázolhat a felső szakaszán, de hirtelen hóolvadások, vagy nagy esőzések idején vad és gátat nem ismerő, mint a Tisza. A Sebes-Körös árhullámainak levonulását a Romániában lévő energetikai célú tározórendszer feltöltöttségi állapota és üzemeltetési stratégiája határozza meg. A tározórendszer működésének következtében a Sebes-Körös magyarországi szakaszának vízjárása lényegesen megváltozott. Ritkábbak és alacsonyabbak az árhullámok, rövidebbek és a régebbinél lényegesen bővizűbbek a kisvízi időszakok.

Teljes hossza: 209 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 58,6 km. A magyarországi szakaszon, a Berettyó torkolata és Körösladány között duzzasztómű épült 1977-ben.

  • A meder átlagos esése: 17,1 cm/km
  • A víz átlagos sebessége: 2,8 km/óra
  • A meder átlagos szélessége: 40 m
  • A víz átlagos mélysége: 1,5–3 m; kisvíz időszakban: 0,5 m

A Sebes-Körös völgyének látványosságai:

Kettős-Körös

szerkesztés

A Fehér-Körös és a Fekete-Körös szanazugi összefolyásából keletkezik, teljes hossza: 37,3 km. Amint a Fehér- és Fekete-Körös egymásba ömlik, Gyulavarsánd után mintegy tíz kilométeres szakaszon szinte nyílegyenesen halad a Kettős-Körös-csatorna egészen Békés városáig. Ez a vízszakasz a Békésnél 1968-ban átadott duzzasztómű miatt aránylag lassú lefolyású, s egyenes lévén hiányos ideális haltanyákban.

A duzzasztómű után a folyó kanyargósabbá válik, s egyúttal bőségesebb lesz a halállománya és színesebb a korábbi érdektelen, letarolt ártere is. Köröstarcsa után a folyó megtartja kanyargós jellegét, de egyre szaporodnak a kövezéssel védett éles kanyarulatok, amiket az arra járó horgásznak feltétlenül érdemes jó néhány próbadobással alaposan kitapasztalni.

Hármas-Körös

szerkesztés
 
A Békésszentandrási duzzasztó a Hármas-Körösön

A Hármas-Körös egy magyarországi folyó, a Sebes-Körös és a Kettős-Körös összefolyásából keletkezik a 91,3 fkm-nél, teljes hossza: 91,3 km. Az egyetlen beletorkolló jelentősebb vízfolyás a Hortobágy-Berettyó. Csongrádnál ömlik a Tiszába a 243,6 fkm-nél. A torkolattól 5,6 km-re található a Bökényi duzzasztó.

  • A meder átlagos esése: 10 cm/km
  • A víz átlagos sebessége: 1,1 km/óra
  • A meder átlagos szélessége: 70 m
  • A víz átlagos mélysége: 3–4 m

A Hármas-Körös völgyének látványossága: Csörsz árka Körösladánytól északra.

Kis-Körös-főcsatorna

szerkesztés

A mesterségesen kialakított Kis-Körös-főcsatorna Nagyvárad mellől indul. Nagykereki mellett lépi át az országhatárt, majd Bojt, a Gűrűsszegi víztározó és Váncsod érintése után folyik a Berettyóba. Teljes hossza 37 km, a magyarországi szakasza 10,8 km. Tiszta vizű, időszakos folyású, sportolásra kevésbé alkalmas. A belvizek elvezetésére és öntözésre használják.
Az élővilága gazdag, található benne csuka, sügér, fekete törpeharcsa, domolykó, küsz, karikakeszeg, compó, fenékjáró küllő, szivárványos ökle, réti csík és vágó csík is.

Hivatkozások

szerkesztés

További információk

szerkesztés