Kettesy Aladár
Kettesy Aladár (Kreiker, Szeged, 1893. október 10. – Debrecen, 1983. január 30.) magyar orvos, szemész, egyetemi tanár, az orvostudományok doktora, 1948-tól 1949-ig a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem rektora.
| Kettesy Aladár | |
| Született | 1893. október 10.[1] Szeged |
| Elhunyt | 1983. január 30. (89 évesen) Debrecen |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Debreceni köztemető |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Kreiker Aladár 1893-ban született Szegeden, Kreiker Gusztáv mérnök és Holmbacher Mária fiaként. 1911-ben érettségizett szülővárosában, majd a budapesti tudományegyetemen tanult. Az első világháború alatt 1914 és 1918 között katonai egészségügyi szolgálatosként frontszolgálatot teljesített, majd a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem Szemészeti Klinikáján Imre József gyakornoka lett, ugyanitt 1919-ben szerzett orvosdoktori diplomát. Ekkor a budapesti Állami Szemkórházban Blaskovics László másodorvosa, majd 1921-ben a debreceni Tisza István Tudományegyetem, ill. a DOTE Szemészeti Klinika tanársegéde lett. 1923-ban szemészet tárgykörben magántanári képesítést szerzett és magántanár lett.[2]
1926-tól 1951-ig a Szemészeti Klinika igazgatója volt, 1926-ban a szemészet nyilvános rendkívüli, 1929-ben nyilvános rendes tanára lett. 1938 és 1939 között Orvostudományi Kar dékánjaként, majd 1948-tól 1949-ig az Egyetem rektoraként dolgozott. Vezetéknevét 1939-ben magyarosította Kettesy-re. 1951-ben egyetemi tanár lett, és 1969-es nyugdíjazásáig a Szemészeti Tanszék vezetője volt. 1952-ben addigi tevékenységéért az orvostudományok doktora lett. 1969-től haláláig tudományos tanácsadóként dolgozott.[2]
Jelentős eredményeket ért el a szemészeti műtéttan, az élettani optika, a színlátás és a szemészeti patohisztológia, valamint a kancsalság műtéti megoldásai területén. Kidolgozta a később róla elnevezett Kettesy-féle látásélesség-vizsgáló táblát, melyet Magyarországon szabványosítottak, és a mai napig használnak a szemészeti rendelőkben. Nevéhez fűződik a tárgylátás alapját képező felismerési folyamat három fázisának (elemi észlelés, relatív felismerés, abszolút felismerés) kimutatása és a lézerek első szemészeti felhasználása előtt a fotokoaguláció sikeres alkalmazása a retina szakadásainak elzárására, valamint a pigment-anomaloszkóp és több más műszer megszerkesztése.[2][3]
1954 és 1956 között, majd 1969-től 1972-ig a Magyar Szemorvosok Társaságának elnöke volt. Munkásságát 1962-ben Braille-emlékéremmel jutalmazták, majd 1966-ban a német Leopoldina Akadémia rendes tagja, 1968-ban pedig a Német Szemorvos Társaság tiszteletbeli tagja lett.[4] A Nimród c. lapban több vadászati cikke jelent meg.[2]
Első felesége Csizsinszky Edit volt, aki 1945-ben halt meg, két gyermekük született. Második felesége Exterde Alma lett, aki 1970-ben hunyt el, egy fiuk született. Harmadik felesége 1976-tól Németi Margit volt.[2] 1983-ban hunyt el Debrecenben, a Nagyerdei Köztemetőben, díszsírhelyen nyugszik. Sírját 2003-ban a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította.[5]
1989-ben róla nevezték el a debreceni Kettesy Aladár Általános Iskolát. 2009-ben tiszteletére a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségügyi Centruma Szemészeti Klinikáján Kettesy Aladár-emlékülést rendezett, amelynek keretében szobrát is felavatták, mely Győrfi Sándor alkotása.[2]
Főbb művei szerkesztés
- A szem fénytörése (Debrecen, 1922)
- Eingriffe am Auge (Blaskovits Lászlóval, Bp., 1938)
- Szemészet (Boros Bélával és Kukán Ferenccel, Bp., 1962)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Kettesy Aladár, Kreiker, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/07859.htm
- ↑ a b c d e f Kettesy Aladár - Névpont 2022 (magyar nyelven). Névpont.hu. (Hozzáférés: 2022. augusztus 7.)
- ↑ Kettesy Aladár, Kreiker | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. augusztus 7.)
- ↑ Dr. Kettesy Aladár. (Hozzáférés: 2022. augusztus 7.)
- ↑ Nemzeti Örökség Intézete - Kettesy Aladár (1939-ig Kreiker Aladár) (magyar nyelven). Nemzeti Örökség Intézete - Kettesy Aladár (1939-ig Kreiker Aladár). (Hozzáférés: 2022. augusztus 7.)
Források szerkesztés
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
