Főmenü megnyitása

Keverékek

több, elsőrendű kötéssel össze nem kapcsolt elemből/vegyületből álló anyag

A keverékekben elemek vagy vegyületek együtt fordulnak elő. A keverékekben az alkotórészek aránya változó, azaz bármelyik alkotórészből (komponensből) lehet több is, kevesebb is. Halmazállapotuk alapján lehetnek gázok (például levegő), folyadékok (például málnaszörp, kakaó), vagy szilárd halmazállapotúak (például homok és kősó).


Tartalomjegyzék

CsoportosításukSzerkesztés

A keverékeket az alkotórészek mérete alapján 3 csoportra bonthatjuk. Megkülönböztetünk homogén, heterogén és kolloid elegyeket. A heterogén keverékekben a szétoszlatott, elkevert részecskék mérete nagyobb 1000 nanométernél (1 nm = 1 x 10-9 m). Ilyen keverékre példa a gránit, sár, vagy az olaj és víz keveréke (Szemmel látjuk azt, hogy az olaj elkülönül a víztől, épp ezért heterogén keverék). A homogén keverékekben az anyag egyenletes eloszlású, az alkotórészek mérete kisebb 1 nanométernél. Homogén rendszer a cukoroldat, de ilyen a tiszta víz is, mivel szemmel nem láthatjuk szinte a különbséget. A kolloidrészek 1-1000 nanométer között lehetnek, azaz látjuk, hogy a kolloidok egy átmenetet képeznek a homogének és heterogének között. A tej egy kolloid oldat, mert az oldatban kolloid méretű részecskék találhatók.

Oldatok és elegyekSzerkesztés

A keverékek közé tartoznak az oldatok és az elegyek. Az oldatok legtöbbször valamilyen folyékony oldószerből (például víz) és oldott anyagból állnak. Elegyről akkor beszélünk, ha a keverék egyik összetevőjét sem emeljük ki a többivel szemben, mint például az oldatoknál az oldószert. Az elegy kifejezést leggyakrabban gázkeverékekre és folyadékok keverékeire használjuk. A legismertebb gázelegy a levegő, amely nitrogénből, oxigénből, kevés nemesgázból, szén-dioxidból és vízgőzből áll. Jól ismert folyadékelegy a kőolaj, amelyben több ezer különféle szénhidrogén-molekula található.

TulajdonságaikSzerkesztés

A keverékek tulajdonságai lehetnek

extenzív (additív)
intenzív (kiegyenlítődő) tulajdonságaik.

A részecskék darabszáma, az anyagmennyiség és a tömeg feltétlenül additív. Az additivitás fennáll még az ideális gázok térfogatára is. Folyadékoknál (oldatoknál) és szilárd anyagoknál (kristályoknál) a térfogat nem növekszik a komponensek térfogatával lineárisan. Ez a kötési energiák, van der Waals erők, elektrosztatikus erők hatásával magyarázható.

Az intenzív tulajdonságokat minden jelenség esetén külön kell megtárgyalni. Például két különböző és különböző hőmérsékletű anyag keverésénél az eredő hőmérséklet függ a komponensek fajlagos hőkapacitásától, de járulékos mennyiségektől is, mint az oldáshő.

ForrásSzerkesztés

  • Albert Viktor, Hetzl Andrea: Az anyagok világa
  • Mozaik Kémia 9-10. szakközépiskolásoknak Tankönyv