Főmenü megnyitása

Keverékek

több, elsőrendű kötéssel össze nem kapcsolt elemből/vegyületből álló anyag

A keverékekben különböző elemek és/vagy vegyületek együtt fordulnak elő. A keverékekben az alkotórészek aránya tetszőleges, azaz bármelyik alkotórészből (komponensből) lehet több is, kevesebb is. Halmazállapotuk alapján beszélhetünk gázkeverékekről, ekkor minden komponens gázhalmazállapotú (például levegő), folyadékelegyekről (például alkohol-víz elegy), vagy szilárd halmazállapotú komponensekből álló porkeverékekről (például homok).

Az oldatok a keverékek speciális fajtájának tekinthetők. Az oldatok esetében a komponensek aránya csak egy felső határig (az un. oldhatóságig) tetszőleges.

Tartalomjegyzék

CsoportosításukSzerkesztés

A keverékeket az alkotórészek mérete alapján 3 csoportra bonthatjuk. Megkülönböztetünk homogén, heterogén és kolloid elegyeket. A heterogén keverékekben a szétoszlatott, elkevert részecskék mérete nagyobb 1000 nanométernél (1 nm = 1 x 10-9 m). Ilyen keverékre példa a gránit, sár, vagy az olaj és víz keveréke (Szemmel látjuk azt, hogy az olaj elkülönül a víztől, épp ezért heterogén keverék). A homogén keverékekben az anyag egyenletes eloszlású, az alkotórészek mérete kisebb 1 nanométernél. Homogén rendszer a cukoroldat, de ilyen a tiszta víz is, mivel szemmel nem láthatjuk szinte a különbséget. A kolloidrészek 1-1000 nanométer között lehetnek, azaz látjuk, hogy a kolloidok egy átmenetet képeznek a homogének és heterogének között. A tej egy kolloid oldat, mert az oldatban kolloid méretű részecskék találhatók.

ElegyekSzerkesztés

Elegyről akkor beszélünk, ha a keverék egyik összetevőjét sem emeljük ki a többivel szemben, mint például az oldatoknál az oldószert. Az elegy kifejezést leggyakrabban gázkeverékekre és folyadékok keverékeire használjuk. A legismertebb gázelegy a levegő, amely nitrogénből, oxigénből, kevés nemesgázból, szén-dioxidból és vízgőzből, egyéb szilárd szemcsékből és folyadékcseppekből (aeroszol) áll. Jól ismert folyadékelegy a kőolaj, amely alapvetően több ezer különféle szénhidrogén-molekulából áll.

OldatokSzerkesztés

A keverékek közé tartoznak az oldatok. Az oldatok valamilyen folyékony oldószer(ek)ből (például benzin, alkohol, víz) és oldott anyag(ok)ból (aminek tetszőleges a halgazállapota) állnak. Az oldószer rendszerint (de nem kötelező módon) nagyobb mennyiségeben van jelen, mint az oldott anyag.

Az oldhatósággal általában az oldott anyagot jellemezzük: kifejezi, hogy az adott anyag, adott oldószerben, adott hőmérsékleten milyen mértékben képes maximálisan oldódni (tehát, hogy un. telített oldat keletkezzen).

TulajdonságaikSzerkesztés

A keverékek tulajdonságai lehetnek

extenzív (additív)
intenzív (kiegyenlítődő) tulajdonságaik.

A részecskék darabszáma, az anyagmennyiség és a tömeg feltétlenül additív. Az additivitás fennáll még az ideális gázok térfogatára is. Folyadékoknál (oldatoknál) és szilárd anyagoknál (kristályoknál) a térfogat nem növekszik a komponensek térfogatával lineárisan. Ez a kötési energiák, van der Waals erők, elektrosztatikus erők hatásával magyarázható.

Az intenzív tulajdonságokat minden jelenség esetén külön kell megtárgyalni. Például két különböző és különböző hőmérsékletű anyag keverésénél az eredő hőmérséklet függ a komponensek fajlagos hőkapacitásától, de járulékos mennyiségektől is, mint az oldáshő.

ForrásSzerkesztés

  • Albert Viktor, Hetzl Andrea: Az anyagok világa
  • Mozaik Kémia 9-10. szakközépiskolásoknak Tankönyv