A Kieli Egyetem (németül: Christian-Albrechts-Universität zu Kiel, rövidítve CAU, informális nevén Christiana Albertina) egy egyetem Kiel városában, Németországban. Christian Albert, Holstein-Gottorp hercege alapította 1665-ben Academia Holsatorum Chiloniensis néven, és ma hozzávetőleg 27 000 diákja van. A Kieli Egyetem Schleswig-Holstein tártomány legnagyobb, legrégebbi és legrangosabb egyeteme. 1864/66-ig nemcsak Németország legészakibb egyeteme volt, hanem Dánia 2. legnagyobb egyeteme is. Oktatói, öregdiákjai és kutatói 12 Nobel-díjat nyertek el. 2006 óta tagja a német egyetemi kiválósági kezdeményezésnek. A The Future Ocean, amelyet a GEOMAR Helmholtz Zentrum für Ozeanforschung Kielben együttműködésben hoztak létre 2006-ban, nemzetközileg elismert kiválósági klaszter. A második kiválósági klaszter „Inflammation at Interfaces” a krónikus gyulladásos betegségekkel foglalkozik. A Kieli Világgazdasági Intézet is kapcsolatban áll a Kieli Egyetemmel. Az egyetem nagy hírnevet szerzett a nemzetközi közjogra való összpontosítása miatt. Németország és Európa legrégebbi nemzetközi közjogi intézménye – a Walther-Schücking-Institut für internationales Recht(wd) – székhelye Kielben található. [1]

Kieli Egyetem (Christian-Albrechts-Universität zu Kiel)

Olshausenstrasse Kiel Zugang Uni.jpg
Alapítva 1665
Alapító Keresztély Albert schleswig-holstein-gottorpi herceg
Hely Németország,
Mottó Pax optima rerum
Típus
  • állami egyetem
  • Local Internet registry
  • comprehensive university
Tanulólétszám 25 277 (2016)
Tagság
  • Verein zur Förderung eines Deutschen Forschungsnetzes
  • German Rectors' Conference
  • German University Sports Federation
  • Európai Egyetemek Szövetsége
  • Informationsdienst Wissenschaft e.V.
  • Réseaux IP Européens Network Coordination Centre
  • German National Research Data Infrastructure
Elhelyezkedése
Kieli Egyetem (Németország)
Kieli Egyetem
Kieli Egyetem
Pozíció Németország térképén
é. sz. 54° 20′ 20″, k. h. 10° 07′ 21″Koordináták: é. sz. 54° 20′ 20″, k. h. 10° 07′ 21″
A Kieli Egyetem weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kieli Egyetem témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

 
Keresztély Albert holstein-gottorpi herceg

A Kieli Egyetemet Christiana Albertina néven alapította 1665. október 5-én Keresztély Albert, holstein-gottorpi herceg. Kiel város polgárai kezdetben meglehetősen szkeptikusak voltak a közelgő diákáradattal kapcsolatban, és úgy gondolták, hogy ezek „falánkságukkal, erős alkoholfogyasztásukkal és megkérdőjelezhető jellemükkel eléggé károsak lehetnek” (németül: mit Fressen, Sauffen und allerley leichtfertigem Wesen sehr ärgerlich seyn). De azok nyertek a városban, akik egy egyetem gazdasági előnyeit vázolták fel, így Kiel a Német Német-római Birodalom legészakibb egyeteme lett.

1773 után, amikor Kiel Dánia fennhatóság a alá került, az egyetem virágzásnak indult, és amikor a város 1867-ben Poroszország része lett, az egyetem gyorsan felfejlődött. Megnyitotta Németország egyik első botanikus kertjét (ma Alter Botanischer Garten Kiel) és Martin Gropius számos új épületet tervezett ide, amelyek a növekvő számú hallgató oktatásához szükségesek.

A Christiana Albertina volt az egyik első német egyetem, amely 1933-ban engedelmeskedett a Gleichschaltungnak(wd), beleegyezve abba, hogy származásuk miatt sok professzort és diákot eltávolítsanak az iskolából, például Ferdinand Tönniest vagy Felix Jacobyt. A második világháború alatt az egyetem súlyos károkat szenvedett, ezért később más helyen építették újjá, és a régebbi épületek közül csak néhány adott helyet az orvosi egyetemnek.

2019-ben bejelentették, hogy betiltják az egész arcot elfedő burkakendőt a tantermekben, arra hivatkozva, hogy nyílt kommunikációra van szükség, amely magában foglalja a mimikát és a gesztusokat is.[2] [3]

KarokSzerkesztés

 
A központi campus légi felvétele

Nevezetes emberekSzerkesztés

ÖregdiákokSzerkesztés

  • Franz Boas (1858–1942), antropológus
  • Alice Bota (született 1979), újságíró
  • Georg von Dadelsen (1918–2007), zenetudós, Neue Bach-Ausgabe
  • Gerhard Domagk, bakteriológus, Nobel-díjas
  • Andre Franke, genetikus
  • Johanna Hellman (1889-1982), sebész
  • Mareile Höppner, televíziós műsorvezető[4]
  • Prof. Dr. Doris König , a Németországi Szövetségi Alkotmánybíróság, Németország legfelsőbb bíróságának jelenlegi bírája
  • Wolfgang Kubicki politikus, az FDP németországi alelnöke, 1992 és 1993 között, 1996 óta az FDP frakcióvezetője a Landtagban, a schleswig-holsteini parlamentben, a Bundestag tagja
  • Oswald Pohl (1892–1951), háborús bűnökért kivégzett náci SS-tiszt
  • Viktoria Schmidt-Linsenhoff (1944–2013), német művészettörténész és professzor
  • Gerhard Stoltenberg(wd) politikus, Schleswig-Holstein volt miniszterelnöke, Németország volt pénzügyminisztere
  • Peer Steinbrück(wd) politikus, Észak-Rajna-Vesztfália volt miniszterelnöke, Németország volt pénzügyminisztere
  • Erich Walter Sternberg, zeneszerző
  • Dr. Sibylle Kessal-Wulf, a Németországi Szövetségi Alkotmánybíróság, Németország legfelsőbb bíróságának jelenlegi bírája

AkadémikusokSzerkesztés

Nobel-díjasokSzerkesztés

Számos Nobel-díjas neve kapcsolódik a Kieli Egyetemhez, köztük:

LátnivalókSzerkesztés

KéptárSzerkesztés

Holstein-tanulmányi díjSzerkesztés

A CAU leghíresebb kitüntetése a Holstein Study Award (Holsteiner Studienpreis), amelyet 2001 óta minden évben az egyetem három legjobb hallgatója kap.[5][6] A díj kritériumai közé tartozik a rendkívüli tudományos teljesítmény, a széles szellemi látókör és a politikai vagy társadalmi szerepvállalás. [7] A 2. és 3. díjért 500 euró, az 1. díjért pedig 1000 eurós pénzjutalom áll rendelkezésre. [8] A Holstein Tanulmányi Díjat az „Iuventus Academiae Holsatorum” egyesület finanszírozza. A díj szakértői zsűrijében különböző karok professzorai vesznek részt, a díjakat pedig az egyetem elnöke vagy alelnöke ítéli oda hivatalos ceremónia keretében az egyetem felhőkarcolójának legfelső emeletén. [9]

JegyzetekSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kiel University című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információkSzerkesztés