Oroszország uralkodóinak listája

Wikimédia-listaszócikk
(Kijevi nagyfejedelmek listája szócikkből átirányítva)

Az alábbi táblázatok Oroszország uralkodóinak névsorát tartalmazzák. Nehéz megállapítani, hogy mikortól létezik az Oroszországnak nevezett államalakulat, ugyanis a történelem folyamán lassan alakult ki a mai állam:[1]

  • A Kijevi Rusz (8641263): Az első táblázat a legkorábbról ismert uralkodók névsorát is tartalmazza. Így a skandináv származású varégok által megalapított uralkodóházakkal kezdődik a lista. Az orosz történelem kezdetén a Dnyeper/Volga vidékét szlávok népesítették be, és később megjelentek a svéd eredetű viking törzsek, a varégoknak, hogy a dnyeperi kereskedelmi úton összeköttetés teremtsenek és kereskedelmet folytassanak Bizánccal, így fellendítették a mai Oroszország városállamait. – A szlávok lassan teljesen magukba olvasztották a varégokat, akik ugyan megőrizték vezető szerepüket, de nyelvüket és skandináv nevüket elveszítették. 862-ben kor legjelentősebb városállamában, Novgorodban az egyik varég családnak Rurik vezetésével sikerült megszereznie a legfőbb hatalmat, és vagyonukra alapozva létrehozták a Rurik-dinasztiát, más vikingek pedig Kijevben rendezkedtek be. Rurik rokona és utóda, Oleg helyezte át a Rurikok székhelyét 882-ben Kijevbe, ahol fejedelemként (knyaz) uralkodott. Ugyancsak fejedelem volt a következő három uralkodó is (I. Igor, Olga és I. Szvjatoszláv). Szvjatoszláv volt az első, aki fiai között megosztotta a hatalmat, ettől kezdve a kijevi fejedelmet (elsőként I. Jaropolkot) kezdték nagyfejedelemnek (velikij knyaz) nevezni.[2] – A Kijevi Rusz kiterjesztette hatalmát a mai Oroszország nyugati részének nagy részére. A Rurikidák a legtöbb hercegségben megszerezték a vezető szerepet, azonban az egyre erősebb uradalmak belviszályokat okoztak, amelyek lassan felemésztették a Ruszt. Már 1054-ben, Bölcs Jaroszláv halála után az egységes állam egymással viszálykodó fejedelemségekre bomlott, melyek közt Kijev fősége csak névlegesnek volt tekinthető.
  • A Vlagyimiri Nagyfejedelemség (11681362): Kijev lassú hanyatlása mellett fokozatosan vált egyre jelentősebbé az I. András által 1168-ban alapított Vlagyimiri Nagyfejedelemség. 1237-ben azonban az óorosz fejedelemségek keleti határainál megjelentek a mongolok, akiknek seregei előtt sorra estek el a legerősebb államok is, így Vlagyimir is. Az óorosz állam ismét számos kisebb fejedelemségre hullott szét, amelyek részben a mongol Arany Horda, majd az ennek örökébe lépő tatár kánságok fennhatósága alá kerültek. I. Sándor alatt (12521263) ismét egy virágzó korszak jött ugyan el, de a 14. század elejére újra meggyengült a fejedelemség.
  • A Moszkvai Nagyfejedelemség (12631547): Ebben az ínséges időszakban ragyogott fel a 13. század végén alapított Moszkvai Nagyfejedelemség csillaga, ugyanis az egyetlen fejedelemség volt, amely jó kereskedelmi lehetőségeit kihasználva meg tudott egyezni a tatárokkal, és fejlődni tudott. Már Pénzeszsák Ivánnak (13251340) sikerült megszereznie a vlagyimiri nagyfejedelemség területeit, Nagy Iván (14621505) és III. Vaszilij (15051533) korára pedig beolvasztotta a többi fejedelemséget és egyesítetette az orosz területeket. A gyarapodó fejedelemség ezzel párhuzamosan úgy megerősödött, hogy képes volt 1480-ra véglegesen legyőzni a tatárokat, és felszabadítani a területeket a megszállók alól. Ezen okokból a moszkvai fejedelmek a 15. századra már felvehették az egész Rusz uralkodója címet. Az állam szerepét emellett növelte, hogy Bizánc elfoglalása (1453) után Moszkva lett az ortodox egyház központja.
  • A cári Oroszország (15471917): Tulajdonképpen a Moszkvai Nagyfejedelemségből alakult ki 1547-ben a cári Oroszország, amikor IV. Iván nagyfejedelem hivatalosan is felvette a cári (tkp. császári) címet, mely a Bizánc császárok örököseként tüntette fel az orosz fejedelmeket. (Három Róma elmélet). 1598-ban kihalt a Rurik-dinasztia moszkvai ága, és egy 15 évig tartó bizonytalan – a Zűrzavaros idők névvel illetett – időszak következett, melynek végét a Romanov-ház 1613-as trónrajutása jelentette. – Az államalakulatot Nagy Péter reformjai után, 1721. október 22-től kezdték Orosz Birodalomnak nevezni, ekkortól az uralkodó hivatalos címe az egész Oroszország császára (Императоръ Всероссійскій – Imperator Vszerosszijszkij), vagy egész Oroszország császárnője (Императрица Всероссійская – Imperatrica Vszerosszijszkaja), de a mindennapokban továbbra is inkább a cárt, illetve cárnőt használták. Nem sokkal később, 1762-ben kihalt a Romanov ház is, és III. Péter cár trónra lépésével az Oldenburg-ház egyik oldalága, a – leányágon romanovi rokonsággal rendelkező – Holstein–Gottorp-ház került a trónra, így ettől kezdve az Orosz Birodalom urai a Holstein–Gottorp–Romanov-házból kerültek ki. A dinasztia és a cári Oroszország végét az 1917-es polgári demokratikus forradalom jelentette, ahol az utolsó orosz cárt, II. Miklóst megfosztották trónjától.
  • Jegyzet: A dátumok az 1582-től – a más országokban – akkor bevezetésre került Gergely-naptár szerint vannak megadva. Oroszországban hivatalosan csak 1917-ben vezették be a Gergely-naptárt.
Orosz cár
Az Orosz Birodalom kiscímere
Az Orosz Birodalom kiscímere
Oroszország uralkodói Ruriktól III. Sándorig
Oroszország uralkodói Ruriktól III. Sándorig

Adatok
MegszólításŐ cári felsége (1721-ig)
Ő császári felsége (1721-től)
ElsőIV. Iván (1547–1584)
UtolsóII. Miklós (1894–1917)
UralkodóházRurik (1547–98; 1605–06)
Godunov (1598–1605)
Sujszkij (1606–10)
Vasa (1610–12)
Romanov (1612–1762)
Holstein–Gottorp–Romanov (1762–1917)
Örökösceszarevics
Házastársacárné (1721-ig)
császárné (1721-től)
NyughelyPéter-Pál-székesegyház, Szentpétervár
RezidenciaMoszkva, Kreml
Szentpétervár, Téli Palota
Egyéb címek
  • finn nagyherceg
  • lengyel király

Regnálás kezdete1547. január 26.
Regnálás vége1917. március 15.

ElődNagyfejedelem
UtódMiniszter-elnök
A Wikimédia Commons tartalmaz Orosz cár témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kijevi nagyfejedelmek (8641263) szerkesztés

N
Portré
Dinasztia
Uralkodó
Orosz név
Uralkodott
Megjegyzés
[1.]
[2.]
nem ismert Aszkold és Dir
Аскoльд és Дир
864?–882
(18? évig)
Eredeti nevükön: Haskuldr vagy Höskuldr, ill. Dyri.
[3.]   Rurikidák Oleg
* 845 körül
912
Олег Вещий
882912
(30 évig)
Eredeti nevén: Helgi vagy Helge.
[4.]   Rurikidák I. Igor
* 876/878
945
Игорь Рюрикович
912945
(33 évig)
Eredeti nevén: Ingvar.
[5.]   Rurikidák Szent Olga
* 890 körül
969. július 11.
Княги́ня О́льга
(945962)
(17 évig)
I. Igor özvegye. Eredeti nevén: Helga. Régensnőként léphetett trónra.
[6.]   Rurikidák I. Szvjatoszláv
* 915 körül
972 márciusa
Святосла́в И́горевич
962972
(10 évig)
I. Igor és Olga fia.
[7.]   Rurikidák I. Jaropolk
* 942
978. június 11.
Яропо́лк Святосла́вич
972980
(6 évig)
I. Szvjatoszláv fia. Eredeti nevén: Valdmarr.
[8.]   Rurikidák I. Szent Vlagyimir
* 956
1015. július 15.
Влади́мир I Святосла́вич
9781015
(37 évig)
I. Szvjatoszláv fia.
[9.]   Rurikidák I. Elátkozott Szvjatopolk
* 978
1019. július 24.
Святопо́лк Влади́мирович
10151016
(1 évig)
I. Jaropolk fia.
[10.]   Rurikidák I. Bölcs Jaroszláv
* 979
1054. február 20.
Яросла́в Влади́мирович
10161018
(2 évig)
I. Vlagyimir fia. Eredeti nevén: Jarizleifr.
[9.]   Rurikidák I. Szvjatopolk (2x)
Святопо́лк Влади́мирович
10181019
(1 évig)
[10.]   Rurikidák I. Jaroszláv (2x)
Яросла́в Влади́мирович
10191054
(35 évig)
Bölcs Jaroszláv lényegében három részre osztotta országát három legidősebb fia között. Halála után a legidősebb fia örökölte a központi területeket:
Kijevet, Novgorodot, Pszkovot, fiatalabb fiai a később szerzett földek urai lettek. A népes családban azonban csakhamar állandósult a viszálykodás,
a vetélkedés a jobban jövedelmező, tekintélyesebb fejedelemségek birtoklásáért, Kijev fősége pedig kezdett névlegessé válni.
[11.]   Rurikidák I. Izjaszláv
* 1024
1078. október 3.
Изясла́в Яросла́вич
10541068
(14 évig)
I. Jaroszláv fia.
[12.]   Rurikidák Látnok Vszeszláv
* 1029
1101. április 14.
Всесла́в Брячисла́вич
10681069
(1 évig)
I. Vlagyimir dédunokája.
[11.]   Rurikidák I. Izjaszláv (2x)
Изясла́в Яросла́вич
10691073
(4 évig)
[13.]   Rurikidák II. Szvjatoszláv
* 1027
1076. december 27.
Святосла́в Яросла́вич
10731076
(3 évig)
I. Jaroszláv fia.
[14.]   Rurikidák I. Békés Vszevolod
* 1029/1030
1093. április 13.
Все́волод Яросла́вич
10761077
(1 évig)
I. Jaroszláv fia.
[11.]   Rurikidák I. Izjaszláv (3x)
Изясла́в Яросла́вич
10771078
(1 évig)
[14.]   Rurikidák I. Vszevolod (2x)
Все́волод Яросла́вич
10781093
(15 évig)
I. Jaroszláv fia.
[15.]   Rurikidák II. Szvjatopolk
* 1050. november 8.
1113. április 16.
Святопо́лк (Михаи́л) Изясла́вич
10931113
(20 évig)
I. Izjaszláv fia.
[16.]   Rurikidák II. Vlagyimir Monomah
* 1053. május 26.
1125. május 19.
Влади́мир Все́володович Монома́х
11131125
(12 évig)
I. Vszevolod fia.
[17.]   Rurikidák I. Nagy Msztyiszláv
* 1076. június 1.
1132. április 14.
Мстисла́в Влади́мирович Вели́кий
11251132
(7 évig)
II. Vlagyimir fia.
I. Msztyiszláv 1132-es halála után Kijev végleg elvesztette központi szerepét, a távolabbi fejedelmi központok lassan önállósodtak,
és az ottani fejedelmek közül sokan nagyfejedelemnek kezdték magukat címeztetni, ezzel is jelezve, hogy nincsenek alávetve Kijevnek.
[18.]   Rurikidák II. Jaropolk
* 1082
1139. február 18.
Яропо́лк Влади́мирович
11321139
(7 évig)
II. Vlagyimir fia..
[19.]
Rurikidák Vjacseszláv
* 1083
1154. február 2.
Вячесла́в Влади́мирович
1139
(pár hónapig)
II. Vlagyimir fia.
[20.]   Rurikidák II. Vszevolod
* 1084
1146. augusztus 1.
Все́волод О́льгович
11391146
(7 évig)
II. Szvjatoszláv unokája.
[21.]   Rurikidák II. Szent Igor
* 1096
1147. szeptember 19.
И́горь О́льгович
1146
(pár hónapig)
II. Vszevolod testvére.
[22.]   Rurikidák II. Izjaszláv
* 1097
1154. november 13.
Изясла́в Мстисла́вич
11461149
(3 évig)
I. Msztyiszláv fia.
[23.]   Rurikidák I. Hosszúkezű György
* 1090 körül
1157. május 15.
Ю́рий (Гео́ргий) Влади́мирович
11491151
(2 évig)
II. Vlagyimir fia.
[19.]
Rurikidák Vjacseszláv (2x)
Вячесла́в Влади́мирович
11511154
(3 évig)
[22.]   Rurikidák II. Izjaszláv (2x)
Изясла́в Мстисла́вич
11511154
(3 évig)
[24.]   Rurikidák I. Szent Rosztyiszláv
* 1108
1167. március 14.
Ростисла́в Мстисла́вич
1154
(pár hónapig)
I. Msztyiszláv fia.
[25.]   Rurikidák III. Izjaszláv
1161. március 6.
Изяслав Давыдович
11541155
(1 évig)
II. Szvjatoszláv unokája.
[23.]   Rurikidák I. Hosszúkezű György (2x)
Ю́рий (Гео́ргий) Влади́мирович
11551157
(2 évig)
[25.]   Rurikidák III. Izjaszláv (2x)
Изяслав Давыдович
11571158
(1 évig)
[24.]   Rurikidák I. Rosztyiszláv (2x)
Ростисла́в Мстисла́вич
11591167
(8 évig)
[25.]   Rurikidák III. Izjaszláv (3x)
Изяслав Давыдович
1161
(pár hónapig)
Társuralkodó (?)
[26.]   Rurikidák II. Msztyiszláv
* 1126
1170. augusztus 19.
Мстисла́в Изясла́вич
11671169
(2 évig)
II. Izjaszláv fia.
[27.]
Rurikidák Gleb
1171. január 20.
Глеб Ю́рьевич
1169
(pár hónapig)
I. Jurij fia.
[26.]   Rurikidák II. Msztyiszláv (2x)
Мстисла́в Изясла́вич
11691170
(1 évig)
[27.]
Rurikidák Gleb (2x)
Глеб Ю́рьевич
11701171
(1 évig)
[28.]
Rurikidák III. Vlagyimir
* 1132
1171. május 30.
Владимир Мстиславич
1171
(pár hónapig)
I. Msztyiszláv fia.
[29.]   Rurikidák I. Mihály
* 1151
1176. június 20.
Миха́лко (Михаи́л) Ю́рьевич
1171
(pár hónapig)
I. Jurij fia.
[30.]
Rurikidák I. Roman
* 1150 körül
1180. június 14.
Роман Ростиславич
11711173
(2 évig)
I. Rosztyiszláv fia.
[31.]   Rurikidák III. Nagyfészkű Vszevolod
* 1154
1212. április 13.
Все́волод Ю́рьевич
Большо́е Гнездо́
1173
(pár hónapig)
I. Jurij fia. Vlagyimiri nagyfejedelem is.
[32.]
Rurikidák II. Rurik
* 1140
1210. április 19.
Рюрик Ростиславич
1173
(pár hónapig)
I. Rosztyiszláv fia.
[33.]   Rurikidák III. Szvjatoszláv
* 1123
1194. július 25.
Святослав Всеволодович
1174
(pár hónapig)
II. Vszevolod fia.
[34.]   Rurikidák II. Jaroszláv
* 1132 körül
1180
Яросла́в Изясла́вич
11741175
(1 évig)
II. Izjaszláv fia.
[30.]
Rurikidák I. Roman (2x)
Роман Ростиславич
11751177
(2 évig)
[33.]   Rurikidák III. Szvjatoszláv (2x)
Святослав Всеволодович
11771180
(3 évig)
[34.]   Rurikidák II. Jaroszláv (2x)
Яросла́в Изясла́вич
1180
(pár hónapig)
[32.]
Rurikidák II. Rurik (2x)
Рюрик Ростиславич
11801182
(2 évig)
[33.]   Rurikidák III. Szvjatoszláv (3x)
Святослав Всеволодович
11821194
(12 évig)
[32.]
Rurikidák II. Rurik (3x)
Рюрик Ростиславич
11941202
(8 évig)
[35.]
Rurikidák III. Igor
* 1152 körül
1220
Ингварь Ярославич
1202
(pár hónapig)
II. Jaroszláv fia.
[32.]
Rurikidák II. Rurik (4x)
Рюрик Ростиславич
12031205
(2 évig)
[36.]   Rurikidák II. Nagy Roman(wd)
* 1151
1205. június 19.
Роман Мстиславич
12031205
(2 évig)
II. Msztyiszláv fia.
[37.]
Rurikidák II. Rosztyiszláv
* 1172. április 5.
1218. március 3.
Ростисла́в Рю́рикович
12041206
(2 évig)
II. Rurik fia.
[32.]
Rurikidák II. Rurik (5x)
Рюрик Ростиславич
1206
(pár hónapig)
[38.]
Rurikidák IV. Vöröshajú Vszevolod
1215 augusztusa
Всеволод Святославич
12061207
(1 évig)
III. Szvjatoszláv fia.
[32.]
Rurikidák II. Rurik (6x)
Рюрик Ростиславич
12071210
(3 évig)
[38.]
Rurikidák IV. Vszevolod (2x)
Всеволод Святославич
12101214
(4 évig)
[35.]
Rurikidák III. Igor (2x)
Ингварь Ярославич
1214
(pár hónapig)
[39.]
Rurikidák III. Öreg Msztyiszláv
* 1156
1223. június 2.
Мстисла́в Рома́нович
12141223
(9 évig)
I. Roman fia.
[40.]
Rurikidák IV. Vlagyimir
* 1187
1239. március 3.
Владимир Рюрикович
12231235
(12 évig)
II. Rurik fia.
[41.]
Rurikidák IV. Izjaszláv
* 1186
1255
Изяслав Владимирович
12351236
(1 évig)
III. Msztyiszláv fia.
[42.]   Rurikidák III. Jaroszláv
* 1191. február 8.
1246. szeptember 30.
Яросла́в (Феодор) Все́володович
12361238
(2 évig)
III. Vszevolod fia.
[43.]   Rurikidák II. Szent Mihály
* 1179
1246. szeptember 20.
Михаи́л Все́володович
12381239
(1 évig)
IV. Vszevolod fia.
[44.]
Rurikidák III. Rosztyiszláv
* 1219
1262
Ростислав Мстиславич
1239
(pár hónapig)
II. Mihail fia.
[45.] Rurikidák Dániel
* 1201
1264
Дании́л Рома́нович
12391240
(1 évig)
II. Roman fia.
1240-ben a mongolok elpusztították Kijevet. A nagyfejedelmi státuszt Vlagyimir vette át, a kijevi fejedelmi cím pedig névlegessé vált.
[43.]   Rurikidák II. Szent Mihály (2x)
Михаи́л Все́володович
12401243
(3 évig)
[42.]   Rurikidák III. Jaroszláv (2x)
Яросла́в (Феодор) Все́володович
12431246
(3 évig)
[46.]   Rurikidák I. Szent Sándor
* 1221. május 13.
1263. november 14.
Алекса́ндр Яросла́вич Не́вский
12461263
(17 évig)
III. Jaroszláv fia.

Vlagyimiri nagyfejedelmek (11681362) szerkesztés

N
Portré
Dinasztia
Uralkodó
Orosz név
Uralkodott
Megjegyzés
[1.]   Rurikidák I. András
* 1111
1174. június 28.
Андрей Боголюбский
11681174
(6 évig)
I. György kijevi nagyfejedelem fia.
[2.]   Rurikidák I. Mihály
* 1151
1176. június 20.
Михалко (Михаил) Юрьевич
1174
(pár hónapig)
I. András féltestvére.
[3.]
Rurikidák Jaropolk
1196 után
Ярополк Ростиславич
11741175
(1 évig)
I. György kijevi nagyfejedelem unokája.
[2.]   Rurikidák I. Mihály (2x)
Михалко (Михаил) Юрьевич
11751176
(1 évig)
Második uralkodása.
[4.]   Rurikidák III. Nagyfészkű Vszevolod
* 1154
1212. április 13.
Все́волод Ю́рьевич
11761212
(36 évig)
I. Mihály testvére.
[5.]   Rurikidák II. György (Vszevolodovics)(wd)
* 1189. november 26.
1238. március 4.
Ю́рий (Гео́ргий) Все́володович
12121216
(4 évig)
III. Vszevolod fia.
[6.]   Rurikidák Konstantin (Vszevolodovics)
* 1186. május 18.
1218. február 3.
Константин Всеволодович
12161218
(2 évig)
III. Vszevolod fia.
[5.]   Rurikidák II. György (2x)
Ю́рий (Гео́ргий) Все́володович
12181238
(20 évig)
Második uralkodása.
[7.]   Rurikidák I. Jaroszláv
* 1191. február 8.
1246. szeptember 30.
Яросла́в (Феодор) Все́володович
12381246
(8 évig)
III. Vszevolod fia.
[8.]
Rurikidák Szvjatoszláv
* 1196. március 27.
1252. február 3.
Святосла́в Все́володович
12461248
(2 évig)
III. Vszevolod fia.
[9.]
Rurikidák (II.) Mihály
* 1229
1248. január 15.
Михаи́л Яросла́вич Хоробрит
1248
(1 hónapig)
I. Jaroszláv fia.
[10.]   Rurikidák II. András
* 1222
1264
Андре́й Яросла́вич
12491252
(3 évig)
I. Jaroszláv fia.
[11.]   Rurikidák I. Szent Sándor
* 1221. május 13.
1263. november 14.
Алекса́ндр Яросла́вич Не́вский
12521263
(11 évig)
I. Jaroszláv fia.
[12.]   Rurikidák II. Jaroszláv
* 1230
1272. szeptember 16.
Яросла́в Яросла́вич
12631272
(9 évig)
I. Jaroszláv fia.
[13.]   Rurikidák Vaszilij
* 1241
1276 januárja
Василий Ярославич
12721276
(4 évig)
I. Jaroszláv fia.
[14.]   Rurikidák I. Dmitrij
* 1254 körül
1294
Дмитрий Александрович
12761281
(5 évig)
I. Sándor fia.
[15.]   Rurikidák III. András
* 1255 körül
1304. július 27.
Андрей Александрович
12811283
(2 évig)
I. Sándor fia.
[14.]   Rurikidák I. Dmitrij (2x)
Дмитрий Александрович
12831293
(10 évig)
Második uralkodása.
[15.]   Rurikidák III. András (2x)
Андрей Александрович
12931304
(11 évig)
Második uralkodása.
[16.]   Rurikidák II. Mihály
* 1271
1318. november 22.
Михаи́л Яросла́вич
13041318
(14 évig)
II. Jaroszláv fia.
[17.]   Rurikidák III. György
* 1281
1325. november 21.
Юрий Данилович
13181322
(4 évig)
I. Sándor unokája.
[18.]   Rurikidák II. Dmitrij
* 1299. október 15.
1326. szeptember 26.
Дми́трий Миха́йлович Гро́зные О́чи
13221326
(4 évig)
II. Mihály fia.
[19.]   Rurikidák II. Sándor
* 1301. október 7.
1339. október 29.
Алекса́ндр Миха́йлович
13261327
(1 évig)
II. Mihály fia.
[20.]
Rurikidák III. Sándor
1331
Александр Васильевич
13281331
(3 évig)
II. András unokája.
A fejedelemségben moszkvai fejedelmek uralkodnak 1332-től 1359-ig.
[21.]
Rurikidák III. Dmitrij
* 1322
1383. június 5.
Дми́трий Константи́нович
13591362
(3 évig)
II. András dédunokája.

Moszkvai nagyfejedelmek (12631547) szerkesztés

N
Portré
Dinasztia
Uralkodó
Orosz név
Uralkodott
Megjegyzés
[1.]   Rurikidák Szent Dániel
* 1261 novembere vagy decembere
1303. március 4.  (41 évesen)
Даниил Александрович
12631303
(40 évig)
I. Sándor vlagyimiri nagyfejedelem fia.
[2.]   Rurikidák I. György
* 1281
1325. november 21.  (44 évesen)
Юрий Данилович
13031325
(22 évig)
Dániel fia.
[3.]   Rurikidák I. Pénzeszsák Iván
* 1288
1340. március 31.  (52 évesen)
Ива́н I Дании́лович Калита́
13251340
(15 évig)
I. György fivére.
[4.]   Rurikidák Büszke Simeon
* 1316. november 7.
1353. április 27.  (36 évesen)
Семён Иванович Гордый
13401353
(13 évig)
I. Iván fia.
[5.]   Rurikidák II. Szelíd Iván
* 1326. március 30.
1359. november 13.  (33 évesen)
Иван II Иванович Красный
13531359
(6 évig)
Simeon fivére.
[6.]   Rurikidák Szent Doni Dmitrij
* 1350. október 12.
1389. május 19.  (38 évesen)
Дми́трий Ива́нович Донско́й
13591389
(30 évig)
II. Iván fia.
[7.]   Rurikidák I. Vaszilj
* 1371. december 30.
1425. február 27.  (53 évesen)
Василий I Дмитриевич
13891425
(36 évig)
I. Dmitrij fia.
[8.]   Rurikidák II. Vak Vaszilij
* 1415. március 10.
1462. március 27.  (47 évesen)
Василий II Васильевич Тёмный
14251433
(8 évig)
I. Vaszilij fia.
[9.]   Rurikidák II. György
* 1374. november 26.
1334. június 5.  (59 évesen)
Юрий Дмитриевич
14331434
(1 évig)
I. Dmitrij fia.
[8.]   Rurikidák II. Vak Vaszilij (2x)
Василий II Васильевич Тёмный
1434
(pár hónapig)
[9.]   Rurikidák II. György (2x)
Юрий Дмитриевич
1434
(pár hónapig)
[10.]   Rurikidák (III.) Kancsal Vaszilij
* 1421
1448  (27 évesen)
Василий Юрьевич Косой
1434
(pár hónapig)
II. György fia.
[8.]   Rurikidák II. Vak Vaszilij (3x)
Василий II Васильевич Тёмный
14341445
(11 évig)
[11.]   Rurikidák II. Dimitrij
* 1420 körül
1453. július 17.  (kb. 33 évesen)
Дмитрий Юрьевич Шемяка
1445
(pár hónapig)
II. György fia.
[8.]   Rurikidák II. Vak Vaszilij (4x)
Василий II Васильевич Тёмный
14451446
(1 évig)
[11.]   Rurikidák II. Dimitrij (2x)
Дмитрий Юрьевич Шемяка
14461447
(1 évig)
[8.]   Rurikidák II. Vak Vaszilij (5x)
Василий II Васильевич Тёмный
14471462
(15 évig)
[12.]   Rurikidák III. Nagy Iván
* 1440. január 22.
1505. október 27.  (65 évesen)
Иван III Васильевич Великий
14621505
(43 évig)
II. Vaszilij fia.
[13.]   Rurikidák III. Vaszilij
* 1479. március 25.
1533. december 3.  (54 évesen)
Василий III Иванович
15051533
(28 évig)
III. Iván fia.
[14.]   Rurikidák IV. Rettegett Iván
* 1530. augusztus 25.
1584. március 28.  (53 évesen)
Ива́н Васи́льевич Гро́зный
15331547
(14 évig)
III. Vaszilij fia.

Orosz cárok és cárnők (15471917) szerkesztés

Az utolsó Rurikidák a moszkvai ágból (15471598) szerkesztés

N
Portré
Uralkodóház
Uralkodó
Orosz név
Uralkodott
Megjegyzés
[1.]   Rurikidák IV. Rettegett Iván
Ива́н Васи́льевич Гро́зный
15471584
(37 évig)
1547-ben felvette a cári címet.
  Mongol kánok Szemjon Buktakovics
* ?
1616. január 5.
Симеон Бекбулатович
(15751576)
Nem volt valódi cár.
[2.]   Rurikidák I. Fjodor
* 1557. május 31.
1598. január 16./17.
Фёдор I Иванович
15841598
(14 évig)
IV. Iván fia.

A zűrzavaros idők (15981613) szerkesztés

N
Portré
Uralkodóház
Uralkodó
Orosz név
Uralkodott
Megjegyzés
[3.]   Godunovok Borisz Godunov
* 1551
1605. április 23.
Бори́с Фёдорович Годуно́в
15981605
(7 évig)
I. Fjodor sógora.
[4.]   Godunovok II. Fjodor
* 1589
1605. június 20.
Фёдор II Борисович
1605
(pár hónapig)
Borisz fia.
[5.]   nem ismert Ál-Dmitrij
* 1581
1606. május 17.
Лжедмитрий
16051606
(1 évig)
Azt állította (hamisan) magáról, hogy azonos IV. Iván fiatalon elhalt fiával, Dmitrij cáreviccsel.
[6.]   Rurikidák IV. Vaszilij
* 1552. szeptember 22.
1612. szeptember 12.
Василий IV Иванович Шуйский
16061610
(4 évig)
I. Fjodor halálával a Rurik-dinasztia fejévé lépett elő, aki az uralkodóház sujszkiji ágából származott. Ő volt az utolsó Rurik-házi orosz uralkodó.
[7.]   Vasa Lengyelországi Ulászló
* 1595. június 9.
1648. május 20.
Владислав
16101612
(2 évig)
III. Zsigmond lengyel király fia. Később, 1632-től IV. Ulászló néven lengyel király.

Romanov-ház (1613–1762) szerkesztés

Bővebben: a Romanov-ház cikkben
Uralkodó Portré Uralkodása Uralkodási évei Koronázása Megjegyzés
I. Mihály
oroszul: Михаил I
(1596–1645)
 
1613. február 21.

1645. július 13.
32 év,
5 hónap,
2 nap
1613.
július 22.
Uszpenszkij-székesegyház
Fjodor Nyikityics Romanov és Kszenyija Ivanovna Sesztova fia. Trónra kerülése végett vetett a zűrzavarok időszakának.
Alekszej
oroszul: Алексей
(1629–1676)
 
1645. július 13.

1676. január 29.
30 év,
6 hónap,
16 nap
1645.
szeptember 28.
Uszpenszkij-székesegyház
I. Mihály orosz cár és Jevdokija
Lukjanovna Sztresnyeva
fia.
III. Fjodor
oroszul: Фёдор III
(1661–1682)
 
1676. január 29.

1682. május 7.
6 év,
2 hónap,
29 nap
1676.
június 28.
Uszpenszkij-székesegyház
Alekszej orosz cár és Marija Iljinyicsna Miloszlavszkaja idősebb fia. Betegség következtében fiatalon, utód nélkül hunyt el.
Szofja
Alekszejevna

oroszul: Со́фья Алексе́евна
(1657–1704)
 
1682. június 8.

1689. szeptember 22.
7 év,
3 hónap,
14 nap
Nem koronázták meg, mivel a cári címet testvérei viselték társuralkodóként.
III. Fjodor orosz cár nővére. Az ország régense volt, amíg a cári címet kiskorú öccsei, V. Iván és I. Péter viselték társuralkodóként.
V. Iván
oroszul: Иван V
(1666–1696)
 
1682. május 7.

1696. február 8.
13 év,
9 hónap,
1 nap
1682.
június 25.
Uszpenszkij-székesegyház
Alekszej orosz cár és Marija Iljinyicsna Miloszlavszkaja fiatalabb fia. Betegségei okán a tényleges hatalom 1689-ig nővére, Szofja Alekszejevna, majd féltestvére, I. Péter kezében összpontosult.
I. (Nagy) Péter
oroszul: Пётр I
(1672–1725)
 
1682. május 7.

1725. február 8.
42 év,
9 hónap,
1 nap
Alekszej orosz cár és második felesége, Natalja Kirillovna Nariskina elsőszülött fia. Fokozatosan vette át a hatalmat féltestvéreitől, mígnem az ország egyeduralkodója lett. 1721-ben felvette a „minden oroszok császára” címet.
I. Katalin
oroszul: Екатерина I
(1684–1727)
 
1725. február 8.

1727. május 17.
2 év,
3 hónap,
9 nap
1724.
május 7.
Uszpenszkij-székesegyház
I. Péter orosz cár második felesége. 1724-es megkoronázására mint társuralkodó került sor. Ő volt Oroszország történelmének első jog szerinti női uralkodója.
II. Péter
oroszul: Пётр II
(1715–1730)
 
1727. május 17.

1730. január 30.
2 év,
8 hónap,
13 nap
1728.
február 25.
Uszpenszkij-székesegyház
I. Péter orosz cár unokája, annak első feleségével, Jevdokija Fjodorovna Lopuhinával való házasságból. Betegség következtében hunyt el fiatalon.
Anna
oroszul: Анна
(1693–1740)
 
1730. február 15.

1740. október 28.
10 év,
8 hónap,
28 nap
1730.
április 28.
Uszpenszkij-székesegyház
V. Iván orosz cár és Praszkovja Fjodorovna Szaltikova fiatalabbik leánya. Nem születtek gyermekei így örökösének unokahúga, Anna Leopoldovna újszülött fiát, Ivánt választotta.
Ernst Johann
von Biron

(1690–1772)
 
1740. október 28.

1740. november 20.
24 nap
Nem koronázták meg, az ország régensének nevezték ki.
Kurföld és Zemgale hercege. Anna orosz cárnő őt nevezte meg örököse, Iván mellé régensnek. A herceget azonban Burkhard Christoph von Münnich megbuktatta.
Anna
Leopoldovna

oroszul: А́нна Леопо́льдовна
(1718–1746)
 
1740. november 20.

1741. december 6.
1 év,
16 nap
Nem koronázták meg, mivel a cári címet legidősebb fiú gyermeke viselte.
Anna orosz cárnő unokahúga, akinek fia, Iván lett a cárnő örököse. Ernst Johann von Biron bukását követően őt nevezték ki az ország régensének fia mellé.
VI. Iván
oroszul: Иоанн VI
(1740–1764)
 
1740. október 28.

1741. december 6.
1 év,
1 hónap,
8 nap
Fiatal kora okán nem koronázták meg, idő előtt trónfosztották.
Anna Leopoldovna fia. Két hónapos korában lett Oroszország cárja, ám egy évvel később rokona, Erzsébet megdöntötte anyja hatalmát és átvette az uralkodást.
Erzsébet
oroszul: Елизаве́та
(1709–1762)
 
1741. december 6.

1762. január 5.
20 év,
30 nap
1742.
május 6.
Uszpenszkij-székesegyház
I. Péter orosz cár és I. Katalin cárnő fiatalabbik leánya. A korabéli Európa egyik legjelentősebb monarchája volt.

Holstein–Gottorp–Romanov-ház (1762–1917) szerkesztés

Bővebben: a Holstein–Gottorp–Romanov-ház cikkben
Uralkodó Portré Uralkodása Uralkodási évei Koronázása Megjegyzés
III. Péter
oroszul: Пётр III
(1728–1762)
 
1762. január 9.

július 9.
6 hónap,
14 nap
Nem koronázták meg, mivel alig fél évvel azt követően, hogy trónra került, meggyilkolták.
I. Péter orosz cár unokája, Károly Frigyes holstein–gottorpi herceg és Anna Petrovna nagyhercegnő egyetlen gyermeke.
II. (Nagy) Katalin
oroszul: Екатерина II
(1729–1796)
 
1762. július 9.

1796. november 17.
34 év,
4 hónap,
8 nap
1762.
szeptember 23.
Uszpenszkij-székesegyház
III. Péter orosz cár felesége, Oroszország császárnéjából lett az ország uralkodója. Az egyik legjelentősebb orosz monarcha.
I. Pál
oroszul: Па́вел I
(1754–1801)
 
1796. november 17.

1801. március 23.
4 év,
4 hónap,
7 nap
1797.
április 5.
Uszpenszkij-székesegyház
III. Péter orosz cár és II. Katalin orosz cárnő egyetlen fia. Anyjával szembeni ellenérzései miatt az ő uralkodása alatt vezették be, hogy nő többet ne örökölhesse az ország trónját.
I. Sándor
oroszul: Александр I
(1777–1825)
 
1801. március 23.

1825. december 1.
24 év,
8 hónap,
8 nap
1801.
szeptember 15.
Uszpenszkij-székesegyház
I. Pál orosz cár és Marija Fjodorovna legidősebb fia. Mivel feleségétől Jelizaveta Alekszejevnától csak két korán elhunyt leánya született, így a trónt öccse örökölte.
I. Miklós
oroszul: Николай I
(1796–1855)
 
1825. december 1.

1855. március 2.
29 év,
3 hónap,
1 nap
1826.
szeptember 3.
Uszpenszkij-székesegyház
I. Sándor orosz cár fiatalabb öccse. Azt követően vált orosz cárrá, hogy bátyja, Konsztantyin morganatikus házassága miatt lemondott trónörökléséről.
II. Sándor
oroszul: Александр II
(1818–1881)
 
1855. március 2.

1881. március 13.
26 év,
10 hónap,
1 nap
1856.
szeptember 7.
Uszpenszkij-székesegyház
I. Miklós orosz cár és Alekszandra Fjodorovna legidősebb fia. 1881-ben egy bombamerénylet végzett vele.
III. Sándor
oroszul: Александр III
(1845–1894)
 
1881. március 13.

1894. november 1.
13 év,
7 hónap,
19 nap
1883.
május 28.
Uszpenszkij-székesegyház
II. Sándor orosz cár és Marija Alekszandrovna legidősebb fia.
II. Miklós
oroszul: Николай II
(1868–1918)
 
1894. november 1.

1917. március 15.
22 év,
4 hónap,
14 nap
1896.
május 26.
Uszpenszkij-székesegyház
III. Sándor orosz cár és Marija Fjodorovna legidősebb fia. 1917-es lemondatását követően a bolsevikok családjával együtt kivégezték 1918 júliusában.

Jegyzetek szerkesztés

  1. A bevezetőhöz ld. Klaus-Jürgen Matz, i. m., 326–327. o.
  2. Mihail Heller. Az Orosz Birodalom története, Orosz történelem, 2000/Osiris Kiadó Budapest 1996. ISBN 963 379 178 2 

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Правители Российского государства című orosz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés