Kincs István (Felsőőr (Vas megye), 1867. december 20.Kőszeg, 1942. június 2.) római katolikus lelkész, újságíró, ifjúsági író.

Kincs István
Élete
Született1867. december 20.
Felsőőr
Elhunyt1942. június 2. (74 évesen)
Kőszeg
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)próza, színmű
A Wikimédia Commons tartalmaz Kincs István témájú médiaállományokat.
Kincs István emléktáblája a kőszegi Szent Imre-templom falán

Élete szerkesztés

Kincs István kézműves (kovács) és Pigler Terézia polgári szülők fia. Iskoláit 1879-ben szülőhelyén kezdte s Szombathelyt folytatta s itt az érettségi vizsga után a papnevelőintézetbe lépett. 1891. július 16-án szenteltetett föl; segédlelkész volt Rábaszentmihályon, 1892-től Németszentmihályon[1] majd Kőszegen káplán és hitoktató.

Irodalmi működését a szombathelyi papnevelőintézet magyar iskolájában kezdte; elbeszéléseket és cikkeket írt a következő lapokba: Magyar Szemle (1888), Katholikus Szemle, Jelenkor, Magyarország, Alkotmány, Tiszántúl, Dunántúl, Vasmegyei Közlöny, Vasmegyei Lapok, Szombathelyi Lapok, Vasvármegye, Szombathelyi Ujság, Fejérmegyei Napló, Dunántúli Hirlap, Aradi Közlöny, Csorna-Kapuvár, Balatonmellék, Érsekujvár és Vidéke, Kőszeg és Vidéke, Oktató Néplap, Magyar Állam sat.

Munkái szerkesztés

  • A tehetetlen Gangos, vagy: az Isten, ha lassan is, de biztosan ver. Bpest, 1894 (Népiratok 97.)
  • A testvérek. Ifjúsági elbeszélés. Uo. 1895
  • Tarka világ, Tizenkilencz apró novella. Szombathely, 1895 (Ism. M. Szemle, Irod. Közl. 10. sz., Tiszántúl 248. sz., Magyar Állam 264., Fejérmegyei Napló 118. sz., Kath. Szemle, Rábavidék 38. sz.)
  • Gonosz idők. Bpest, 1896 (Sziklay János beszélyével, elbeszélések az ifjúság számára)
  • Tanulságos történetek. Uo. 1897. (A M. Nép Könyvtára VI.)
  • Elbeszélések. Uo. 1898 (18 elbeszélés, illusztrált díszkiadás)
  • Rajzok a kuruc világból (Bp., 1899)
  • Romok a rom fölött (történeti elb., Bp., 1906)
  • Modern élet (színmű, Szombathely, 1917)
  • Emberfaragás (elb., Bp., 1940)
  • Lovagcserkészek (vígjáték 3 felvonásban, Kőszeg, Emericanum, 1930)
  • A kis májszter (vígjáték 3 felvonásban, Kőszeg, Emericanum, 1934)

Jegyzetek szerkesztés

  1. Nagyon valószínű, hogy nem a távoli Temes vármegyei Németszentmihályon, hanem a Vas vármegyei Nagyszentmihályon (Ennek a falunak a neve ekkor még Nagynémetszentmihály volt.).

Források szerkesztés

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
  • Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. [1]
  • Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  • Grozdits Károly: Kincs. Pap, író, bankár, politikus, kereskedő, utazó, mecénás...; Akó, Bp., 2004