Király Zoltán (növénypatológus)

Király Zoltán (Óbecse, 1925. november 15. – 2021. május 19.) magyar agrármérnök, növénypatológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A növényi kórélettan neves kutatója. 1980 és 1993 között az MTA Növényvédelmi Kutatóintézet igazgatója.

Király Zoltán
Született	1925. november 15. Óbecse, Jugoszlávia (ma Szerbia)
Elhunyt	2021. május 19. (95 évesen)
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	agrármérnök, növénypatológus, egyetemi tanár
Iskolái	Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (1944–1948)
Kitüntetései	Akadémiai Díj (1972) a Magyar Népköztársaság Állami Díja (1983)
Sírhelye	Farkasréti temető (43-0/20)
A Wikimédia Commons tartalmaz Király Zoltán témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életútja

1944-ben iratkozott be a József Nádor Műszaki Egyetemre, majd később átiratkozott az Agrártudományi Egyetemre, ahol 1948-ban szerzett agrármérnöki diplomát. Diplomájának megszerzése után az Állatélettani Intézetbe került, majd 1950–1951-ben a Növényvédelmi Kutatóintézetben dolgozott. Ezután átkerült az MTA martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetébe. Innen öt év után az MTA budapesti Növényvédelmi Kutatóintézetébe került munkatársként. Az intézeti ranglétrát végigjárva (tudományos munkatárs, tudományos főmunkatárs) 1980-ban az intézet igazgatójává nevezték ki. Ebben a tisztségében többször megerősítették, egészen 1993-ig állt az intézmény élén. 1993-ban kutatóprofesszori megbízást kapott. Kutatóintézeti munkája mellett oktatási tevékenységet is folytat: a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem és a Nyugat-magyarországi Egyetemen tartott növénykórtani órákat. A Kertészeti Egyetemre később egyetemi tanári kinevezést is kapott, majd három éven keresztül vezette a növénykórtani tanszéket, majd Gödöllőn is egyetemi tanári rangban oktatott és a növényvédelmi tanszék vezetésével bízták meg, majd emeritálták.

1958-ban védte meg a biológiai tudományok kandidátusi, 1967-ben (a mezőgazdasági tudományok) akadémiai doktori értekezését. Az MTA Növényvédelmi Bizottságának és a Növényélettani Bizottságnak lett tagja, előbbinek több éven át elnöke, majd tiszteletbeli elnöke. 1973-ban megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1982-ben rendes tagjává. 1990 és 1995 között a Tudományetikai Bizottság tagja volt, később a Környezet és Egészség Bizottságba és az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsa élettudományi kuratóriumába is bekerült. 2000-ben Szent István Akadémia is felvette tagjai sorába. A Magyar Növényélettani Társaság alapító tagja volt, később elnökévé, majd tiszteletbeli elnökévé is megválasztották. Az Acta Phytopathologica et Entomologica Hungarica főszerkesztésével bízták meg, emellett a Journal of Phytopathology szerkesztőbizottságának is tagja.

Munkássága

Fő kutatási területe a növényi kórélettan. Jelentősebb eredményei a növényi oxidatív anyagcsere területén születtek, emellett fontos kutatásokat végzett a növényi fenol- és hormonanyagcserével kapcsolatban, illetve a növényi hiperszenzitív reakció (HR) biokémiájával.

Későbbi kutatásaiban az oxigén-szabad gyökök szerepét tanulmányozta, elsősorban a fertőzés okozta növényi betegségek tekintetében. Gyakorlati jelentősége ennek a kutatásnak a növényi betegségek elleni rezisztencia-nemesítési módszerek kidolgozása és leírása, amelyek a növényi jellegű antioxidánsok intenzív aktivitásával kapcsolatosak.

Családja

1964-ben nősült, felesége Lengyel Mária volt. Házasságukból egy leánygyermek és egy fiúgyermek született. Felesége halála után 1984-ben ismét megnősült, második felesége Véghely Zsuzsa. Fia Király Lóránt, aki apjához hasonlóan növénypatológus, PhD-fokozatot szerzett.

Díjai, elismerései

• Akadémiai Díj (1972)
• Állami Díj (1983) – A környezetkímélő növényvédelem kutatásában, valamint a kémiai és a kísérleti rovarökológiai kutatásokban elért jelentős eredményeiért. Megosztott díj Jermy Tiborral és Matolcsy Györggyel.
• az Akadémiai Kiadó Nívódíja (2004)
• Akadémiai Aranyérem (2010)
• a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem, a Kertészeti Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar díszdoktora

Főbb publikációi

• The Biochemistry and Physiology of Infectious Plant Disease (1967)
• A növényi betegségellenállóság élettana (1969)
• Methods in Plant Pathology (társszerző, 1970, 1974)
• Current Topics in Plant Pathology (1977)
• The Biochemistry and Physiology of Plant Disease (1986)
• Robert N. Goodman–Király Zoltán–K. R. Wood: A beteg növény biokémiája és élettana; ford. Király Zoltán; Akadémiai, Bp., 1991
• Effetcs of Powdery Mildew Infection of Barley on the Ascobate-glutathione Cycle and Other Antioxidants in Different Host-pathogen Interactions (társszerző, 1995)
• Molecular Plant Biology (2007)
• Molekuláris növénykórtan. Támadás és védekezés; szerk. Gáborjányi Richard, Király Zoltán; Agroinform, Bp., 2007

Források

• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 II. (I–P). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 674. o.
• MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 577. old., ISSN 1787-288X
• Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia honlapján
• Önéletrajz az MTA Növényvédelmi Kutatóintézet oldalán
• A Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának díszdoktorai