Királyhida

község Ausztriában, Burgenland tartományban

Királyhida (németül Bruckneudorf) kisváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nezsideri járásban.

Királyhida (Bruckneudorf)
Városháza
Városháza
Királyhida címere
Királyhida címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
Rangváros
JárásNezsideri járás
Alapítás éve1898
PolgármesterGerlinde Weiss (SPÖ)
Irányítószám2460
Körzethívószám0 21 62
Forgalmi rendszámND
Népesség
Teljes népesség3026 fő (2018. jan. 1.)[1]
Népsűrűség77 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság150 m
Terület36,7 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 01′, k. h. 16° 46′Koordináták: é. sz. 48° 01′, k. h. 16° 46′
Királyhida weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Királyhida témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Bruck an der Leithával szemben, a Lajta jobb partján fekszik.

Nevének eredete szerkesztés

Mai neve a német Bruck (= híd) főnévből származik névmagyarosítással, királyi tulajdonában levő hidas helységet jelöl.

Története szerkesztés

Régészeti leletekben rendkívül gazdag település. Körzete a kőkorszaktól lakott. Határában a Heidhof-major térségben gazdagon díszített 30 szobás római kori villát tártak fel, benne Ausztria legnagyobb, korabeli mozaikleletével. A villa egy kelta gazdasági épületre épült. A falutól 5 km-re keletre, a villától 800 m-re északra, 1956-ban középkori, 11. századi templom alapfalaira bukkantak.

1430-ban „Neudorf”, 1440-ben „Pruk”, 1468-ban „Wyfalw” (értsd: Újfalu) néven szerepel a korabeli forrásokban.

1814-ben nagy hadgyakorlat színhelye volt, melyen I. Ferenc császáron kívül az orosz cár, a porosz, a dán és a bajor király is részt vett. 1848 őszén a vasúti pályaházban volt Görgei főhadiszállása. 1867-ben katonai kiképzőtábort létesítettek itt, amelynek helyén 1898-ban alakult meg az önálló község.

1910-ben 1034, többségében magyar lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Moson vármegye Nezsideri járásához tartozott. 1921-ben Királyhida is Ausztria újonnan létrehozott Burgenland tartományához került. 1921. szeptember 10-én órákig tartó fegyveres összecsapás volt itt a Lajtabánságért küzdő nezsideri szabadcsapatok és az itt hídfőt létesítő osztrák erők között.

Népessége szerkesztés

2016
2 965
2018
3 026

Nevezetességei szerkesztés

  • A Magyar Koronához címzett fogadó (Ungarische Krone) a Lajta partján - eredetileg kolostornak épült, a török támadások idején majdnem teljesen elpusztult, majd fogadónak épült újjá. A határváros szálláshelyeként évszázadok óta szolgálja az utazókat.
  • A község közelében hozta létre a hidegháború idején az Osztrák Szövetségi Hadsereg a Magyarország felől várt támadások ellen a Bunkeranlage Ungerberg(wd) nevű erődítményrendszert, ami ma a bécsi Hadtörténeti Múzeum szabadtéri kiállító helye.

Híres emberek szerkesztés

A település külföldi híre szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

További információk szerkesztés