Kirovszkiji járás (Tengermellék)

Oroszország járása a Tengermelléki határterületen
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. május 29. Sablon- vagy fájlváltoztatások várnak ellenőrzésre.

A Kirovszkiji járás (Кировский район) járás Oroszország Tengermelléki határterületén, annak délnyugati részén. Székhelye és legnagyobb települése Kirovszkij városi jellegű település (2005-ben 9,6 ezer lakossal). Területe 3454 km², lakossága 2000-ben 28,6 ezer fő, népsűrűsége 8,3 fő/km² volt. Területén 3 városi jellegű település (Kirovszkij, Gornij, Gornije Kljucsi) és 11 község található. Gornije Kljucsi (6,2 ezer lakos 1998-ban) a második legnépesebb település, mely üdülőtelepülési címet visel. A járást nyugatról Kína, délről a Szpasszki és a Jakovlevkai, keletről a Csugujevkai, északról a Leszozavodszki és a Dalnyerecsenszki járás határolja. Területén áthalad a Transzszibériai vasútvonal.

Kirovszkiji járás
A Kirovszkiji járás címere
A Kirovszkiji járás címere
Közigazgatás
Ország Oroszország
TerületTengermelléki határterület
SzékhelyKirovszkij
Körzethívószám42354
Népesség
Teljes népesség17 605 fő (2023)[1]
Földrajzi adatok
Terület3430 km²
Időzónavlagyivosztoki idő, UTC+10
Elhelyezkedése
Kirovszkiji járás (Oroszország)
Kirovszkiji járás
Kirovszkiji járás
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 45° 04′ 60″, k. h. 133° 30′ 00″45.083300°N 133.500000°EKoordináták: é. sz. 45° 04′ 60″, k. h. 133° 30′ 00″45.083300°N 133.500000°E
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Kirovszkiji járás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kirovszkiji járás témájú médiaállományokat.
A Kirovszkiji járás a Tengermelléki határterületen

Keleti részén a Szihote-Aliny előhegységei (Szinyij hrebet) magasodnak, nyugati részén pedig az Usszuri alföldje húzódik. A járás fő folyója az Usszuri, nyugatról annak mellékfolyója, a Szingacsa az orosz-kínai határt alkotja. Területének mintegy ½-ét erdő borítja.

Népesség

szerkesztés
  • 1989-ben 29 516 lakosa volt.
  • 2002-ben 24 618 lakosa volt.
  • 2010-ben 21 231 lakosa volt.

A járás területén találhatóak a Tengermellék legjelentősebb ásványvízforrásai, melyeket Smakovkai-csoport néven ismernek, a legismertebb ásványvízmárka is a Smakovka nevet viseli (az egész országban forgalmazzák). A források környékén az 1960-as években épült ki az Októberi Forradalom 50. évfordulójáról elnevezett szanatórium, melyet később 3 másik (Smakovszkij, Zsemcsuzsina, Izumrudnij) követett és azóta a járás elsődleges gazdasági ágazata az üdülő-idegenforgalom. A mezőgazdasági termelés (burgonya, szója, rizs, árpa) a járás nyugati részére jellemző, a fő élelmiszeripari cég a Niva, mely konzerv- és húsiparáról ismert. A járás északkeleti részén kisebb barnaszénkészleteket tártak fel. Számottevő még a fakitermelés és a méhészkedés is.

Látnivalók

szerkesztés

A természeti látványosságok közül az ásványvizes források mellett meg kell említeni a Tajozsnaja-márványbarlangot, és a védett tiszafaligetet a Bisztraja folyónál. Legrégibb műemléke a Tengermellék első kolostora, a 19. század végén létesült Szvjato-Troickij Smakovkában.

Külső hivatkozások

szerkesztés