Kisősz

falu Romániában, Temes megyében

Kisősz (románul és németül Gottlob) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Kisősz (Gottlob)
Iskola
Iskola
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeTemes
Rang községközpont
Irányítószám 307251
Körzethívószám +40 x56[1]
SIRUTA-kód 157558
Népesség
Népesség1716 fő (2011. okt. 31.)[2] +/-
Magyar lakosság32
Népsűrűség53,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság84 m
Terület32,29 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kisősz (Románia)
Kisősz
Kisősz
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 56′ 02″, k. h. 20° 42′ 36″Koordináták: é. sz. 45° 56′ 02″, k. h. 20° 42′ 36″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisősz témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Nagyszentmiklóstól 18 km-re délre, Lovrin, Nagykomlós, Nagyősz és Galambos közt fekvő település.

Nevének változásaiSzerkesztés

1839 Gottlób, 1863, 1890 Kis-Ősz, Gotlob 1873, 1880 Gottlob, Kis-Ősz.

TörténeteSzerkesztés

Kisősz (Lovrin) 1770-1771-ben alapított falu.

Odescalchi Eugénie memoárjában rögzítette azt az anekdotát, hogy amikor az első német csoport tagjai fárasztó útjuk után megérkeztek leendő településük határához, örömükben így kiáltottak fel: „Gottlob”, vagyis „Hála istennek!”, s innen ered a település elnevezése.[3]

Borovszky Samu így ír a településről Torontál vármegye községei című munkájában:

Kisősz, a nagykikinda-aradi vasútvonal mentén fekvő nagyközség. ...

E helységet 1770-71-ben telepítette Hildebrand temesvári igazgatósági tanácsos németekkel, a kiknek 203 házat építtetett. Az újonnan alakult helység neve Gottlob volt. 1771-ben már iskolát is kaptak. 1781-ben báró Lipthay Antal tábornok vásárolta meg, utána fia báró Lipthay Frigyes lett a helység földesura. 1836-ban és 1873-ban a kolera pusztította a lakosokat. Az 1836. évi járvány megszűntének emlékére a lakosok egy szentkép oszlopot emeltettek, melyet az 1911. évben megújítottak. A róm. katolikusok temploma 1866-67-ben újból épült.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Perjámosi járásához tartozott.

2004-ig Lovrin község része, majd önálló község lett.

NépességSzerkesztés

Híres emberekSzerkesztés

1785-1786-ban Bartók János, a nagy zeneszerző, Bartók Béla dédapja Borsodszirákról került a bánsági Kisőszre, majd a család innen költözött Nagyszentmiklósra.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Odescalchi Eugénie: Egy hercegnő emlékezik. Gondolat, Budapest, 1987. 138 oldal.

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés