Kisősz
Kisősz (románul és németül Gottlob) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
| Kisősz (Gottlob) | |
 | |
| Iskola | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Község | Kisősz |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 307251 |
| Körzethívószám | +40 x56[1] |
| SIRUTA-kód | 157558 |
| Népesség | |
| Népesség | 1716 fő (2011. okt. 31.)[2] |
| Magyar lakosság | 32 |
| Népsűrűség | 53,14 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 84 m |
| Terület | 32,29 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Kisősz
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 45° 56′ 02″, k. h. 20° 42′ 36″Koordináták: é. sz. 45° 56′ 02″, k. h. 20° 42′ 36″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kisősz témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
FekvéseSzerkesztés
Nagyszentmiklóstól 18 km-re délre, Lovrin, Nagykomlós, Nagyősz és Galambos közt fekvő település.
Nevének változásaiSzerkesztés
1839 Gottlób, 1863, 1890 Kis-Ősz, Gotlob 1873, 1880 Gottlob, Kis-Ősz.
TörténeteSzerkesztés
Kisősz (Lovrin) 1770-1771-ben alapított falu.
Odescalchi Eugénie memoárjában rögzítette azt az anekdotát, hogy amikor az első német csoport tagjai fárasztó útjuk után megérkeztek leendő településük határához, örömükben így kiáltottak fel: „Gottlob”, vagyis „Hála istennek!”, s innen ered a település elnevezése.[3]
Borovszky Samu így ír a településről Torontál vármegye községei című munkájában:
| „ | Kisősz, a nagykikinda-aradi vasútvonal mentén fekvő nagyközség. ...
E helységet 1770-71-ben telepítette Hildebrand temesvári igazgatósági tanácsos németekkel, a kiknek 203 házat építtetett. Az újonnan alakult helység neve Gottlob volt. 1771-ben már iskolát is kaptak. 1781-ben báró Lipthay Antal tábornok vásárolta meg, utána fia báró Lipthay Frigyes lett a helység földesura. 1836-ban és 1873-ban a kolera pusztította a lakosokat. Az 1836. évi járvány megszűntének emlékére a lakosok egy szentkép oszlopot emeltettek, melyet az 1911. évben megújítottak. A róm. katolikusok temploma 1866-67-ben újból épült. |
” |
A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Perjámosi járásához tartozott.
2004-ig Lovrin község része, majd önálló község lett.
NépességSzerkesztés
- 1900-ban 2289 lakosából 2191 volt német, 55 magyar, 37 román, 6 egyéb anyanyelvű; 2267 római katolikus, 14 ortodox, 5 református, 3 egyéb vallású.
- 1910-ben 2017 lakosából 92 fő magyar, 1836 német, 49 román volt. Ebből 1933 római katolikus, 52 görögkeleti ortodox volt.
- 1992-ben az 1769 lakosából 1321 volt román, 224 német, 38 magyar és 186 egyéb (139 cigány), 1135 ortodox, 420 római katolikus, 14 református, 200 egyéb vallású.
- A 2002-es népszámláláskor 1941 lakosa közül 1677 fő (85,9%) román, 132 (6,8%) német, 74 (3,8%) cigány, 26 (1,3%) magyar, 15 (0,8%) ukrán, 8 (0,4%) bolgár, 3 (0,15%) szlovák, 1 (0,05%) szerb volt.
Híres emberekSzerkesztés
1785-1786-ban Bartók János, a nagy zeneszerző, Bartók Béla dédapja Borsodszirákról került a bánsági Kisőszre, majd a család innen költözött Nagyszentmiklósra.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Odescalchi Eugénie: Egy hercegnő emlékezik. Gondolat, Budapest, 1987. 138 oldal.
ForrásokSzerkesztés
- Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- Borovszky Samu: Torontál vármegye községei
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
- Maplandia