Kis szarvasbogár

rovarfaj

A kis szarvasbogár (Dorcus parallelipipedus) a bogarak (Coleoptera) rendjébe és a szarvasbogárfélék (Lucanidae) családjába tartozó faj. Magyarországon védett.

Kis szarvasbogár
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 5 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Alrend: Mindenevő bogarak (Polyphaga)
Alrendág: Scarabaeiformia
Öregcsalád: Scarabaeoidea
Család: Szarvasbogárfélék (Lucanidae)
Alcsalád: Lucaninae
Nem: Dorcus
Faj: D. parallelipipedus
Tudományos név
Dorcus parallelipipedus
Linnaeus, 1758
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kis szarvasbogár témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kis szarvasbogár témájú médiaállományokat és Kis szarvasbogár témájú kategóriát.

Előfordulása szerkesztés

Dombos, hegyes területeken, főleg lomberdőkben él. Gyakran megtalálható kertes városi környezetben, idősebb fákat tartalmazó parkokban is.

Megjelenése szerkesztés

Lapos, elül-hátul egyforma széles, homályos fekete teste, melynek fejlődése korhadó tölgy- és bükkfában folyik le, fénytelen fekete. Az ivari dimorfizmus kevésbé szembetűnő, mint a nagy szarvasbogárnál, a különbség a rágók alakjában van: a hím rágóján levő felfelé álló fog a nősténynél hiányzik. A lárva korhadó tölgyben és bükkben fejlődik, imágója május–júniusban esténként rajzik.

Életmódja szerkesztés

Főleg tölgyesekben él, ahol a fák kicsorgó nedvével táplálkozik. A nőstény petéit korhadó tölgytuskók gyökerei közé rakja. A lárvák a fakorhadékait fogyasztják, abban vastag járatokat vájnak. Fejlődésük 3-5 évig tart. Bebábozódásuk során a fák törmelékeiből gubót készítenek, amelyből a 6. évben bújik ki a kifejlett imágó. Nyári estéken táplálékot keresve nagyobb távolságokra repül.

Képek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés