Főmenü megnyitása

A kis vöcsök (Tachybaptus ruficollis) a vöcsökalakúak (Podicipediformes) rendjébe, ezen belül a vöcsökfélék (Podicipedidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Infobox info icon.svg
Kis vöcsök
Tachybaptus ruficollis ruficollis
Tachybaptus ruficollis ruficollis
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Vöcsökalakúak (Podicipediformes)
Család: Vöcsökfélék (Podicipedidae)
Nem: Tachybaptus
Faj: T. ruficollis
Tudományos név
Tachybaptus ruficollis
(Pallas, 1764)
Elterjedés
A kis vöcsök elterjedési területe   költőhely (nyáron)   egész éves   telelőhely   szórványos
A kis vöcsök elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  egész éves
  telelőhely
  szórványos
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kis vöcsök témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kis vöcsök témájú médiaállományokat és Kis vöcsök témájú kategóriát.

RendszerezéseSzerkesztés

A fajt Peter Simon Pallas német zoológus írta le 1764-ben, a Colymbus nembe Colymbus ruficollis néven.[3]

AlfajaiSzerkesztés

 
Tachybaptus ruficollis poggei
 
Tachybaptus ruficollis capensis

ElőfordulásaSzerkesztés

Eurázsiában és Afrikában is megtalálható. Azokon a területeken, ahol befagy a víz, ott vándorol, máshol állandó madár. Főleg az állóvizeket kedveli, amelyek partján sűrű a növényzet. Édes és sós vizeknél is megtalálható.[4]

Kárpát-medencei előfordulásaSzerkesztés

Magyarországon minden álló- és egyes folyóvizeinken rendszeres fészkelő március-november hónapokban. Az itt élő egyedek jelentős része elvonul, de maradnak áttelelők is (pl.: Hévízi-tó).[5]

MegjelenéseSzerkesztés

Átlagos testhossza 25-29 centiméter, szárnyfesztávolsága 40-45 centiméter, a hím tömege 140-200 gramm, a tojóé 130-190 gramm.[5] Nászruhája felül fényes fekete, barnás csillogással, alul szürkésfehér, sötét foltokkal. A szem vörösesbarna, szemsávja sárgászöld, a csőr töve sárgászöld, a hegye fekete.

ÉletmódjaSzerkesztés

Jól úszik és bukik, de röpte nagyon nehézkes. Veszély elől alábukással igyekszik menekülni, vagy a vízi növények közé úszik. Kisebb állatokra vadászik, elkapja a ízeltlábúakat, puhatestűeket és férgeket is, de növényi anyagokat is fogyaszt.

SzaporodásaSzerkesztés

A párok tél folyamán állnak össze. Április és július között a tojó 4-6 fehéres zöld tojást rak, amelyeken a szülők felváltva 20-27 napig kotlanak. A fészkét, amely egyfajta úszófészek, a nyílt víztükör közelében, vízinövényekből építi. Mindkét szülő gondozza az utódokat. Magányosan fészkelő.

 
Fészke
 
tojásai
 
egy fiókája
 
és egy fiatal példány

Természetvédelmi helyzeteSzerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökkenő, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 forint.[5]

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2018. december 9.)
  2. a b Az Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2018. december 9.)
  3. Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2018. december 9.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2018. december 9.)
  5. a b c Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2018. december 9.)

ForrásokSzerkesztés