Kisdy Benedek más írásmóddal Kisdi (Szécsény, Nógrád megye, 1598 körül – Jászó, 1660. június 22.) szerémi püspök 1644-től, nagyváradi püspök 1646-tól, egri püspök 1648-tól haláláig, királyi tanácsos.

Kisdy Benedek
Eger püspöke
BenedictusKisdy.jpg

Született 1598 körül
Szécsény
Elhunyt 1660. június 22. (62 évesen)
Jászó
Iskolái Collegium Germanicum et Hungaricum
Felekezet római katolikus egyház
Püspökségi ideje
1644. szeptember 24. – 1646. április 21.
(Szerém)
Püspökségi ideje
1646. április 21. – 1648. február 2.
(Nagyvárad)
Püspökségi ideje
1648. február 2. – 1660. június 22.
(Eger)
Előző püspök
Következő püspök
Jakusics György
Pálffy Tamás
Kisdy Benedek a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisdy Benedek témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Kisdy Benedek középsorsú szülőktől született Szécsényben 1598 körül. A gymnasiumot ott végezte el, majd az esztergomi főérsekmegye növendékpapjai közé lépett. Kitűnő tehetsége miatt Rómába küldték, ahol filozófiát és hittudományt tanult az Apollinarium Collegiumban. Sikeres vizsgái után 1622-ben visszatért Rómából, és az év november 30-án pappá szentelték. Az ifjú papot Pázmány Péter alkalmazta maga mellett udvari káplánként. Pázmányt annyira megszerette Kisdy, hogy egész életében példaképének ismerte el.

A főpapi udvarból vallásos buzgalma a lelkészi térre vonzotta, előbb 1622 november 22.-től Vág-Sellyén, azután Püspökin nyert lelkészi hivatalt;[1] mindkét helyen több embert sikerült a protestantizmusból visszatérítenie a római katolikus hitre. 1624-ben pozsonyi, 1626. április 21-én esztergomi kanonokká, és honti főesperessé nevezték ki. 1629. október 4-én a Nagyszombatban Pázmány Péter által tartott egyházmegyei zsinaton Kisdy neve is megjelent. Kisdy öt társával a bizottmány tagjává neveztetett, amelynek tiszte volt Nagyszombatban állandó vizsgálószéket alkotni volt a lelkészségért folyamodó egyházi férfiak tanultságának kipróbálása végett.

Az esztergomi káptalanban 1631-ben a szent Györgyről címzett prépostsággal, 1636-ban olvasókanonoksággal jutalmazták, és Lósy Imre nevében – mint primási helyettes – a főérseki megyét kormányozta. 1638-ban a boldogságos szűz Mária hatvani prépostjává s a magyarországi katolikus püspöki kar végrendeleteinek végrehajtójává nevezték ki. Mivel neve országszerte nagy tiszteletben állott, III. Ferdinánd magyar királynak is kegyeltje lett. 1644. szeptember 24-én szerémi, 1646. április 21-én nagyváradi püspökké nevezték ki. Az 1647-ben Pozsonyban tartott országgyűlés jegyzőkönyve többször kitüntetően emlékezik meg róla.

1648. február 2-án III. Ferdinánd közelismerést nyert ügyességéért egri püspökséggel tisztelte meg. Főpásztorságának első gondjai közé tartozott az országgyűlésen szorgalmazni, hogy a káptalant biztossági tekintetből Kassára helyezzék át Jászóról, amely 1650-ben meg is történt. Isteni tisztelet gyakorlására a ferences rend templomát nyerte el, ahol 1657-ben művészi kivitelű oltárt emeltetett. Legnevezetesebb tette volt azonban a Kassai Akadémia alapítása.

Már 1643. január 16-án a kassai jezsuiták királyi adományként kapták a mislyei jószágot, gyaníthatóan tanárok eltartása végett. Kezdetben a helyiség szűk volta nem engedte a közoktatásnak kellő mérvben berendezését és a tanítás is csak egyetlen tanár személyében folyt.

1657. február 26-án kelt Kisdy alapító oklevele, amellyel 60.000 forintból álló tőkét tett le a filozófiai és a teológiai kar tanárainak kellő ellátására, amivel alapját vetette meg a kassai akadémiának. Ferdinánd utóda, I. Lipót magyar király, Kisdynek tervét 1660. augusztus 7-én kelt oklevelében megerősítette, és az akadémia ezzel meg is nyílt. Kisdy ezt már nem érhette meg, mert az év június 22-én elhunyt Jászón. A halála előtti napon tett végrendeletében a Kassán állítandó papnevelőintézetre 30.000 forintot hagyományozott. Ezen kívül Kassán telket vásárolt a rajta levő házzal együtt a papnevelő intézet számára; annak illő eltartására Gönyű helységben egy részjószágot ajándékozott, székesegyháza káptalanjainak pedig 6.000 forintot hagyott.

MűveSzerkesztés

Kisdy egy nevezetes művet adott ki a magyar vallásos költészet területén:

  • Cantvs Catholici Régi és Uj Deak és Magyar Ajitatos Egyházi Enekek, es Litaniak: Kikkel a Keresztyének esztendő által való Templomi Solennitásokban, Processiókban, és egyéb ájitatosságokban szoktak élni: Most újonnan egybe szedettek és a Keresztyéneknek Lelki épületekre, és vigasztalásokra kibotsátattak Anno M.DC.LI. Hely n. (Újabb kiadásai: Kassa, 1674. és Nagyszombat, 1703. Magyar irodalmi ritkaságok . Egyetemi Nyomda, Budapest. 1935. I. -II.)

ForrásokSzerkesztés

  1. Némethy, Ludovicus. Series parochiarum et parochorum archi-dioecesis Strigoniensis, 1894, 685. o. 

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés


Előde:
Hosszútóthy László
Nagyváradi katolikus püspök
1646–1648
Utóda:
Zsongor Zsigmond
Előde:
Jakusics György
Egri püspök
1648–1660
Utóda:
Pálffy Tamás