Kisgoroszló
Kisgoroszló település Romániában, Szilágy megyében.
| Kisgoroszló (Traniș) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Náprád |
| Rang | falu |
| Községközpont | Náprád |
| Irányítószám | 457258 |
| SIRUTA-kód | 142211 |
| Népesség | |
| Népesség | 313 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 19′ 59″, k. h. 23° 18′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 59″, k. h. 23° 18′ 23″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Szamosudvarhelytől északkeletre, a Szamos jobb partján, Nagygoroszló és Náprád közt fekvő település.
Története szerkesztés
Kis-Goroszló már az Árpád-korban lakott hely volt, az oklevelek már 1205–1235 között említették Borozlau néven.
1454-ben Gorozló, 1475-ben Kysgorozlo, 1548-ban Borozlo, 1584-ben Guruzló néven írták.
1449-ben a budai káptalan II. Ulászló meghagyásából bélteki Drágffy Bertalant iktatta be Nagy- és Kisgoroszló birtokába.
1575 előtt Kisgoroszló Károlyi László birtoka volt, akitől a birtokot hűtlensége miatt Báthory István elvette és rátóti Gyulafi Lászlónak adta.
1715-ben Kisgoroszlónak 126 lakosa volt, melyből 45 magyar, 162 román volt. 1720-ban 270 lakosából 108 magyar, 162 román volt.
1847-ben 478 lakosa volt, melyből 5 római katolikus, 473 görögkatolikus volt.
Az 1890-ben végzett összeíráskor Kisgoroszlónak 480 lakosa volt, ebből 12 magyar, 1 német, 416 román, 43 horvát, 7 egyéb nyelvű volt. Ebből római katolikus 45, görögkatolikus 423, izraelita 12. A házak száma 110 volt.
Kisgoroszló a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zsibói járásához tartozott.
Nevezetességek szerkesztés
Források szerkesztés
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 450–456. o. Online elérés
.svg){kind=small}