Főmenü megnyitása
Ex libris
Bakacsi Lajos alkotása

A Kisgrafika Barátok Köre Grafikagyűjtő és Művelődési Egyesület röviden: KBK Egyesület. Hosszas előkészületek után 1959. április 25-én alakult meg ex libris gyűjtőkből és grafikusokból a Kisgrafika Barátok Köre, mely 76 taggal kezdte meg működését. Az elnök Soó Rezső professzor, a művészeti vezető Stettner Béla, a titkár Réthy István lett. Az alapító tagok: Dr. Arady Kálmán, Galambos Ferenc, Dr. Illyés Sándor László, Nagy József, Réthy István, Reisinger Jenő, Dr. Soó Rezső, Szentessy Flórián, Tompos Ernő, Dr. Wiltner Sándor. Szegeden, Kopasz Márta művésztanár szervezése által jött létre 1961-ben. Tagjai csatlakoztak az 1959-ben Budapesten újjáalakult Kisgrafikai Baráti Körhöz. "Buday György által elindított – Vadász Endre és Bordás Ferenc neveihez is kötődő – helyi fametsző-kultúra hagyományait a mai szegedi grafika számára Kopasz Márta közvetítette, akit az egykori Buday-kör egyetlen itt élő aktív művésztagjának kell tekintenünk"[1]

Tartalomjegyzék

LétrejötteSzerkesztés

Kopasz Márta – aki jeles kisgrafikus hírében áll – helyi titkárként a Tömörkény István Művészeti Gimnázium, majd a Bartók Béla, 1979-től a Juhász Gyula Művelődési Házban nagy szakmai hozzáértéssel vezette a Kört. 1988-ban utódjával, Rácz Máriával – aki értő szemmel válogatott Ex libris gyűjteménnyel rendelkezik – országos találkozót szervez. 2008-ban a Kisgrafika Barátok Köre művészeti tanácsadója és elnöke, titkára dr. Krier Rudolf, aki szintén nemzetközi tekintélyű kisgrafikai gyűjteménnyel és csereanyaggal rendelkezik. 1992-től a Somogyi Könyvtár ad helyet a KBK csoportnak.

Publikációs fórumuk az 1962 óta mind a mai napig (2008) folyamatosan negyedéves periodicitással nyomtatásban megjelenő Kisgrafika című szakfolyóirat, amelyet anyaegyesületük, a Kisgrafika Barátok Köre Grafikagyűjtő és Művelődési Egyesület ad közre Budapesten.[2] 2011-ben ünnepelték fennállásuk 50. évfordulóját, mely alkalomból illusztrált jubileumi évkönyvet adtak közre Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával.[3]

JelentőségeSzerkesztés

A könyvnyomtatás feltalálása óta sokszorosító eljárással készült díszes kivitelű lapot ragasztottak a könyvtábla belső oldalára. Ennek latin nyelvű szövege az Ex libris, azaz az én könyvem. Ezért ezeket a rajzolt, szép kis grafikákat ex librisnek nevezték el. Magyar nyelven ezt a grafikai műfajt a könyvjegy szó jelenti. Alkotói között már a neves mesterek szerepeltek, mint Lucas Granach, Albrecht Dürer és Hans Holbein. Ezeket az alkalmi grafikákat és az előbb említett ex libriseket gyűjtőnéven kisgrafikáknak nevezzük. Az elnevezés kis méretükre utal, de nem ez a legfőbb jellemzőjük, hanem inkább a tulajdonos személyére, foglalkozására, érdeklődési körére, hobbijaira utaló személyes tartalom.

TagjaiSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés

  1. Temeváry József: Levél Kopasz Márta grafikusművészhez. DM. 1941. nov. 29.; Nikolényi István: Kopasz Márta. DM. 1966. dec. 29.; Semsei Andor: Szegedi fametsző művészek. DM. 1967. jun. 11.;
  2. Lásd Kisgrafika Barátok Köre Értesítő: 1962-1963; Kisgrafika Értesítő: 1964-1971; Kisgrafika 1973- ISSN 0209-6161
  3. A Kisgrafika Barátok Köre... jubiliumi évkönyve, forrásokban i.m.

ForrásokSzerkesztés

  • Szelesi Zoltán: Szeged képzőművészete. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1972/73-2
  • A Kisgrafika Barátok Köre Grafikagyűjtő és Művelődési Egyesület szegedi csoportjának jubileumi évkönyve : 1961-2011. Szeged : KBK grafikagyűjtő és Művelődési Egyesület szegedi csoportja, 2011. 64 p. (Angol és német nyelvű összefoglalóval)

További információkSzerkesztés

  • Szelesi Zoltán: Szeged képzőművészete, A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1972-73.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Kisgrafika Barátok Köre témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés