Kishegy
Kishegy település Romániában, Szilágy megyében.
| Kishegy (Măgura) | |
 | |
| Kishegy ortodox fatemploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Blenkemező |
| Rang | falu |
| Községközpont | Blenkemező |
| Irányítószám | 457278 |
| SIRUTA-kód | 142417 |
| Népesség | |
| Népesség | 4 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 499 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 18′ 54″, k. h. 23° 42′ 20″Koordináták: é. sz. 47° 18′ 54″, k. h. 23° 42′ 20″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kishegy témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Nagyilondától keletre, Kisborszó és Blenkemező közt fekvő település.
Története szerkesztés
Kishegy nevét 1590-ben említette először oklevél Magura néven. Ekkor Kővár tartozéka volt. 1629-ben Nagy-Magura, 1750-ben Magura 1890-ben Galgó-Magura, később nevét Kis-Hegy-re változtatták.
Kishegy vagy Magura újabb telepítésű hely. Mivel 1567-ben, Kővár tartozékainak felsorolásakor még nem fordult elő, 1567 és 1590 között települhetett be. 1597-ben a Kővárhoz tartozó település Báthori Zsigmond fejedelem birtoka volt. 1602-ben Giorgio Basta teljesen elpusztította; az 1603. évi urbárium is új telepítésű helynek mondta. 1607 előtt néhai Rácz Péter fia Ádám birtoka volt, 1676-ban Sarmasághy Zsigmond, Rácz Judit Daczó Györgyné, Rácz Katalin Erdélyi Györgyné és Rácz Zsuzsánna Erdélyi Sándorné birtoka volt, és a Rácz családé volt még 1694-ben is.
1736-ban berkeszi Galambos Samu, Orbán Elek, Rácz Anna Komáromi Ferencné és Rácz Péter birtoka volt, a Rácz család tagjaié volt még 1816-ban is. 1898-ban nagyobb birtokosai Boheczel László, Onyiga Simon és Szilárd, Girán Gergely, Pável István birtoka volt örökség és vásárlás útján.
A 20. század elején Szolnok-Doboka vármegye Nagyilondai járásához tartozott. Az 1910-es népszámláláskor 185 lakosa volt, ebből 179 román, 6 német, 166 görögkatolikus, 13 görögkeleti ortodox, 6 izraelita volt.
Nevezetességek szerkesztés
Hivatkozások szerkesztés
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Sălaj. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Források szerkesztés
- Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája I–VII. Közrem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900–1901.