Főmenü megnyitása

Kishind (más néven Felsőhind, szlovákul Malé Chyndice) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.

Kishind (Malé Chyndice)
Kishind templom 4.JPG
Kishind címere
Kishind címere
Kishind zászlaja
Kishind zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásNyitrai
Turisztikai régióNyitramente
Rang község
Első írásos említés 1264
Polgármester Eva Belančíková
Irányítószám 951 54
Körzethívószám 037
Forgalmi rendszám NR
Népesség
Teljes népesség381 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség48 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság188 m
Terület7,88 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kishind (Szlovákia)
Kishind
Kishind
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 18′ 12″, k. h. 18° 17′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 12″, k. h. 18° 17′ 00″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kishind témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Nyitrától 18 km-re keletre fekszik.

TörténeteSzerkesztés

1264-ben "Hind" alakban említik először, mint királyi halászok települését. 1287-ben "Hymud" alakban említik. A 14. századtól Gímes várának tartozéka. 1411-ben már biztosan önálló falu, ekkor "Kyshind" alakban említi oklevél. 1545-ben halastó volt a községben, mely Kishindi Hieromin tulajdonában állt. 1570-ben 8 háza és 22 fejadófizető férfi lakta.[2] 1584-ben kirabolta a falut a török, amely ekkor elnéptelenedett. 1648-ban "Dutka" szőlőhegyét említik.[3] 1664-ben Nyitra náhijébe tartozott és a török adóösszeírás szerint 23 háztartásában 30 fejadófizető személy lakott.[4] 1751-ben kuriális község 45 adózó és 19 kiváltságos családdal. A 17. és 19. század között főbb birtokosai a Bujník, Dezsericky és Sándor családok voltak. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1828-ban 70 házában 491 lakos élt.

Vályi András szerint "Nagy, és Kis Hind. Két tót faluk Bars Várm. földes Urai Berthóld, és több Urak, lakosaik katolikusok, fekszenek Verebélyhez fél mértföldnyire, szőleji vagynak, földgyeik, réttyeik meglehetősek."[5]

Fényes Elek így ír a községről: "Hind (Nagy és Kis), két egymás mellett lévő magyar falu, Nyitra vmegyében, a Zsitva vize mellett: az első 284 kath., lak., kath. paroch. templommal; a második 451 kath., 80 zsidó lak. – Határuk róna s bő termékenységü; széna, nád elég. F. u. többen. Ut. p. Verebély."[6]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott. 1992-ben Kishind és Nagyhind szétvált.

NépességeSzerkesztés

1880-ban 429 lakosából 77 magyar, 308 szlovák anyanyelvű és 10 csecsemő volt. Ebből 394 római katolikus és 32 izraelita vallású volt.

1890-ben 422 lakosából 66 magyar és 334 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 410 lakosából 83 magyar és 302 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 393 lakosából 308 szlovák, 75 magyar és 10 német anyanyelvű volt. Ebből 370 római katolikus és 23 izraelita vallású volt.

1921-ben 444 lakosából 360 (81,1%) csehszlovák, 60 (13,5%) magyar, 10 zsidó és 8 német volt. Ebből 420 római katolikus, 22 izraelita és 2 evangélikus vallású volt.

1930-ban 533 lakosából 49 magyar és 471 csehszlovák volt.

2001-ben 383 lakosából 370 szlovák és 1 magyar volt.

2011-ben 380 lakosából 371 szlovák, 2 magyar, 2 cseh, 1 német és 4 ismeretlen nemzetiségű.

NevezetességeiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  • Ján Hunka 2018: Dve zaujímavé mince z Malých a Veľkých Chyndíc. Denarius 7.
  • Bártfai Szabó László 1910: A Hunt-Paznan nemzetségbeli Forgách család története. Esztergom, 175.
  • 1477 DL 45702
  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Fekete Lajos: Az Esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása. Budapest 1943, 155.
  3. Nyitraivánkai Levéltár, Ethey gyűjtemény, 10. doboz, No. 85.
  4. Blaskovics, J. 1993: Az újvári ejálet török adóösszeírásai. Pozsony, 281.
  5. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  6. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.   [1]

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Kishind témájú médiaállományokat.