Kiskőrös–Kalocsa-vasútvonal

vasútvonal
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. október 7.

A Bács-Kiskun vármegyében fekvő Kiskőrös–Kalocsa-vasútvonal a MÁV 153-as számú, egyvágányú, nem villamosított 34,7 km hosszú mellékvonala. A vasútvonalon 2007. március 4. óta nincs személyszállítás.[1]

Kiskőrös–Kalocsa-vasútvonal
A Kiskőrös–Kalocsa-vasútvonal útvonala
Vonal:153
Hossz:35 km
Nyomtávolság:1435 mm
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:60/30 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskőrös–Kalocsa-vasútvonal témájú médiaállományokat.
150 Budapest felé
0 Kiskőrös
148 Kecskemét felé
150 Kiskunhalas felé
5 Remerenció mh. (megszűnt)
9,6 Kecel
13,1 Kecel-Szilos mh.
18 Örjeg mh. (megszűnt)
20,8 Öregcsertő
24,6 Szakmár mh.
30,4 Kalocsa
33,1 Kalocsa-rakodó
34,3 Kalocsa Baráka-Foktő

Története

szerkesztés

Építése

szerkesztés

A Budapest–Zimony-vasútvonal Baja és Mitrovica mellett Kalocsa városát is elkerülte. A fővonal mentén lévő nagyobb településeket, kárpótlásként, szárnyvonalak segítségével kapcsolták be a Budapest–Zimony-vasútvonalhoz. A MÁV által épített, Kiskőrös állomástól kiágazó 30 km hosszú szárnyvonalat, a fővonal Pest és Szabadka közötti vonalszakaszával együtt, 1882. december 5-én nyitották meg.[2] A felépítmény 23,6 kg/fm tömegű, „e” jelű vassínekből épült.

Napjainkban

szerkesztés

A vasútvonalon a személyszállítás megszűnt, a teherforgalom azonban megmaradt.[3]

2011-ben új iparvágány épült a foktői növényolajgyárhoz.[4] A megnövekedett teherforgalom számára szükségessé vált a vonal átépítése is használt anyagból 48 kg/m sínrendszerűre.

2022-ben a Budapest–Kelebia-vasútvonal és ezzel együtt Kiskőrös állomás átépítéséhez kapcsolódóan új nyomvonalra került a vonal kiskőrösi kiágazása mintegy 1 km hosszban.

A személyforgalom újraindítása nincs napirenden.

Felépítmény

szerkesztés

A jelenlegi, rendkívül vegyes sínrendszerű felépítmény hagyományos, hevederes illesztésű. A pályában 48-as rendszerű sínek fekszenek, vegyes sínleerősítéssel, jellemzően talpfákon.

Járművek

szerkesztés

Személyforgalom

szerkesztés

Az 1930-as évektől a személyszállítást ABmot motorkocsikkal látták el, majd az 1970-es évek közepétől néhány évig M32-esek vontatták a személyvonatokat. Az 1980-as évek elejétől 2007-ig a személyszállítást kizárólag Bzmotokkal végezték.

Teherforgalom

szerkesztés

A tehervonatokat régebben 324-es és 424-es gőzmozdonyok továbbították, Kalocsán kétállásos mozdonyszín volt. Később az 1960-as és 1970-es években, a dízelmozdonyok megjelenésével, M31 és M44 mozdonyok váltották fel őket. A kalocsai kiképzőközpont miatt a vonal katonai jelentősége is nagy volt, azonban a kiképzőközpont bezárásával megszűntek a katonai szállítások.

  1. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium honlapja, 2007. évi sajtóhírek[halott link]
  2. Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 159. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-313-0)
  3. Keresve se találni szebbet a „hímzett” kalocsai vasútállomásnál - sokszinuvidek.24.hu, 2020.12.09.
  4. Beindult az élet Foktőn. iho.hu, 2012. június 2. (Hozzáférés: 2016. március 5.)