Kiskőrös–Kalocsa-vasútvonal
A Bács-Kiskun vármegyében fekvő Kiskőrös–Kalocsa-vasútvonal a MÁV 153-as számú, egyvágányú, nem villamosított 34,7 km hosszú mellékvonala. A vasútvonalon 2007. március 4. óta nincs személyszállítás.[1]
Kiskőrös–Kalocsa-vasútvonal
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vonal: | 153 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hossz: | 35 km | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyomtávolság: | 1435 mm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Üzemeltető: | MÁV Magyar Államvasutak Zrt. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Maximális sebesség: | 60/30 km/h | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskőrös–Kalocsa-vasútvonal témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Története
szerkesztésÉpítése
szerkesztésA Budapest–Zimony-vasútvonal Baja és Mitrovica mellett Kalocsa városát is elkerülte. A fővonal mentén lévő nagyobb településeket, kárpótlásként, szárnyvonalak segítségével kapcsolták be a Budapest–Zimony-vasútvonalhoz. A MÁV által épített, Kiskőrös állomástól kiágazó 30 km hosszú szárnyvonalat, a fővonal Pest és Szabadka közötti vonalszakaszával együtt, 1882. december 5-én nyitották meg.[2] A felépítmény 23,6 kg/fm tömegű, „e” jelű vassínekből épült.
Napjainkban
szerkesztésA vasútvonalon a személyszállítás megszűnt, a teherforgalom azonban megmaradt.[3]
2011-ben új iparvágány épült a foktői növényolajgyárhoz.[4] A megnövekedett teherforgalom számára szükségessé vált a vonal átépítése is használt anyagból 48 kg/m sínrendszerűre.
2022-ben a Budapest–Kelebia-vasútvonal és ezzel együtt Kiskőrös állomás átépítéséhez kapcsolódóan új nyomvonalra került a vonal kiskőrösi kiágazása mintegy 1 km hosszban.
A személyforgalom újraindítása nincs napirenden.
Felépítmény
szerkesztésA jelenlegi, rendkívül vegyes sínrendszerű felépítmény hagyományos, hevederes illesztésű. A pályában 48-as rendszerű sínek fekszenek, vegyes sínleerősítéssel, jellemzően talpfákon.
Járművek
szerkesztésSzemélyforgalom
szerkesztésAz 1930-as évektől a személyszállítást ABmot motorkocsikkal látták el, majd az 1970-es évek közepétől néhány évig M32-esek vontatták a személyvonatokat. Az 1980-as évek elejétől 2007-ig a személyszállítást kizárólag Bzmotokkal végezték.
Teherforgalom
szerkesztésA tehervonatokat régebben 324-es és 424-es gőzmozdonyok továbbították, Kalocsán kétállásos mozdonyszín volt. Később az 1960-as és 1970-es években, a dízelmozdonyok megjelenésével, M31 és M44 mozdonyok váltották fel őket. A kalocsai kiképzőközpont miatt a vonal katonai jelentősége is nagy volt, azonban a kiképzőközpont bezárásával megszűntek a katonai szállítások.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium honlapja, 2007. évi sajtóhírek[halott link]
- ↑ Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 159. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-313-0)
- ↑ Keresve se találni szebbet a „hímzett” kalocsai vasútállomásnál - sokszinuvidek.24.hu, 2020.12.09.
- ↑ Beindult az élet Foktőn. iho.hu, 2012. június 2. (Hozzáférés: 2016. március 5.)
