Kiskassa

magyar település

Kiskassa (németül: Kascha) község Baranya megyében, a Siklósi járásban.

Kiskassa
Kiskassa.JPG
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásSiklósi
Jogállás község
Polgármester Veszprémi Istvánné (független)[1]
Irányítószám 7766
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség219 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség18 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,33 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kiskassa (Magyarország)
Kiskassa
Kiskassa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 57′ 12″, k. h. 18° 23′ 52″Koordináták: é. sz. 45° 57′ 12″, k. h. 18° 23′ 52″
Kiskassa (Baranya megye)
Kiskassa
Kiskassa
Pozíció Baranya megye térképén
Kiskassa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskassa témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Baranya megyében, Pécstől dél-délkeletre, Villánytól északnyugatra, Pécsdevecser és Újpetre közelében fekvő település. Földrajzi értelemben a Mecsek és a Villányi-hegység közötti terület része. Mivel vasútvonal a közelében nem halad el, megközelítése közúton lehetséges, a Pécs-Villány közötti 5711-es számú úton, Újpetre előtti elágazással. Zsáktelepülés.

TörténeteSzerkesztés

Kiskassa nevét az 1332 és 1337 közötti pápai tizedlajstrom említette először Kacha alakban írva, mely a Kasa, Kosa személynévből származhatott. A falu a 11. századtól a pécsi káptalan birtoka volt.

A török korban a falu elnéptelenedett, majd a néptelenné vált településre Boszniából érkezett szerbek telepedtek le 1691-ben. A falu szerb lakossága a Rákóczi-szabadságharc idején a kurucok elől a Dráván túli területekre menekült, később azonban (1712-ben) visszatértek a faluba. A 17. század elején a Batthyány család birtoka lett a falu. 1740 körül a falu népessége kicserélődött, németek telepedtek le a faluban. A 19. század második felétől a falunak már kevés, nem német lakosa is volt. A második világháború után pedig a német lakosság nagy részét kitelepítették.

A község Baranya aprófalvas települései közé tartozik. Bölcsőde, óvoda és általános iskola nincs Kiskassán. Újpetre, Peterd és Pécsdevecser községekkel hozott létre körjegyzőséget. Infrastrukturális ellátottsága átlagos. A vezetékes ivóvízhálózat 1992-ben épült ki, az ezzel ellátott lakások aránya a 21. század elején már teljes.

2012-re a római katolikus templom tornya elvált a főhajótól, megsüllyedt. A javításokért a helyi német kisebbségi önkormányzat igyekszik pénzt gyűjteni.[3]

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Kresz Ernő (független)[4]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014: Balogh Zoltán (független)[5]
  • 2014–2019: Veszprémi Istvánné (független)[1]
  • 2019-től:

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,8%-a magyarnak, 0,4% horvátnak, 0,4% lengyelnek, 36,9% németnek, 1,2% szerbnek mondta magát (4,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,9%, református 10,8%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,8%, felekezeten kívüli 9,6% (10,8% nem nyilatkozott).[6]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Római katolikus temploma - 1771-ben épült Szent Anna tiszteletére.

ForrásokSzerkesztés

  1. a b Kiskassa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 2.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  3. A német kisebbség megmentené Kiskassa templomát
  4. Kiskassa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
  5. Kiskassa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)[halott link]
  6. Kiskassa Helységnévtár

További információkSzerkesztés