Kiskunhalas–Bácsalmás–Regőce-vasútvonal

vasútvonal

Az egykori 169-es számú Kiskunhalas–Bácsalmás–Regőce-vasútvonal a Bácska északnyugati részén feküdt.

Kiskunhalas–Bácsalmás–
Regőce-vasútvonal
Bácsalmás vasútállomása
Vonalszám:167
Vonal:167
Hossz:69,6 km
Nyomtávolság:1435 mm
Maximális sebesség:40 km/h
150 Budapest felé
Kiskunhalas
155 Harkakötöny elágazás Kiskunfélegyháza felé
150 Balotaszállás elágazás Kelebia felé
Kopolya mh.
Kunfehértó
Erdőszél mh.
Terézhalom mh.
Jánoshalma
Mélykúti tanyák mh.
Mélykút
Bácsalmási tanyák mh.
Rudics mh.
egykori Szabadka–Baja-vonal Csikéria / Szabadka felé
Bácsalmás
154 Baja felé
Bácsalmási gyümölcsös mh.
Vadászlak mh.
Madarászpuszta mh. (?)
Madaras
Sándormajor mh.
Katymári Téglagyár
Katymár  Magyarország
Ólegyen
egykori Baja–Zombor–Újvidék-vonal Zombor felé
Regőce (Riđica)  Szerbia
egykori Baja–Zombor–Újvidék-vonal Baja felé

Története szerkesztés

A MÁV Budapest–Zimony-vasútvonalának kiskunhalasi állomásától épített helyiérdekű vasútvonalat a Halas–Bácsalmás–Rigyiczai HÉV[1] társaság építette. A 69,6 km hosszú, síkvidéki jellegű vonal Regőcén (régiesen Rigyicza, 1904-ben, a vasút megnyitása utáni évben kapta a település a Regőcze nevet) csatlakozott a Baja–Zombor–Újvidék között kiépült, szintén helyiérdekű vasútvonalhoz. A vonal Bácsalmáson keresztezte a Budapest–Zimony-vasútvonalhoz tartozó Szabadka–Baja szárnyvonalat. Az alig egy év alatt elkészült vasútvonalat 1903. október 31-én adták át a forgalomnak.[2] A vasút síkvidéki jellege ellenére az alépítmény kialakítása jelentős munkával járt, a felépítmény 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű sínekből épült, a pályára 12 tonna tengelyterhelést és 40 km/h sebességet engedélyeztek.

Napjainkban szerkesztés

Az egykori vasútvonal Kiskunhalas és Bácsalmás közötti szakasza a Bátaszék–Baja–Kiskunhalas-vasútvonal része, a Bácsalmástól Regőcéig tartó szakasza megszűnt, a vasúti pályát felszedték. A trianoni határ a vonalat Ólegyen megállóhely és Regőce között vágta el, a végállomás a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz (későbbi nevén Jugoszláviához) került. Ólegyentől a határig tartó rövid szakaszt 1947 júniusában bontották el, a Bácsalmás és Ólegyen közötti vonalszakaszon 1960. november 1-jével szűnt meg a forgalom. A vonalszakasz megszűnése előtt a menetrendekben a 167-es számot viselte.

Források szerkesztés

  1. A vasútvonal működését engedélyező 1904. évi XXXII. törvénycikk
  2. Magyar Vasúttörténet 4. kötet, 93. és 169. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-314-9)

További információk szerkesztés