Terbeléd
Terbeléd (szlovákul: Trebeľovce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban.
| Terbeléd (Trebeľovce) | |
 | |
| Helyi általános iskola | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Losonci |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1246 |
| Polgármester | Štefan Šulek |
| Irányítószám | 985 31 |
| Körzethívószám | 047 |
| Forgalmi rendszám | LC |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 867 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 48 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 183 m |
| Terület | 19,55 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 17′ 03″, k. h. 19° 42′ 54″Koordináták: é. sz. 48° 17′ 03″, k. h. 19° 42′ 54″ | |
| Terbeléd weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Terbeléd témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Losonctól 8 km-re délkeletre, az Ipoly bal partján fekszik. 1973-tól Kismúlyad tartozik hozzá.
Története szerkesztés
1246-ban "Trebedid" alakban említik először. 1279-ben "Terbedied", 1423-ben "Trebeded al. Mulyad" néven említik. A füleki váruradalom része volt, majd a 15.–16. században a divényi uradalomhoz tartozott. Ezután több nemes család birtoka, köztük a Beniczky, a Jakabfalvy, a Wohl, a Magyar és a Plachy családé. A 17.–18. században Alsó- és Felső-Terbelédre oszlott. 1828-ban 39 házában 350 lakosa élt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. A falu mezőgazdasági jellegét később is megőrizte.
Vályi András szerint "TERBELÉD. Tót falu Nógrád Várm. földes Urai Beniczky, és több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Raphoz közel, és annak filiája; határja közép termékenységű, vagyonnyai meglehetősek."[2]
Fényes Elek szerint "Terbeléd, magyar f. Nógrád v., 333 kath., 11 evang. lak. Földe középszerü, rétje jobb. F. u. Beniczky, Jakabfalvay, Plachy. Ut. p. Losoncz."[3]
Nógrád vármegye monográfiája szerint "Terbeléd. Fülek és Losoncz között fekszik. Magyar kisközség 87 házzal és 546 római kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Rapp. E község már a XIII. században fennállott. 1246-ban Fülek várának tartozékai között szerepel és 1332–37-ben a pápai tizedjegyzékben is megtaláljuk, a mi azt bizonyítja, hogy ekkor már egyháza is volt. 1405–1409-ben a Kovácsi család volt itt birtokos. 1467-ben Divény várához tartozott. Az 1548. évi adóösszeírásban hét ilynevű helységet találunk. Alsó-Terbelédet, melynek Ragyolczy Ferencz és Felső-Terbelédet, melynek Csalomjay Zsigmond volt az ura; de 1598-ban már Nagy Miklós birtokában találjuk. 1624-ben egy nemes telekre, mely azelőtt Sághy Bálinté volt, Bosnyák Tamás nyer adományt. 1715-ben öt és 1720-ban hat magyar háztartást írtak itt össze. 1770-ben Teleki László, Ráday Gedeon, Prónay László, Mocsáry Samu és Beniczky Tamás voltak a földesurai. 1826-ban a Plachy család, Jakabfalvy András és Beniczky Tamás, majd Beniczky Gyula, Jakabfalvy József és Magyar Zsuzsánna. Jelenleg Beniczky Árpád és Wohl Aladár dr. a nagyobb birtokosai. A községbeli két régi úrilak és az új kastély Wohl Aladár tulajdona. A régiek a Jakabfalvy és a Magyar családokéi voltak, az új kastély-t pedig Wohl Aladár építtette 1898-ban. Az itteni jelenlegi római kath. templom 1896-ban épült. A határban bazaltkőbánya van. A községhez tartoznak a következő lakott helyek: Alsó- és Felsőbábi puszták, Lázi-puszta, Lázi Alsó- és Felsőmajor. Alsó- és Felsőbábi puszták már 1246-ban szerepelnek Baba név alatt. 1342-ben Szécsényi Tamás birtokában voltak, a ki azokat Zagyvafői Miklós fia Petőnek adta cserébe. Ettől kezdve Zagyvafő várához tartoztak. Lázi-puszta 1435-ben önálló helységként szerepel az oklevelekben, a mikor a füleki várhoz tartozott. 1826-ban Beniczky Lajos volt a földesura. Most Beniczky Árpád birtoka, ki itt a régi Beniczky-féle kúriában lakik. Van itt értékes régi könyveket tartalmazó gazdag könyvtár."[4]
A községhez tartozó Alsó- és Felsőbabipuszta egykor önálló falu, 1246-ban "Baba" néven tűnik fel először. 1362-ben "Kysbaba", 1416-ban "Baba a.n. Zenthelsebeth", 1439-ben "Felsewbaba" alakban említik a korabeli források. A 15. században Alsó- és Felső-Babi részre vált szét. A Szécsi, majd a Zagyvafői család birtokolta. A 17. század elején a falu elpusztult és csak 1680 körül tűnik fel újra, mint lakott hely 9 házzal és 78 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
A községhez tartozó másik lakott hely Lázipuszta, egykor szintén önálló falu volt. 1435-től szerepel az írott forrásokban. A 17. század elején szintén elpusztult és 1670 körül tűnt fel újra, mint lakott hely. 1828-ban 11 ház állt a településen, ahol 79 lakos élt. A 19. században a Beniczky család birtoka.
A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott. 1929-ben szlovák parasztokat telepítettek ide. 1938 és 1944 között újra Magyarország része.
Népessége szerkesztés
Terbeléden 1910-ben 510 lakosából 484 magyar és 24 szlovák anyanyelvű volt.
Terbeléden 1930-ban 618 lakosából 481 magyar, 110 csehszlovák, 1-1 német és ruszin és 25 állampolgárság nélküli volt. Ebből 527 római katolikus, 84 evangélikus, 1 görög katolikus és 6 egyéb vallású volt.
Terbeléden 1941-ben 639 lakosából 512 magyar és 121 szlovák volt.
Terbeléden 1970-ben 863 lakosából 350 magyar és 513 szlovák volt. Kismúlyadon (1973-tól Terbeléd része) 104 magyar és 32 szlovák élt.
2001-ben 978 lakosából 694 szlovák, 247 magyar, 27 cigány, 3 cseh, 5 egyéb és 2 ismeretlen nemzetiségű volt.
2011-ben 943 lakosából 694 szlovák, 152 magyar, 35 cigány és 55 ismeretlen nemzetiségű volt.
2021-ben 867 lakosából 702 (+18) szlovák, 128 (+9) magyar, 1 (+3) cigány, 7 egyéb és 29 ismeretlen nemzetiségű volt.
Neves személyek szerkesztés
- Lázin született 1815-ben Beniczky Hermin Karolina a magyar nőnevelés úttörője, a 19. század iskolaalapító magyar nagyasszonya, az Országos Nőképző Egyesület alapítója.
- Lázin született 1845-ben Beniczky Lajos alispán, főispán.
- Itt született 1933-ban Telekiné Nagy Ilona egyetemi oktató, nyelvész.
Nevezetességei szerkesztés
_-_R%C3%ADmskokatol%C3%ADcky_kostol_Najsv%C3%A4tej%C5%A1ieho_Srdca_Je%C5%BEi%C5%A1ovho.jpg)
_-_kr%C3%AD%C5%BE_pri_kostole.jpg)
_-_pam%C3%A4t._tabu%C4%BEa.jpg)
- A Wohl család 19. század végén épített késő klasszicista kastélyának romjai, mely a második világháborúban semmisült meg.
- Római katolikus temploma 1896-ben épült késő klasszicista stílusban.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nógrád vármegye.
