Kismarty-Lechner Jenő

magyar építész, építészettörténeti író

Kismarty-Lechner Jenő, születési és 1942-ig használt nevén Lechner Jenő Ferenc Bódog (Budapest, 1878. augusztus 23. – Budapest, 1962. február 26.) magyar építész, építészettörténeti író. Lechner Ödön unokaöccse, Kismarty-Lechner Loránd fivére.

Kismarty-Lechner Jenő
SzületettLechner Jenő Ferenc Bódog[1]
1878. augusztus 23.[2]
Budapest
Elhunyt1962. február 26. (83 évesen)[2]
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaUnger Anna Mária Melánia
(h. 1906–1962)[3]
GyermekeiKismarty-Lechner Jenő
SzüleiLechner Gyula
Foglalkozásaépítész
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Kismarty-Lechner Jenő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A tisztviselőtelepi Magyarok Nagyasszonya-templom az apszis felől
A Bécsi kapu az evangélikus templom felől
Jókai Mór síremléke. A tervezésnél figyelembe vették Jókai azon kívánságát, hogy sírhantja felett ne legyen kő (Budapest, Fiumei Úti Sírkert)
Az Eszterházy Károly Főiskola Comenius Kara Sárospatakon (volt Tanítóképző Főiskola)

Életpályája szerkesztés

Lechner Gyula (1841–1917) és Uhink Mária Antónia (1841–1916) fiaként született. Tanulmányait Budapesten végezte. Működését Hauszmann Alajos irodájában kezdte, 1905-ben egyetemi magántanári képesítést szerzett, majd adjunktus a műegyetem építészeti karán; 1915-ben építészdoktori oklevelet szerzett, 1928-tól a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Korai, nemzeti stílusra törekvő munkáinál nagy hatással voltak rá az észak-magyarországi pártázatos reneszánsz műemlékek. (Állami Tanítóképző, Sárospatak).

Később klasszicizáló épületeket tervezett. Úttörő egyházépítészeti munkája a remetekertvárosi Szentlélek Plébániatemplom, az ún. Smaragdtemplom. Több, önálló építészettörténeti kutatáson alapuló művet írt.

Tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak.[4] A Társaság megbízása alapján 1933 és 1936 között Pásztor János szobrásszal és Gaál Mihály kőfaragóval együttműködve részt vett a zuglói Báthory-szobor elkészítésében, azonban az általa tervezett talapzat a háború idején eltűnt, a szobor ma e nélkül látható.[5]

Építészeti munkái szerkesztés

 
A pesthidegkút-remetekertvárosi Smaragdtemplom

Restaurációs munkái szerkesztés

Restaurálta a Magyar Nemzeti Múzeum épületét, a várbeli egykori Helytartótanács copf stílusú dísztermét.

Főbb írásai szerkesztés

  • Építési enciklopédia. 1-4. köt.; Stampfel, Pozsony–Budapest, 1903 (Tudományos Zsebkönyvtár-sorozat)
  • Tanulmányok a lengyelországi és felső-magyarországi renaissance építéséről, Budapest, 1913
  • A pártázatos reneszánsz építés Magyarország határai körül; Pátria Ny., Budapest, 1915
  • Szemelvények a reneszánsz építés Magyarországon és határai körül című művészettörténeti tanulmányból; szerzői, Budapest, 1915
  • Képek Buda és Pest fejlődésének történetéből, Budapest, 1918
  • Az ókori építés története; Németh, Budapest, 1919
  • A műemlékvédelem Magyarországon és jövő feladatai; Németh, Budapest, 1921
  • Az ókori építés története. Néhai Nagy Virgil műegyetemi tanár előadásainak vezérfonala; 2. bővített kiadás; Németh, Budapest, 1922
  • A régi Pest és Buda, Budapest, 1922
  • Budapest műemlékei, Budapest, 1924
  • A Magyar Nemzeti Múzeum épülete 1836–1926, Budapest, 1927
  • Lechner Jenő. Abbildungen seiner Werke; Meister der Baukunst, Genf, 1930
  • Budapest városrendezési feladatairól; Stádium Ny., Budapest, 1938
  • A katolikus templomépítés liturgiai követelményei; Egyetemi Ny., Budapest, 1942 (A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai)
  • Architects Olgyay et Olgyay; szerk. Kismarty Lechner Jenő, Móricz Miklós; Budai, Budapest, 1946 (Művek, művészek. Arts and artists in Hungary)
  • Az építőművészet kis tükre, Budapest, 1940
  • Építőművészetünk a XIX. sz. második felében, Budapest, 1945
  • Családi lakóház (Family House); szerk. Gádoros Lajos, ifj. Kismarty-Lechner Jenő, Perényi Imre; Épitéstudományi Központ, Budapest, 1948
  • Lechner Ödön, Budapest, 1961
  • Az elszakításra ítélt Magyarország; Trianon Múzeum, Várpalota, 2020

Díjai, elismerései szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

  • Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
  • Művészeti lexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966)
  • Művészeti kislexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973)
  • Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 684. o. ISBN 963-05-6410-6  
  • Kismarty-Lechner Loránd (1883–1963), Kismarty-Lechner Jenő (1878–1962). Az OMF Magyar Építészeti Múzeumának és a BTM Kiscelli Múzeumának kiállítása. Budapest, 1990–1991; katalógusszerk. Hadik András, Pusztai László, Ritoók Pál; OMF, Budapest, 1990 (Az Országos Műemléki Felügyelőség Magyar Építészeti Múzeumának kiadványai)

További információk szerkesztés