Kismarty-Lechner Jenő
Kismarty-Lechner Jenő, 1942-ig Lechner Jenő (Budapest, 1878. augusztus 23. – Budapest, 1962. február 26.) magyar építész, építészettörténeti író. Lechner Ödön unokaöccse.
| Kismarty-Lechner Jenő | |
| Született |
1878. augusztus 23. Budapest |
| Elhunyt |
1962. február 26. (83 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Szülei | Lechner Gyula |
| Foglalkozása |
építész, építészettörténeti író |
| Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kismarty-Lechner Jenő témájú médiaállományokat. | |
Tartalomjegyzék
ÉletpályájaSzerkesztés
Tanulmányait Budapesten végezte. Működését Hauszmann Alajos irodájában kezdte, 1905-ben egyetemi magántanári képesítést szerzett, majd adjunktus a műegyetem építészeti karán; 1915-ben építészdoktori oklevelet szerzett, 1928-tól a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Korai, nemzeti stílusra törekvő munkáinál nagy hatással voltak rá az észak-magyarországi pártázatos reneszánsz műemlékek. (Állami Tanítóképző, Sárospatak). Később klasszicizáló épületeket tervezett. Úttörő egyházépítészeti munkája a remetekertvárosi Szentlélek Plébániatemploma, az ún. Smaragdtemplom. Több, önálló építészettörténeti kutatáson alapuló, művet írt.
Tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak.[1] A Társaság megbízása alapján 1933 és 1936 között Pásztor János szobrásszal és Gaál Mihály kőfaragóval együttműködve részt vett a zuglói Báthory-szobor elkészítésében, azonban az általa tervezett talapzat a háború idején eltűnt, a szobor ma e nélkül látható.[2]
Építészeti munkáiSzerkesztés
- A sárospataki Tanítóképző Főiskola épülete (1912)
- Ereklyés Országzászló (Füredi Richárddal) (1928), Szabadság tér (Budapest).
- Nemzeti vértanuk emlékműve 1918 - 1919 (1934), (Szobrász: Füredi Richárd)[3][4][5]
- Jókai Mór síremléke (Füredi Richárddal) (1928), Fiumei úti temető.
- Klasszicizáló stílusban építette 1924–1931 között a budapesti Magyarok Nagyasszonya-plébániatemplomot - korábbi nevén Rezső téri, 2016 óta: Magyarok Nagyasszonya téri fogadalmi templom).
- Ugyancsak klasszicizáló az egykori Medgyaszay Színház épülete.
- 1936-ban tervei alapján újjáépítették a budavári Bécsi kaput.
- Restaurálta a Magyar Nemzeti Múzeum épületét, a várbeli egykori Helytartóság copfstílusú dísztermét.
- A remetekertvárosi Szentlélek-plébániatemplom, „a modern egyházépítészet diadala” (1937–1942)
Főbb írásaiSzerkesztés
- Építési enciklopédia. 1-4. köt.; Stampfel, Pozsony–Bp., 1903
- Tanulmányok a lengyelországi és felső-magyarországi renaissance építéséről (Bp., 1913)
- A pártázatos reneszánsz építés Magyarország határai körül; Pátria Ny., Bp., 1915
- Szemelvények a reneszánsz építés Magyarországon és határai körül című művészettörténeti tanulmányból; szerzői, Bp., 1915
- Képek Buda és Pest fejlődésének történetéből (Bp., 1918)
- Az ókori építés története; Németh, Bp., 1919
- A műemlékvédelem Magyarországon és jövő feladatai; Németh, Bp., 1921
- Az ókori építés története. Néhai Nagy Virgil műegyetemi tanár előadásainak vezérfonala; 2. bőv. kiad.; Németh, Bp., 1922
- A régi Pest és Buda (Bp., 1922)
- Budapest műemlékei (Bp., 1924)
- A Magyar Nemzeti Múzeum épülete 1836 - 1926 (Bp., 1927)
- Lechner Jenő. Abbildungen seiner Werke; Meister der Baukunst, Genf, 1930
- Budapest városrendezési feladatairól; Stádium Ny., Bp., 1938
- A katolikus templomépítés liturgiai követelményei; Egyetemi Ny., Bp., 1942 (A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai)
- Architects Olgyay et Olgyay; szerk. Kismarty Lechner Jenő, Móricz Miklós; Budai, Bp., 1946 (Művek, művészek. Arts and artists in Hungary)
- Az építőművészet kis tükre (Bp., 1940)
- Építőművészetünk a XIX. sz. második felében (Bp., 1945)
- Családi lakóház (Family House); szerk. Gádoros Lajos, ifj. Kismarty-Lechner Jenő, Perényi Imre; Épitéstudományi Központ, Bp., 1948
- Lechner Ödön (Bp., 1961)
DíjaiSzerkesztés
- Corvin-koszorú (1930)
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu.
- ↑ Gerencsér Tibor: Az elfelejtett szobor históriája - A zuglói Báthory-szobor. Hitel, 24. évf. 11. sz. (2011. november), 35-55. o. epa.oszk.hu
- ↑ Vértanúk szobrának leleplezése a Vértanúk terén , filmhiradokonline.hu
- ↑ A Nemzet vértanúinak emlékműve 1918-1919, gallery.hungaricana.hu
- ↑ A főváros ifjúsága ledöntötte az Ellenforradalmár-emlékművet , filmhiradokonline.hu
ForrásokSzerkesztés
- Magyar életrajzi lexikon
- Művészeti lexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966)
- Művészeti kislexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973)
- Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 684. o. ISBN 963-05-6410-6
- Kismarty-Lechner Loránd (1883-1963), Kismarty-Lechner Jenő (1878-1962). Az OMF Magyar Építészeti Múzeumának és a BTM Kiscelli Múzeumának kiállítása. Budapest, 1990-1991; katalógusszerk. Hadik András, Pusztai László, Ritoók Pál; OMF, Bp., 1990 (Az Országos Műemléki Felügyelőség Magyar Építészeti Múzeumának kiadványai)
További információkSzerkesztés
- Lechnerek régen és ma, lechnerkozpont.hu